Tradicionális ruhába öltözött hívek várják Ferenc pápát a tokiói apostoli nunciatúra előtt Tradicionális ruhába öltözött hívek várják Ferenc pápát a tokiói apostoli nunciatúra előtt 

Akiyama Manabu János tudósítása Japánból: békevágy és az élet megbecsülése

Akyama Manabu János, Bazilita harmadrendi tag, a Tokió melletti Tsukuba Egyetem Ókortudományi Tanszékének tanszékvezető tanára, a Vatikáni Rádió hűséges hallgatója küldte el tudósítását Japánból Ferenc pápa látogatásáról, melynek mottója: "Védelmezni minden életet".

"Szeretettel köszöntöm a Vatikáni Rádió magyar műsorának minden hallgatóját Japánból, a Felkelő Nap országából! Ferenc pápa november 23-tól 26-ig Japánba látogat. Harmincnyolc év telt el azóta, hogy 1981 februárjában Szent II. János Pál pápa apostoli látogatást tett Japánban. Ezért Japán egész területén készülünk a Szentatya szívélyes fogadtatására, különösen buzgó lélekkel Nagaszakiban, Hirosimában és Tokióban, ahová a Szentatya ellátogat. Ferenc pápa valóban már hosszú évek óta vágyott arra, hogy felkeresse Japánt.

A Szentatya november 23-án, szombaton reggel a thaiföldi fővárosból, Bangkokból indulva, aznap este fél hatkor érkezik meg Tokió Haneda repülőterére és ott részesül hivatalos fogadtatásban. Utána a tokiói nunciatúrán találkozik a japán püspöki konferencia tagjaival. A következő napon, november 24-én korán reggel repülőgéppel indul Nagaszakiba, ahol az Atombomba Parkban felolvassa üzenetét. Azután felkeresi a Nagaszakiban keresztre feszített 26 vértanú Nisizakában fekvő emlékparkját és ott imádkozza el az Úrangyalát. Ezután a nagaszaki stadionban mutat be szentmisét. Délután fél ötkor elhagyja Nagaszakit és repülőgéppel Hirosimába megy, ahová hat órakor érkezik meg a Béke emlékparkba, ahol üzenettel fordul a Találkozó a Békéért tanácskozáson. Aznap este repülőgéppel visszatér Tokióba, majd másnap Tokióban részt vesz a közgyűlésen, ahol vigasztalást nyújt a szenvedőknek, akiket a Japán keleti területén (nyolc évvel ezelőtt) pusztító nagy földrengés sújtott. Utána a Császári Palotában találkozik a császári párral, majd ezt követően a tokiói székesegyházban találkozik az ifjúsággal. Délután négy órától a Tokyo Dome stadionban celebrálja a szentmisét, és utána látogatást tesz a miniszterelnöki hivatalban. Ott beszélget a miniszterelnökkel és a külföldi nagykövetekkel. A következő napon, november 26-án a tokiói jezsuita Sophia Egyetem templomában magánszentmisét celebrál, majd beszélgetést folytat a jezsuitákkal, és utána a Haneda repülőtéren vesz részt a hivatalos búcsú ceremónián. Délelőtt 11-kor onnan indul vissza Rómába, ahová aznap este 17 érkezik meg.

A japán püspöki konferencia hivatalos web-oldalán olvashatók Takami nagaszaki érsek, Shirahama hirosimai püspök, Kikucsi tokiói érsek és Maeda oszakai bíboros érsek üzenetei, és a „katolikus hírlap”-on is olvashatjuk a rendkívüli cikkeket, amelyek előkészítik a pápai látogatást Japánba. Japán minden katolikus templomában, különösképpen a 16 püspöki székesegyházban készültek fel a pápai látogatás megünneplésére. A Szentatya beszédgyűjteményének sorozatát is már hat kötetben publikálták japánul. A Szentatyának Japánba való látogatása alkalmával szerzett „Protect All Life” („Védelmezzünk minden életet!”) című szignál is ingyenesen hallgatható a web-oldalon. Október 28-án, a tokiói Sophia egyetem kolostorában lakó két jezsuita, páter Juan Haidar és páter Renzo De Luca, akiket egykor Jorge Mario Bergoglio akkori jezsuita provinciális atya Argentínában tanított, sajtótájékoztatón idézték fel emlékeiket a Szentatya lelkiségéről és személyiségéről. Most úgy tűnik, hogy a japán társadalomban különösképpen arra figyelnek, hogy milyen lesz a Szentatya üzenete Nagaszakiban vagy Hirosimában, vajon átadja-e az atombomba elleni üzenetét? stb. Mi, katolikus hívők azonban azt tartjuk fontosnak, hogy ez alkalommal a pápai japán látogatás fő témája a „Védelmezzünk minden életet!”. Azért imádkozzunk, hogy ennek a Japánnak szóló pápai látogatásnak az alkalmával gyarapodjon bennünk a béke iránti vágyakozásunk, és növekedjen tovább az élet iránti megbecsülésünk."

