Lehetséges és szükséges egy atomfegyverek nélküli világ – a pápa felhívása Nagaszakiban
Vertse Márta - Vatikán
A Békeparkot 1955-ben hozták létre, hogy emlékezzenek a háború szörnyűségére, és egyidejűleg terjesszék a béke reményét. A bombatámadás két túlélője fehér virágkoszorút nyújtott át a Szentatyának, aki azt elhelyezte az emlékmű lábánál, majd meggyújtott egy gyertyát és csöndes imába merült.
A béke csak az egész emberi család közös felelősségével valósítható meg
Ez a hely még jobban tudatosítja bennünk a fájdalmat és a szörnyűséget, amit emberekként képesek vagyunk magunknak okozni – kezdte beszédét a pápa. A bombatámadásban megsérült kereszt és a Szűzanya szobra, amit a közelmúltban helyeztek el Nagaszaki székesegyházában, emlékeztetnek a kimondhatatlan iszonyatra amit az áldozatok és hozzátartozóik szenvedtek el testükben. A béke és a stabilitás, az emberi szív egyik legmélyebb vágya, összeegyeztethetetlenek bármiféle kísérlettel, ami az egymás kölcsönös elpusztításától vagy a teljes megsemmisítéstől való félelemre épül. Csak a szolidaritás globális etikájából kiindulva lehet megvalósítani a békét az egész emberi család közös felelősségével.
Az atomfegyverektől mentes világhoz szükség van mindenki elkötelezettségére
Nagaszakiban, amely tanúja egy atomtámadás katasztrofális humanitárius és környezeti következményeinek, soha nem lehet eléggé felemelni hangunkat a fegyverkezési hajsza ellen. Ma, amikor gyermekek és családok milliói élnek embertelen körülmények között, az egyre pusztítóbb fegyverek gyártására, eladására fordított összegek és az így szerzett vagyonok égbe kiáltó merényletek az emberiség ellen. A pápa hangsúlyozta: az atomfegyverektől mentes, békés világ megvalósítása mindenki részvételét igényli, az összes embert, vallási közösségeket, polgári társadalmakat, atomfegyverekkel rendelkező és azzal nem rendelkező államokat egyaránt, továbbá katonai és magánszektorokat, nemzetközi szervezeteket.
A valódi béke csak kölcsönös bizalomra épülhet
Szent XXIII. János 1963-ban, Pacem in terris k. enciklikájában már kérelmezte az atomfegyverek betiltását és megállapította, hogy egy igazi és tartós nemzetközi béke csak kölcsönös bizalomra épülhet, nem katonai erők egyensúlyára. Meg kell törni a jelenleg uralkodó bizalmatlanság dinamikáját, amely azt kockáztatja, hogy lebontják a fegyverzetellenőrzés nemzetközi architektúráját. A katolikus egyház visszavonhatatlanul elkötelezte magát a népek és nemzetek közötti béke előmozdításában: ez Isten és a föld minden embere iránti kötelessége. Júliusban a japán püspökök felhívást tettek közzé az atomfegyverek beszüntetésére, minden év augusztusában pedig a japán helyi egyház tíznapos imatalálkozót tart a békéért. A pápa a politikai vezetőket arra kérte, hogy a fegyverkezésre fordított erőforrásokat inkább használják fel az Agenda 2030, az integrált fenntartható fejlődési és fejlesztési keretrendszer célkitűzéseinek a megvalósítására. Már Szent VI. Pál 1964-ben javasolta, hogy a katonai költségek egy részét fordítsák a legszegényebbek élelmezésére egy Nemzetközi Pénzalap által. Teremtsenek olyan eszközöket, amelyek biztosítják a bizalmat és a kölcsönös fejlődést. Senki sem hunyhat szemet egy párbeszédre képtelen kultúra romjai előtt.
Közös ima a testvériség kultúrájáért
Minden nap egyesüljünk az imában a lelkiismeretek megtéréséért, az élet kultúrája, a kiengesztelődés és a testvériség győzelméért – mondta végül a Nagaszaki Békeparkban a pápa, arra kérve a jelenlévőket, közöttük a nem katolikusokat is, hogy vele együtt közösen imádkozzák el Assisi Szent Ferenc béke imáját: „Uram, tégy engem a te békéd eszközévé, ahol gyűlölet lakik, oda szeretet vigyek, ahol sértés, oda megbocsátást, ahol széthúzás, oda egyetértést, ahol tévedés, oda igazságot,ahol kétely, oda hitet, ahol kétségbeesés, oda reményt, ahol szomorúság, oda örömet”.
