Békét és testvériséget a Földözi-tenger térségében – Ferenc pápa beszéde Bariban
Vertse Márta – Vatikán
A keresztények arra kaptak meghívást, hogy a béke fáradhatatlan munkásai legyenek a „Mare nostrum”, azaz a „Mi Tengerünk” térségében, amelyet a megosztottság és az egyenlőtlenség csapása sújt. A Meditteráneum békéjéhez a párbeszéd, a konvivialitás, vagyis a fenntartható, békés együttélés és a befogadás útja vezet, nem pedig a közönyé vagy a félelemé, amely arra késztet, hogy védekezzünk azzal a jelenséggel szemben, amelyet manipuláció céljából invázióként mutatnak be – fejtette ki a pápa.
A dél-olasz város Szent Miklós bazilikájában találkozott a térség püspökeivel és pátriárkáival, akik február 19-én kezdték meg összejövetelüket. Felvázolta, milyen útvonalat kövessenek, hogy a béke és a jólét kapcsolatait építhessék a heterogén kultúrájú térségben, amelyet konfliktusok sújtanak, és ahonnan sokan menekülni kényszerülnek. A cél a közjó keresése, amely a béke egy másik neve. Ez az elkötelezettség nem választható el az evangélium hirdetésétől. Ezért a pápa azt kérte a keresztényektől, hogy őrizzék meg a hit örökségét és a népi vallásosságot, a művészeti kincseket, amelyek egyesítik a hit tartalmát és látogatók millióit vonzzák.
Tiberiás nagy tava
A pápa felidézte, hogy másfél évvel ezelőtt éppen Bariban akart találkozni a Közel-kelet keresztény közösségeinek felelőseivel. Ez volt az első ilyen találkozás a nagy egyházszakadás után, így Barit az egyház egysége fővárosának lehetne nevezni. A város fontos kapcsolatokat tart fenn a Közel-kelettel és Afrikával, különféle népekkel és hagyományokkal. Bari egyházmegyéje kezdettől fogva élénk ökumenikus és vallásközi párbeszédet folytat, fáradhatatlanul munkálkodik, hogy a kölcsönös megbecsülés és testvériség kapcsolatait hozza létre. A globalizáció révén még fokozottabbá vált a térség jelentősége, „stratégiai zóna” a világ többi részének egyensúlya szempontjából is. A kis tengert Giorgio La Pira „a Tiberiás nagy tavának” nevezte – emlékeztetett rá Ferenc pápa, többször is utalva beszédében Firenze életszentség hírében elhunyt polgármesterének béke iránti elkötelezettségére.
A háború őrülete és a nagy képmutatás
A pápa a térség jelenéről szólva utalt az instabil és háborús gócpontokra a Közel-keleten és több észak-afrikai országban, az etnikai és vallási csoportok, valamint az izraeliek és palesztinok közötti konfliktusokra. Emlékeztetett Szent XIII. János szavaira, miszerint a háború ellentétben áll az értelemmel, őrültség, mert rombol és gyilkol, emberi és gazdasági kapcsolatok építése helyett. Olyan őrültségről van szó, amibe nem törődhetünk bele: soha nem fogadhatjuk el a háborút, mint az ellentétes érdekek megoldásának módját. Az emberi társadalmak végső célja továbbra is a béke, amelynek nincs alternatívája senki számára sem. A háború minden emberi és isteni terv kudarcát jelenti – hangsúlyozta a pápa, hozzátéve, hogy súlyos bűn és nagy képmutatás, amikor a nemzetközi egyezményekben sok ország békéről beszél, miközben fegyvereket ad el háborúskodó országoknak.
A civilizációk összecsapásának retorikája az erőszakot táplálja
A migrációról szólva a pápa megállapította, hogy a jelenség a háborúk és a klímaváltozás következtében egyre fokozódik és nem csak a tranzit- vagy célországokat érinti, hanem az elvándorlók származási országait is, amelyek jövője még jobban elszegényedik a fiatalok tömeges távozása következtében. A jelenséggel szembeni közöny vagy egyenesen a visszautasítás magatartását számos evangéliumi példabeszéd megbélyegzi. A civilizációk összecsapásáról szóló retorika pedig növeli az erőszakot és gyűlöletet táplál.
Emeljük fel szavunkat a vallásszabadság védelme és a migránsok érdekében
A kormányok védelmezzék a kisebbségeket és a vallásszabadságot. Az üldözöttek áldozatai főleg a keresztény közösségek, amely nagy sebet okoz – mondta a pápa, majd a migránsok befogadását és emberhez méltó integrációját hangsúlyozta. A populizmus új formái a múlt század ’30-as éveinek beszédeire emlékeztetnek – állapította meg, hozzátéve, hogy a fajok tisztaságának nincs jövője. A Mediterráneum térsége rendkívüli lehetőséget képvisel. Ne engedjük, hogy a nacionalista szellemiség miatt elterjedjen az a meggyőződés, hogy a kevésbé megközelíthető és földrajzilag elszigeteltebb államok kiváltságos helyzetben lennének.
A Mediterráneum térsége temetőből váljon a Feltámadás helyévé – hangzott a pápa buzdítása, majd megállapította, hogy szükség van a befogadás és a párbeszéd teológiájának kidolgozására, újraértelmezve a bibliai tanítást. Ehhez az első lépés, hogy nem zárjuk ki azokat az igazság magvakat, amelyeknek mások is letéteményesei. Szükség van a különféle vallási hitek közötti találkozásra, mint ahogy ezt leszögezte az Abu Dzabiban az emberi testvériségről aláírt dokumentum is. Végül a pápa Szent Pál apostol közbenjárására bízta a Földközi-tenger térségének főpásztorait, aki elsőnek szelte át a tengert és számos veszéllyel, nehézséggel nézett szembe, hogy mindenkihez elvigye Krisztus evangéliumát.