Hallgassák meg Akiyama Manabu János tudósítását!

Akiyama Manabu János életrajza

Akijama Manabu János 1963-ban született Oszakában. Kóbe város „Rokko” nevű jezsuita gimnáziumában végezte középiskolai tanulmányait. 1980 Karácsonyán keresztelte meg Ochoa Saturnino jezsuita atya. A keresztségben a magyar János nevet vette fel, felesége, Kanakó, aki 2005-ben keresztelkedett meg, a Mária Grácia nevet választotta. Akijama Manabu János a Tokió melletti Tsukuba Egyetem Ókortudományi Tanszékének a vezetője, görög-latin szakos tanár. Szakterülete az ókortudomány, ezen belül is az ősegyház irodalma, a görög patrológia és a Szentírástudomány. A 2018-ban megjelentetett japán új ökumenikus Szentírás fordítása (“Japan Bible Society Interconfessional Version”) deuterokanonikus részének egyik gondozója. 2004-2005-ben részt vett a debreceni nyári egyetem magyar nyelvtanfolyamán, majd a következő évfolyamon a Nyíregyházi Görögkatolikus Hittudományi Főiskola hallgatója volt. A Magyar Patrisztikai Társaság tagja, a Benyik György által szervezett szegedi Biblikus Konferencia rendszeres előadója. János és Mária Grácia a görög-katolikus szertartás követői, katolikus házasságkötésük után Máriapócsra zarándokoltak el. 2009. március 25-én mindketten fogadalmat tettek a bazilita szerzetesrend harmadrendi tagjaiként. Manabu János, amikor 2007-ben szerkesztőségünkben járt, stúdiónk vendégeként elmondta, hogy azért választotta a görög-katolikus szertartást, mivel ez áll közel mind az ókeresztény egyházatyákhoz, mind a buddhizmus tanához.

Japán misszionáriusát,  P. Nemeshegyi Péter jezsuitát „nagyapa” tanárként tiszteli

Kérésünkre Manabu János felidézte, hogy P. Nemeshegyi Péter jezsuita atyával, aki 1956-93 között a tokiói Sophia egyetem teológia tanára, két ízben dékánja volt és aki kb. 300 felnőttet keresztelt meg, Japánban is találkozott, de először Kecskeméten, a Magyar Patrisztikai Társaság közgyűlésén beszélgetett vele. Saturnino Ochoa jezsuita atya, aki Jánost megkeresztelte, P. Nemeshegyi diákja volt. Így Manabu János P. Nemeshegyi Pétert „nagyapa” tanárként tiszteli. János azt is elmondta, hogy Nemeshegyi atya nagyon híres Japánban. Ő volt az első, akit Japánból választottak ki a Nemzetközi Teológia Bizottság tagjává. Ezt a kinevezését VI. Pál pápától kapta 1969-ben.  Mintegy 20 könyvet és sok cikket írt japánul teológiáról és a keresztény életről, János is sok teológiát tanult könyveiből.

Akijama Manabu János számos tanulmány szerzője, mint: Nagy Szent Bazil liturgiája és a mindenség megújulása, A tüposz Mopszuesztiai Theodórosznál, Istennek a világ iránti szeretete János evangéliumában: a bizánci teológia tükrében, A Bölcsesség működése Sirák fiának könyvében, A közösségért saját életet adó Jézus lelke János evangéliumában, Szent Pál és az egyetemes történelem nézőpontja.

Az alábbiakban felsoroljuk magyar, angol és olasz nyelven eddig megjelent műveit:

A Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia:

“Significance of the High-Priestly Prayer of Jesus (Jn 17) in comparison with the Structure of the First Half of Homer's Odyssey (Od. 1-12)”, György Benyik (ed.), The Hellenistic and Judaic Background to the New Testament: 29th International Biblical Conference Szeged 27-29 August 2018, JATE Press, 2019, 33-42.

“The «Spiritual Worship» (Rm 12,1) in Contrast with the «Dedication» (Jm 2,21)”, György Benyik (ed.), Interpretation of the Letter to the Romans, 28th International Biblical Conference Szeged 28-30 August 2017, JATE Press, 2018, 39-49.

