Ferenc pápa a thaiföldi püspökökhöz: Minden kultúra alkalmas az evangélium befogadására

Gedő Ágnes – Vatikán

A kicsiny, de életerős katolikus egyházat méltatva a pápa emlékeztetett az első misszionáriusokra, akik bátran, örömmel és rendkívüli kitartással vitték el az evangéliumot Thaiföldre. Nem a biztos sikert keresték, éppen ellenkezőleg. Az motiválta őket, hogy tudták: egyetlen ember vagy kultúra sem képtelen a priori befogadni az élet, a boldogság és a barátság magvát, amelyet az Úr nekünk akar ajándékozni. Nem azt nézték, hogy könnyen rá tud-e hangolódni az adott kultúra az evangéliumra, hanem fejest ugrottak a misszióba, hiszen hajtotta őket a jó hír szépsége. Minden élet értékes a Mester szeme előtt – fogalmazott Ferenc pápa.

A vértanú thaiföldi pap öröksége

Boldog Nicolás Bunkerd Kitbamrung atyát 1944-ben ölte meg a tuberkulózis, amit a francia-indokínai háború idején kapott el a börtönben, ahová a kémkedés koholt vádjával zárták. Valójában azért kellett meghalnia, mert sokan nem tudták elfogadni, hogy egy thaiföldi katolikus pap legyen. Az emlékére szentelt kegyhely őrzi többek között a vértanú misszionáriusok örökségét, amelynek ápolására szólította most a pápa az ázsiai püspököket. A természeti szépség mellett nagy szegénység sújtja ezt a régiót. A kizsákmányolás, az emberkereskedelem, a kábítószer és a kezelésre való migráció okozza a fő lelkipásztori aggodalmakat. Ahhoz azonban, hogy ezekre megfelelően válaszoljanak nem annyira stratégiákkal, mint a Szentlélekre hangolódással tudnak segíteni. A küldetés a megvalósítandó tevékenységeket és terveket megelőzően nevelői tekintetet és megérzést, az atyai és anyai aggodalmat kíván. Csak akkor vész el a juh, ha a pásztor lemond róla, addig nem – mutatott rá Ferenc pápa.

A jó püspök szereti a népet és a papjait

A thaiföldi és ázsiai püspököktől azt kérte, hogy legyenek zarándokoló egyház, ne féljenek kimenni az utcára és szembesülni a rá bízott emberek életével. Nyíljanak meg alázattal az Úrnak és vele együtt csodálkozzanak rá a missziós élet szépségeire anélkül, hogy előtérbe tolnák saját magukat. A jó lelkipásztor szereti népét, ismeri érzékenységét, gyengeségeit. A püspök ne bíróként, hanem apaként szeresse papjait. Arról se feledkezzenek el, hogy a misszió egyáltalán nem csak a papság és a szerzetesek ügye, hiszen a világnak ezen a felén sokhelyütt világiak hozták el az evangéliumot. Ők tudtak beszélni a nép nyelvén, nem elméleti vagy ideológiai alapon végezték az inkulturációt, hanem egyszerűen megosztották velük Krisztust. Isten hűséges, szent népe rendelkezik a Szentlélek kenetével, amelyet föl kell ismernünk, értékelnünk és terjesztenünk. Ne veszítsük el a kegyelmet, hogy meglássuk: miként működik Isten a népe körében: ahogy korábban tette, úgy tesz ma is és a jövőben – zárta a thaiföldi és ázsiai püspökökhöz intézett beszédét Ferenc pápa.