Ferenc pápa homíliája Tokióban: versenyszellem és fogyasztás helyett Istenre hagyatkozás
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A féktelen termelékenység és a fogyasztás a minden megszerzésére sarkall
A „teremtés jóságáról” szóló olvasmány (Ter 1,1.26-31b) után a japán nyelven felolvasott evangélium (Mt 6,24-34) a hegyi beszédből azt hirdette, hogy „ne aggodalmaskodjunk a holnap miatt”. A mestert a hegyre követő tanítványoknak Jézus ma is olyan távlatot mutat, mely minden emberi számításon túllép. Ennek üdvös lehetőségét azonban a „szorongás és a versenyszellem” ejti fogságba, amikor az ember egyedül a „féktelen termelékenységre és fogyasztásra összpontosít”, mintha „mindent megteremthetne, mindent megszerezhetne és mindent ellenőrizhetne”.
Jézus felhívása egy még szélesebb távlatra nyit, vagyis Isten Országának a keresésére
„Japánban, fejlett gazdasága ellenére, ma sokan elszigetelődnek otthon, az iskolában, a közösségben” – utalt Ferenc pápa a délelőtt során a fiataloktól hallott egyik megjegyzésre. Ezzel szemben Jézus az evangéliumban háromszor is mondja, hogy ne aggodalmaskodjatok a holnap miatt. Bezárkózás helyett „Jézus felhívása egy még szélesebb távlatra nyit, vagyis Isten Országának a keresésére”. A saját haszonba belefelejtkező „énnel” szemben a pápa a „mi” megosztott, megünnepelt és átadott közös tapasztalatára utalt. Az olvasmány arra int bennünket, hogy a világ és benne az élet Isten szép ajándéka, amit persze meg kell osztani másokkal.
Fogadjuk be a nem tökéleteset, ami persze nem kevésbé méltó a szeretetre
A mai világban a keresztény ember arra hívatott, hogy „védelmezzen minden életet, hogy bölcsen és bátran tanúskodjon az ingyenességről, az együttérzésről, továbbá nagylelkűen ölelje át és fogadja be az életet, ahogy az megmutatkozik a maga törékenységével és kicsinységével”. Így leszünk olyan közösséggé, mely megfelelő pedagógia révén be tudja fogadni a nem tökéleteset, a nem tisztán desztilláltat, ami persze nem kevésbé méltó a szeretetre”. „A fogyatékos, a külföldi, vagy a fogvatartott talán nem méltó a szeretetre…?” – kérdezte a pápa, majd Jézusra utalt, aki „átölelte a leprást, a vakot és a bénát, és átölelte a farizeust és a bűnöst is. Végül átölelte a latort a kereszten és megbocsátott azoknak is, akik őt a keresztre juttatták”.
A társadalom prófétai kovászaként védeni és gondozni minden életet
Az „Élet evangéliuma azt kéri tőlünk, hogy közösségként váljunk tábori kórházzá a sebesültek ápolására, felajánlva nekik a kiengesztelődés és a megbocsátás útját”. A keresztény számára az „egyetlen lehetséges helyes mérték minden ember és minden helyzet megítélésében az Atya együttérzésének a mértéke, melyet minden gyermeke iránt táplál”. „Az Úrral egyesülve, közös munkában és párbeszédben minden jóakaratú emberrel, és még a különböző vallási meggyőződésűekkel szemben is, a társadalom prófétai kovászává alakíthatjuk magunkat, mely egyre jobban véd és gondjába vesz minden életet” – zárta homíliáját Ferenc pápa a hétfő délután a tokiói sportcsarnokban bemutatott szentmise során.
[ Photo Embed: Ahogy a Szűzanya a Fiát nyújtja...]
