Ferenc gazdasága: Alkotóképesség, közjó, pénzügy, női gondoskodás
Gedő Ágnes – Vatikán
Az eredetileg tavaszra tervezett találkozót a világjárvány miatt elhalasztották, és most az internet segítségével valósult meg. Tekintsük egymást testvérnek, és ne vetélytársnak, hiszen éppen a pandémia világított rá emberi törékenységünkre, kölcsönös összetartozásunkra. Csak együtt tudunk kilábalni a válságból, de ehhez gyökeres változásra van szükség. Fel kell adni a profitorientált, kizsákmányoló szemléletet, nem szabad engedni, hogy a gazdagság kevesek kezében összpontosuljon, mialatt millióknak még a napi betevőre sem telik. A Ferenc gazdasága – elnevezésű eseményt a pápa hívta életre, bevonva a 35 év alatti közgazdászokat, és közgazdász-hallgatókat, valamint neves szakembereket a virtuális eszmecserébe. A szakmai megbeszéléseket zene, ima, tanúságtételek gazdagítják.
Az alkotó gazdaság megnyitja előttünk a jövőt
A termelés és fogyasztás paradigmája helyett, mely uralta az elmúlt két évszázadot, most az alkotóképességre kell helyezni a hangúlyt, a kapcsolati javakra és a civil gazdaságra – mondta el Mauro Magatti, a milánói Szent Szív Katolikus Egyetem szociológia professzora. Alkotóként kell viselkednünk, és egy képzési, szervezési átmeneten dolgozni, ami kiemeli a képességeket, a közösség, a szubszidiaritás és a környezet figyelembe vételéve. Az alkotó gazdaság megnyitja előttünk a jövőt.
Női gondoskodás és a civil társadalom bevonása
A Lumsa Egyetem szociológusa, Consuelo Corradi a nők szerepéről beszélt az assisi találkozón. Az inkluzivitással kapcsolatban tisztázta, hogy nemcsak arról van szó, hogy a nők lehessenek miniszterelnökök, hanem hogy előtérbe kerüljön a női sajátosság. A nők képesek elfogadni a tökéletlenséget, ismerik az emberi élet anyagi világa körüli fáradalmakat, és nagy örömmel gondoskodnak másokról. Ez feltartóztatja a szélsőséges individualizmust.
Leonardo Becchetti, a római Tor Vergata Tudományegyetem gazdaságpolitikai tanára a kétkezes, vagyis az intézményekre és a piacra épülő modell helyett négykezes modellt javasol, ami aktívan bevonja az állampolgárokat és a felelős vállalatokat.
A pénzügy eszköz, ne cél legyen
A Nobel-díjas Muhámmád Junusz, a Grameen Bank és a modern mikrohitel kitalálója a “Pénzügy és az emberiség: út egy átfogó ökológia felé” – konferencián szólalt föl. Világunkban ma a vagyon kevesek kezében összpontosul, ezért Junusz a haszon maximalizálásának elvére mutatott rá. Az embert nemcsak önös érdekei vezérlik, hanem a közérdek is, ennek mintájára épül a mikrohitel. Szem előtt kell tartanunk a célt, ami felé igyekszünk, és a pandémiát lehetőségként felfogni azért, hogy irányt változtassunk. A pénzügy ne cél, hanem eszköz legyen – hangzott el többektől a konferencián. Erősíteni kell az összetartozás érzését, mert az új energiákat szabadít fel az emberekben – mutatott rá Jennifer Nedelsky filozófus, a Torontói Egyetem tanára.
Szent Klára és a 24 órás imamaraton
November 19-én “Meghallgatni a szegények kiáltását és átformálni a földet” című videoüzenettel kezdődött a tanácskozás, amelyet az ATD Negyedik Világ Mozgalom fiatal tagjai készítettek. Ezt követően Peter Turkson bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés dikasztériumának prefektusa szólalt fel. A második napon videókat láthattak a nők tapasztalatairól és Szent Kláráról, aki teljes bizalommal hagyatkozott a gondviselésre, és akinek tapasztalata képes kitágítani látóhatárunkat. A Ferenc gazdasága maraton keretében 24 órán keresztül imádkoztak és virrasztottak a szegénység áldozataiért szerte a világon. A találkozó végén Ferenc pápa videoüzenetben fordul a résztvevőkhöz.
