Az evangélium ereje átalakítja gyengeségünk gyökereit – Ferenc pápa katekézise

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán      

Az Apostoli Palota könyvtárszobájában tartott internetes katekézis kezdetén felolvasták Szent Márk evangéliumából a Jézus első gyógyításairól szóló örömhírt: „Jézus a tanítványok meghívása után néhány nap múlva visszatért Kafarnaumba. Mihelyt elterjedt a híre, hogy a házban van, annyian összejöttek, hogy még az ajtó előtti téren sem fértek el. Hirdette nekik az igét. Közben hoztak egy bénát, négyen cipelték. Mivel a tömegből nem tudták eléje vinni, kibontották fölötte a tetőt, és a nyíláson át engedték le a hordágyat, amelyen a béna feküdt. Hitüket látva, Jézus így szólt a bénához: „Fiam, bűneid bocsánatot nyertek.” Néhány írástudó is ült ott. Ezek ilyen gondolatokat forgattak magukban: „Hogy beszélhet ez így? Káromkodik. Ki bocsáthatja meg a bűnt más, mint az Isten?” Jézus lelkében belelátott gondolataikba. „Miért gondoltok ilyeneket magatokban? – kérdezte. – Mi könnyebb? Azt mondani a bénának: Bűneid bocsánatot nyertek vagy azt mondani: Kelj föl, fogd az ágyadat és menj? Tudjátok hát meg, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására!” Ezzel odafordult a bénához:  „Mondom neked, kelj fel, fogd az ágyadat és menj haza!” Az felkelt, fogta a hordágyat és mindenki szeme láttára elment. Mindnyájan ámultak, dicsőítették az Istent, s mondták: „Ilyet még nem láttunk soha.”

Szegeznünk tekintetünket Jézusra

A világjárvány továbbra is súlyos sebeket okoz, lerántva a leplet a sebezhetőségünkről – kezdte beszédét a pápa. Sok ember meghalt, rengeteg a beteg az összes földrészen. Számos személy és család bizonytalanságban él a társadalmi-gazdasági problémák miatt, melyek főként a legszegényebbeket érintik. Éppen ezért Jézusra kell szegeznünk tekintetünket a világjárvány közepette – kérte a Szentatya. Ezzel a hittel kell átölelni Isten Országának a reménységét, amit Jézus hoz el nekünk. Ez a gyógyulás és az üdvösség Országa, mely már most jelen van közöttünk. Az igazságosság és béke Országa ez, ami a karitász művein keresztül nyilvánul meg, melyek a maguk részéről a reményt növelik és megerősítik a hitet. A keresztény hagyományban a hit, remény és szeretet sokkal több, mint puszta érzés és magatartás. A Szentlélek kegyelme által belénk öntött erények azok, olyan gyógyító adományok, melyek minket is gyógyítókká tesznek, mint új távlatokat nyitó adományok, miközben korunk nehéz vizein hajózgatunk.

Az evangélium ereje átalakítja gyengeségünk gyökereit

A hit, remény és szeretet örömhírével való új találkozás – folytatta buzdítását a pápa – teremtő és megújuló lelkület befogadására indít minket. Ilyen módon képesek leszünk átalakítani emberi gyengeségeink fizikai, lelki és társadalmi gyökereit. Mélységében gyógyíthatjuk meg az igazságtalan struktúrákat és a romboló eljárásokat, melyek elválasztanak egymástól, az emberi családot és a földünket is veszélyeztetve. Jézus szolgálata a gyógyítás számos példáját nyújtja, mint amikor meggyógyítja a lázas és a leprás beteget, a bénát útjára indítja, a vaknak visszaadja látását, a süketnek hallását, de valójában nemcsak a fizikai bajt orvosolja, hanem az egész emberi személyt gyógyítja. Egészségesen adja vissza őket a közösségnek, megszabadítva őket az elszigeteltségtől.       

