A Pápai Etióp Kollégium és az etióp kereszténység története
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Az etiópok kollégiumát 1481-ben alapította IV. Sixtus pápa a papságra készülődő abesszin kispapok számára. Először 1351-ben érkeztek Rómába az akkori Abesszíniából etióp szerzetesek és számukra alakították át a régi konstantini bazilika szentélye mögött fekvő Szent István első vértanúról nevezett templomot. Nevezték ezt később Sanctus Stephanus major-nak is, a nagyobbik Szent István templomnak, megkülönböztetésül attól a másik Szent István templomtól, mely a bazilikától délre állt és amely köré Szent István királyunk a magyarok zarándokházát kialakította. Ez a kápolna is az első vértanú, a protodiakónus Szent István tiszteletére épült.
A kezdet 1351, amikor hat abesszin szerzetes érkezett a Vatikánba
Korabeli feljegyzések tanúsága szerint 1351-ben hat abesszin szerzetes érkezett az ősi etióp keresztény földről, akiket egy bizonyos imolai Giovanni Battista kísért el. A Medici X. Leó pápa (1513-1521) a templom köré kolostort építtetett, ahol a kopt egyház liturgiáját végző abesszin szerzetesek éltek. 1919-ben az egykori abesszin zarándokházat kispapok számára szemináriummá alakították, ahol természetesen felszentelt papok is folytatták magasabb tanulmányaikat. 1928-ban XI. Piusz az abesszin kollégiumot áthelyezte a templom mellől, továbbra is a Vatikáni Kertekben és 1930-ban pápai rangra emelte. A kollégium egyúttal otthona az Etiópiából és Eritreából érkező főpásztoroknak vatikáni látogatásaik alkalmából. Az etióp kollégium ellátásáról 1919-ig kapucinus szerzetesek gondoskodtak, ekkor került a Rómától délre fekvő Casamari ősi ciszterci apátság kezelésébe, akik 80 év után, 1999-ben átadták a lazarista szerzeteseknek az etióp kollégiumot. Az intézmény rektorát a Keleti Egyházak kongregációja nevezi ki, jelenlegi elöljárója Berha-nemeskel Kefle-mariam etióp pap.
Az etióp szó eredetéről
Az etiópok neve a görög Aithiopia latinosított változata Aethiopia, Ethiopia, amely a görög aithi-opsz összetett szóból származik. Az aithó gyök jelentése égni, míg az ópsz szó a látni igéből ered és láttatást, vagyis arcot jelent. Ebből adódik az ethióp kifejezés beszédes értelme: „égetett arc”, értsd nap-barnított, fekete arc.
Etiópia története
Etiópia Afrikának második legmagasabban fekvő országa, lakosság ma több mint száz millió. Területének nagyobbik része nagyjából 1200 méter magasan fekszik. Az ország központi része a 2500 méter magas Etióp-magasföld hullámos fennsíkja, amelyből 4000 métert meghaladó csúcsok emelkednek ki. A hagyomány úgy tartja, hogy 316 körül Szíriából Frumentius és Edesius hozta be a kereszténységet az akkor már virágzó akszúmi királyságba. Az hajó utasait megölték, de az életben maradt testvérpár megtérítette a királyt és az etiópok népe hamar befogadta a kereszténységet.
Az Apostolok Cselekedetei tanúságtétele
Etiópia népe azonban már az apostoli korban találkozott Krisztus tanításával, ahogy az Apostolok Cselekedetei nyolcadik fejezetében olvassuk (ApCsel 8,26-40). Fülöp diakónus az elhagyott gázai országút mellett találkozott az etióp Kandaké királynőnek vélhetőleg zsidó származású kincstárnokával, aki hívő zsidóként zarándokúton járt Jeruzsálemben. Fülöp elmagyarázza neki Izajás tekercsének szövegét és a próféta „szenvedő szolgájának” alakját Krisztusban jelöli meg, akit az etióp udvarnok elfogad és megkeresztelkedik. Az etiópok vallásilag és kulturálisan erősen kötődtek Egyiptomhoz, már csak a Felső-Nílus etióp szakasza révén is, ezért a negyedik-ötödik században átvették az egyiptomi kopt kereszténység liturgiáját és ötödik századi monofizita, Krisztus egy természetét valló hitét és liturgiáját. Így az etióp hagyományos vallás a kopt kereszténység hite, melyet közel 45 százalékban vall a mai etióp lakosság. Mintegy 18 százaléknyi protestáns kereszténység mellett mindössze 0,7 százalék az etióp katolikus keresztények jelenléte.
Az iszlám erőteljes jelenléte az országban
Az iszlám Mohamed próféta korától jelen az országban, hiszen amikor Mohamed 622-ben elmenekült Mekkából, lányát és vejét az etióp Akszúmba küldte, az akszúmi keresztény király oltalmába ajánlva őket. A velük érkezett menekültek közül többen később sem tértek vissza Arábiába és az Akszúmi Királyság magas tisztségeit is elnyerték. Az arab hagyományok szerint a király „titokban” felvette az iszlámot, míg az etióp emlékezet azt őrizte meg, hogy a muszlimok tértek át a kereszténységre. Az erős prozelita muzulmán térítés miatt az iszlám lakosság egyre jobban terjed Etiópiában, amihez hozzájárul a szomszédos Szomália erőszakos dzsihadista fellépése.
