Vigyük el Isten gyöngédségét a szenvedő emberiségnek – Ferenc pápa Úrangyala imája

Vertse Márta – Vatikán  

Az évközi ötödik vasárnapi evangéliumi szakaszt elemezve a pápa hangsúlyozta, hogy csak akkor nézhetünk valakire „felülről lefelé”, ha lehajolunk szenvedő felebarátunkra és kezünket nyújtva felé segítünk neki, hogy ismét talpra álljon. Ez az egyház küldetése – elvinni Isten gyöngéd szeretetét a világba. A részvétet, az együttérzést azonban csak akkor tudjuk igazán gyakorolni, ha Jézus példáját követve bensőséges kapcsolatban vagyunk az Atyával, imából merítve erőt küldetésünk teljesítéséhez – fejtette ki tanításában Ferenc pápa.

A pápa öröme, hogy a hívek ismét a Szent Péter térről is követhetik imáját

Ismét a téren! – Ezzel az örömteli felkiáltással kezdte Ferenc pápa a vasárnap déli Úrangyala előtt mondott beszédét. Az évközi ötödik vasárnap evangéliumi szakasza (vö. Mk 1,29-39) azt beszéli el, hogy Jézus meggyógyítja Péter anyósát, majd sok más beteget és szenvedőt is, akik nagy számban tolonganak körülötte. Péter anyósának a meggyógyítása az első testi gyógyulás, amit Márk elbeszél. A pápa arra mutatott rá, hogy Jézus magatartása és gesztusa jelképes a lázasan fekvő asszony irányában. Márk evangelista arról számol be, hogy Jézus „odament hozzá és kézen fogva fölemelte”. Ebben az egyszerű cselekvésben olyan sok kedvesség van, szinte természetesnek tűnik – jegyezte meg a pápa. Jézus gesztusának a hatására Péter anyósának „elmúlt a láza és szolgálni kezdett neki” – folytatódik az evangéliumi szakasz. Jézus gyógyító hatalma nem ütközik semmiféle ellenállásba; a meggyógyított személy ismét visszatér megszokott életéhez, azonnal másokra és nem saját magára gondol – és ez nagyon jelentős, ez a valódi „egészség” jele! – hangsúlyozta beszédében Ferenc pápa.

Jézus előszeretettel bánik a szenvedőkkel, kinyilvánítva az Atya szeretetét

Mindez egy szombati napon történt. A falu lakói várják a napnyugtát, majd miután véget ért a szombaton kötelező pihenés időszaka, elviszik Jézushoz az összes beteget és ördögtől megszállottat. És Jézus meggyógyítja őket, de a gonosz szellemeknek megtiltja, hogy felfedjék, hogy ő a Krisztus (vö. 32-34). Jézus tehát a kezdetektől fogva előszeretettel bánik a testben és lélekben szenvedőkkel. Előszeretettel közeledik a testben és lélekben szenvedők felé, mint az Atya, akit Ő megtestesít és akit kinyilvánít műveivel és szavaival. Tanítványai ennek szemtanúi voltak. De Jézus nem akarta, hogy küldetésének pusztán szemlélői legyenek: bevonta őket is, szétküldte őket, hatalmat adott nekik is a betegek meggyógyítására és az ördögűzésre (vö. Mt 10,1; Mk 6,7). És ez folytatódott megszakítás nélkül az egyház életében egészen a mai napig. Ez nagyon fontos – mutatott rá Ferenc pápa. A mindenféle betegséggel küzdők gyógyítása az egyház számára nem egy „opcionális tevékenység”, valamiféle kiegészítő cselekedet, hanem küldetésének integráns része, mint ahogy Jézusé volt: elvinni Isten gyöngédségét a szenvedő emberiségnek – mondta nyomatékkal a pápa, hozzátéve, hogy erre emlékeztet néhány nap múlva, február 11-én a Betegek Világnapja.

A világjárvány miatt különösen időszerű az egyház alapvető küldetése

A valóság, amit az egész világon élünk a jelenlegi pandémia miatt, különösen időszerűvé teszi ezt az üzenetet, az egyháznak ezt az alapvető küldetését. A pápa utalt a vasárnapi szentmise első olvasmányára: Jób hangja, amely visszhangzik a mai liturgiában, ismét tolmácsává válik emberi létünknek, amely olyan rendkívül nagy méltósággal rendelkezik és ugyanakkor olyan törékeny. Ezzel a valósággal szemben felmerül a kérdés szívünkben: „miért?”.

Közelség, gyöngédség, együttérzés

Erre a kérdésre, hogy rendkívül nagy méltósággal rendelkező emberi létünk mégis milyen törékeny, Jézus, a Megtestesült Ige, nem magyarázattal válaszol, hanem egy olyan szeretet jelenlétével, amely lehajol, amely kézen fog és felállít, mint ahogy Péter anyósával tette (vö. Mk 1,31). A pápa emlékeztetett rá: lehajolni, hogy felemeljük a másik embert - ez az egyetlen jogos módja, hogy valakire „felülről lefelé” nézzünk, csak akkor nézhetünk így rá, ha kinyújtjuk felé kezünket és segítünk neki talpra állni. Ez az a küldetés, amit Jézus az egyházra bízott – szögezte le Ferenc pápa. Isten Fia ugyanis uralmát nem „felülről lefelé”, nem távolból, hanem kezét kinyújtva, a közelségben, a gyöngédségben és az együttérzésben nyilvánítja ki. Közelség, gyöngédség, együttérzés jelentik Isten stílusát – hangsúlyozta a pápa. Isten közel jön hozzánk gyöngédséggel és együttérzéssel.

Az együttérzés az Atyával való bensőséges kapcsolatban gyökerezik

A pápa utalt rá, hogy az evangéliumban gyakran olvassuk, hogy Jézus „részvétet érzett” egy egészséggel kapcsolatos vagy egyéb problémával szemben. Jézus részvéte, Isten közelsége Jézusban Isten stílusa. A vasárnapi evangéliumi szakasz arra is emlékeztet minket, hogy ez az együttérzés az Atyával való bensőséges kapcsolatban gyökerezik: hajnal előtt és napnyugta után, Jézus félrevonult és egyedül maradt, hogy imádkozzon. Ebből merítette erejét, hogy teljesítse szolgálatát, hirdetve az igét és gyógyítva a betegeket.

Mária segítségével tegyünk tanúságot Isten gyógyító gyöngédségéről

Szűz Mária segítsen minket, hogy hagyjuk meggyógyítani magunkat Jézus által – erre mindig szükségünk van mindnyájunknak –, hogy mi is tanúságot tehessünk Isten gyógyító gyöngédségéről – fohászkodott a Szűzanyához beszéde végén Ferenc pápa.