Ferenc pápa utalt a katekézis elején felolvasott evangéliumi gyógyítás-történet szép eseményére. Miközben Jézus egy ház bejáratánál tanít, négyen béna barátjukat viszik Jézushoz, de minthogy nem tudnak belépni a nagy tömeg miatt, lyukat csinálnak a tetőn és azon keresztül engedik le őt egy hordágyon. Prédikálás közben veszi észre Jézus, hogy egy hordágyat eresztenek le a beteggel előtte. Hitük láttára meggyógyítja a beteg bűneit, majd látható jelként hozzáteszi: „Kelj fel, fogd az ágyadat és menj haza!”.     

Gyógyító találkozás Jézussal   

Milyen csodálatos példa ez a gyógyításra! – állapította meg a pápa. Jézus Krisztus cselekedete közvetlen válasz annak a személynek a hitére, a beléje vetett reményre és a mindenki iránt mutatott szeretetére. Jézus tehát gyógyít, de nem csak egyszerűen a bénaságot gyógyítja meg. Jézus az egész embert gyógyítja, megbocsátja bűneit, megújítja a béna és barátai életét. Újjáteremt, mondjuk így! – tette hozzá szabadon Ferenc pápa. A fizika és lelki gyógyítás, minden együtt, a személyes és társadalmi találkozás gyümölcse. Képzeljük csak el ezt a barátságot és az összes jelenlévő hitét abban a házban, miként gyarapodott az Jézus gesztusára! Ez egy gyógyító találkozás Jézussal!    

Az egyház nem jártas a világjárvány megelőzésében és gyógyításában

Az evangéliumi történet bemutatása után a pápa azt ajánlotta: kérdezzük meg magunktól, hogy miként tudjuk segíteni ma a világot meggyógyítani. Az Úr Jézus tanítványaiként, aki a test és a lélek orvosa, arra hívattunk, hogy folytassuk az ő művét, a gyógyítás és az üdvözítő művét” - utalt a pápa a Katolikus egyház Katekizmusára: „Az Úr Jézus Krisztus lelkünk és testünk orvosa, aki a bénának megbocsátotta bűneit, és visszaadta teste egészségét, úgy akarta, hogy Egyháza a Szentlélek erejével folytassa gyógyító és üdvözítő művét, saját tagjaira vonatkozóan is. Ez a gyógyítás két szentségének célja: a bűnbánat és a betegek kenete szentségéé” (KEK 1421). Az Egyház, jóllehet kiszolgáltatja a szentségek által Krisztus gyógyító kegyelmét és noha a világ legtávolabbi sarkában is jelen van az egészségügyi szolgálataival, mégsem jártas a világjárvány megelőzésében és gyógyításában. Segíti a beteget, de nem szakember. És nem is ad sajátos társadalmi-politikai irányjelzéseket, mert ez a politikai és társadalmi felelősök feladata.

Segítő és gyógyító alapelvek

Mindazonáltal a századok során és az evangéliumok fényénél az egyház kifejlesztett néhány lényeges társadalmi alapelvet, melyek előre vihetnek minket egy számunkra szükséges jövő előkészítésében. Ferenc pápa néhányat idézett ezen alapvető szempontok közül: az emberi személy méltóságának és a közjónak az alapelve, a szegények iránti megkülönböztetett választás alapelve, a szolidaritás és szubszidiaritás alapelve és végül a közös otthonunk gondozásának alapelve. Mindezek segítik a társadalom vezetőit és felelőseit, hogy előre vigyék a gyarapodást és most a világjárvány esetében a személyes és társadalmi hálózat gyógyítását. Ezek az alapelvek, különböző módon ugyan, a hit, remény és szeretet erényeinek a kifejeződései. Beszéde befejező részében Ferenc pápa kilátásba helyezte, hogy a következő katekézisek során a járvány társadalmi betegségeivel foglalkozik majd, az evangélium és a sarkalatos erények fényénél, az egyház társadalmi tanítása alapelveivel, melyek képesek az egész emberi családot segíteni. A pápa reméli, hogy a közös megfontolás és a közös  munka, a gyógyító Krisztus követőiként, hozzájárul egy jobb, reménnyel teli világ építéséhez.