A találkozás kultúrája lehetséges, nem utópia – Ferenc pápa a japán fiatalokhoz
Vertse Márta - Vatikán
Apostoli utazásai során Ferenc pápa programjából soha nem hiányzik a jövő társadalmának építőivel való találkozó. Japánban erre hétfőn, látogatása utolsó előtti napján került sor Tokió Szűz Mária székesegyházában. A találkozó szokás szerint tanúságtételekkel kezdődött. A Japánban élő fiatalok kulturális és vallási különbözőségének képviseletében egy katolikus, egy buddhista és egy migráns fiatal számolt be legmélyebb félelmeikről és vágyaikról.
Kiért élek, nem mit birtokolok
A pápa spanyol nyelvű beszédében válaszolt a három fiatal kérdéseire. Miki, a katolikus lány azt kérdezte, hogy hogyan lehet Istennel találkozni egy termelékenységre és versenyképességre összpontosító társadalomban. Ferenc pápa rámutatott a fejlett társadalmakban tapasztalható magány jelenségére, idézve Teréz anya szavait, miszerint a legszörnyűbb szegénység a magány. A tárgyak fontosak, de a személyek nélkülözhetetlenek. A fiatalok tanúskodjanak a világnak arról, hogy Istenért és a többiekért élünk – hangzott a pápa buzdítása. A jövő reménysége a találkozás kultúrájára épül, különös tekintettel a szükséget szenvedőkre.
A lélekről nem lehet szelfit készíteni
Ahogy a testnek szüksége van a lélegzésre, úgy van szüksége a léleknek az imára és az elmélkedésre, hogy meghallgassuk Isten szavát és azzal másokhoz forduljunk. Erre a kétirányú mozgásra van szükségünk, hogy felismerjük egyetlen hivatásunkat, amelynek mértéke az önátadás – válaszolt a pápa egy fiatal buddhista tanár, Masako kérdésére, amely arra vonatkozott, hogy hogyan fedezhetik fel a fiatalok saját értékeiket. A pápa arra buzdította őket, hogy segítsék a rászorulókat, fogadják be a menedéket keresőket. A találkozón jelen lévő menekültek kis csoportjára utalva megállapította: „befogadásotok tanúsítja, hogy sokak számára a menekültek idegenek, de számotokra testvérek”.
„Elég volt” – a fiatalok egységesen mondjanak nemet a zaklatás járványára
Egyesítsük erőinket és mondjunk nemet a zaklatás kultúrájára – hangsúlyozta a pápa, válaszolva Leonardo, egy fülöp-szigeteki bevándorló családból származó fiatal kérdésére, aki éveken át ki volt téve társai zaklatásának az iskolában, olyannyira, hogy eljutott az öngyilkosság gondolatáig. A kiutat lelkipásztorok és plébániai barátai segítségével találta meg. Jézus is megtapasztalta, hogy mit jelent migránsnak, különbözőnek lenni, ő volt a történelem „legkirekesztettebbje” – mondta a pápa, emlékeztetve rá, hogy a szeretet legyőzi a félelmet. A legjobb fegyver az iskolai zaklatás ellen, ha összefognak társaikkal és közösen ítélik el ezt a súlyos jelenséget, amelynek elkövetőit lényegében a gyengeség és a félelem irányítja.
Japánnak, a világnak szüksége van rájuk
A pápa idézett egy „bölcs mestert”, aki szerint nem a helyes válaszok megtalálása, hanem a helyes kérdések feltevése a bölcsesség kulcsa, majd arra buzdította a fiatalokat, hogy bátran építsék együtt a jövőt, ne adják fel álmaikat. Japánnak, a világnak szüksége van rájuk. Legyenek nagylelkűek, örömmel és lelkesedéssel építsék közös otthonunkat mindenki számára.