„Interjúk híres biblikusokkal: Akiyama Manabu János”, Benyik György (szerk.), Vallási és kulturális konfliktusok a Bibliában és az ősegyházban: XXVII. Nemzetközi Biblikus Konferencia 2016. augusztus 29-31, JATE Press, 2017, 349-354.

„A »quartodecimánusok« álláspontja: Hogyan értékelhetjük ezt ma?”, Benyik György (szerk.), Vallási és kulturális konfliktusok a Bibliában és az ősegyházban: XXVII. Nemzetközi Biblikus Konferencia 2016. augusztus 29-31, JATE Press, 2017, 25-33.

„Felülkerekedés a gyűlöleten János evangéliumában”, Benyik György (szerk.), Gyűlölet és kiengesztelődés a Bibliában: XXVI. Nemzetközi Biblikus Konferencia 2015. augusztus 27-29, JATE Press, 2016, 17-26.

”L’«eredità» nella Gerusalemme celeste (Ap 21,7)”, György Benyik (ed.), The Bible and Economics, International Biblical Conference XXV. 22nd -24th August 2013, JATE Press, 2014, 37-46.

 „Istennek a világ iránti szeretete János Evangéliumában: a bizánci teológia tükrében”, Benyik György (szerk.), „Jézustól Krisztusig”: XXIV. Nemzetközi Biblikus Konferencia 2012. augusztus 21-23, JATE Press, 2013, 29-40.

„A Bölcsesség működése Sirák fiának könyvében”, Benyik György (szerk.), Isteni bölcsesség emberi tapasztalat: XXIII. Nemzetközi Biblikus Konferencia 2011. szeptember 8‐10, JATE Press, 2012, 51-58.

„A „közösségért saját életet adó Jézus lelke” János Evangéliumában: a bizánci rítusú egyházban való biblikus és liturgikus teológia tükrében”, Benyik György (szerk.), „Testben élünk”: XXII. Nemzetközi Biblikus Konferencia 2010. szeptember 9‐11, JATE Press, 2011, 161-169.

„Szent Pál és az „egyetemes történelem” nézőpontja”, Benyik György (szerk.), Szent Pál és a pogány irodalom: XXI. Nemzetközi Biblikus Konferencia 2009. szeptember 24‐26, JATE Press, 2010, 25-34.

Magyar Patrisztikai Társaság:

„Nagy Szent Bazil liturgiája és a »mindenség megújulása«”, D. Tóth Judit és Heidl György (szerkk.), Studia Patrum 5: Irodalom, Teológia, Művészet, Szent István Társulat, 2014, 109-120.

„Nagy Szent Bazil a keresztség szentségéről”, D. Tóth Judit és Heidl György (szerkk.), Studia Patrum 5: Irodalom, Teológia, Művészet, Szent István Társulat, 2014, 121-130.

„A tüposz Mopszvestiai Theodórosznál”, Heidl György (szerk.), Studia Patrum IV: Szentírás-Értelmezés és Teremtésfelfogás az ókeresztény korban, Szent István Társulat, 2012, 89-96.

Origeniana:

“Il significato misterioso della profezia nelle Omelie su Ezechiele di Gregorio Magno”, A.-C. Jacobsen (ed.), Origeniana Undecima: Origen and Origenism in the History of Western Thought, Peeters 2016, 563-574.

“La «figura» tipologica vera nelle Omelie di Origene su Ezechiele”, S. Kaczmarek - H. Pietras, in coll. with A. Dziadowiec (eds.), Origeniana Decima: Origen as Writer, Peeters 2011, 539-544.

Oxford International Patristic Conference:

"L'Unigenito Dio come "esegeta" (Gv. 1,18) secondo Clemente Alessandrino", M. Vinzent (ed.), Studia Patristica vol.LXXIX (Papers presented at the 17th International Conference on Patristic Studies held in Oxford 2015, vol.5 Clement of Alexandria (ed. by P. A.-Siejkowski), Peeters 2017, 153-160.

Associazione PATRES (e la sua comunità):

“Lo «gnostico» e Chrésis secondo Clemente Alessandrino”, M. Mülke (hrsg.), Chrésima: Exemplarische Studien zur frühchristlichen Chrésis, Walter de Gruyter GmbH & Co.KG, 2019, 45-56.

“Il significato della «giustizia resa ai santi dell’Altissimo» (Dn 7,22) nell’interpretazione di Giovanni e di Padri greci, A. M. Mazzanti, I. Vigorelli (a cura di), Krisis e cambiamento in età tardoantica: Riflessi contemporanei, EDUSC (Edizioni dell'Università di Santa Croce), 2017, 149-165.

23 november 2019, 18:00