A sajtókonferencián jelentette be a pápa a döntését A sajtókonferencián jelentette be a pápa a döntését  

Ferenc pápa: Magyarországra megyek, az Eucharisztikus Kongresszus lezárására

Hazatérőben Irakból a szokásos fedélzeti sajtókonferencián újságírói kérdésre válaszolva Ferenc pápa többek között kijelentette: „Nem tudom, hogy az utak megvalósulnak-e vagy sem. Ám azt megvallom, hogy ezen az úton sokkal inkább elfáradtam, mint a megelőzők során. 84 év nem marad következmény nélkül, de meglátjuk! Most Magyarországra kell mennem a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárószentmiséjére.”

P. Véresaljai László SJ – Vatikán  

A kérdés, amire Ferenc pápa válaszolt, így hangzott: „Az Ön útja nagy visszhangot keltett szerte a világon, gondolja, hogy ez lehetne pápaságának nagybetűs útja? Mégha kockázatosnak is tartották azt. Volt, amikor Ön félt az útja során? Pápasága nyolcadik évében jár, továbbra is rövid pápaságra gondol? Végül, a nagy kérdés? Visszatér egyszer majd Argentínába?”

„Az utolsóval kezdem, a kérdése…, értem, az én orvos-újságíró barátom, Nelson Castro kérdéséhez kapcsolódik. Ő írt egy könyvet elnökök betegségeiről és én azt mondtam neki: ha Rómába jössz, írnod kell a pápák betegségeiről, mert érdekes lesz megismerni a betegségeiket, legalábbis az utóbbi időkből valóknak. Interjút készített velem és kiadta könyvként. Mondják jó, én nem láttam. Azt kérdezte tőlem: Ha Ön lemond, visszatér Argentínába? Azt feleltem: Nem megyek vissza Argentínába, hanem itt maradok az egyházmegyémben. De a feltételezésben a választ a kérdéshez kell kapcsolni. Mikor megyek vagy nem megyek Argentínába? – erre mindig egy kis iróniával válaszolok. 76 évet Argentínában éltem, nem elég ez? Van egy dolog, amiről nem tudom miért, de nem beszélnek. Tervbe volt véve egy utazás Argentínába 2017 novemberében. Dolgozni kezdtek rajta és lett Chile, Argentína és Uruguay. November vége volt, Chilében választási kampány ideje volt, és december napjaiban megválasztották Michelle Bachelet utódját, nekem pedig korábban kellett volna mennem, a kormányváltás előtt. De nem mehettem. Akkor ezt gondoltuk ki: elmegyünk januárban Chilébe, majd Argentínába és Uruguayba. De ez nem volt lehetséges, mert január a két országban olyan, mint (itt) július-augusztus. Újragondolva, jött egy sugallat: miért ne kapcsoljuk hozzá Perut? Mert Peru el volt választva Ecuador, Bolívia és Paraguay útjától. És ekkor született meg az út 2018 januárjában Chilébe és Peruba. Ezt csak azért akarom mondani, hogy ne csináljanak pátriafóbia, hazagyűlölő képzelgéseket: amikor lehetőség adódik rá, az ember megcsinálja majd, mert ott van Argentína és Uruguay, és még Dél-Brazília. Én az utakról hozott döntések kapcsán meghallgatom a tanácsadók gyűlését, néha jön még valaki és mondja: mit gondolok, el kell menni erre a helyre? Nekem jó, ha meghallgatok, ez segít abban, hogy előre vigyem a döntéseket. Meghallgatom a tanácsadókat, aztán imádkozom, sokat töprengek, némely út fölött hosszas megfontolásokat teszek. Aztán a döntés belülről jön, hasból, szinte spontán módon, mint egy érett gyümölcs. Ez egy hosszú folyamat. Némelyek könnyebbek, mások nehezebbek. Erről az útról a döntés előbb a nagykövet asszonytól, egy gyermekorvostól jött, aki Irakot képviseli. Nagyon, nagyon derék személy, aki állhatatosan kitartott. Aztán jött Olaszország nagykövete, ő egy harcos asszony. Aztán jött az új vatikáni nagykövet. De előbb jött egy elnök. Mindezek bennem maradtak. De van még egy dolog a döntések mögött, amit szeretnék megemlíteni. Egyikőtök megajándékozott Nadia Mourad „Az utolsó lány” című könyvének spanyol kiadásával. Elolvastam olaszul a jazidok történetét. Nadia Mourad vérfagyasztó dolgokat mesél. Ajánlom, olvassátok el, néha nehéznek tűnik, de számomra éppen ez lett a döntésem alapmotívuma. Az a könyv dolgozott bennem. Amikor meghallgattam Nadiát, aki eljött elmesélni ezeket a szörnyűséges dolgokat…, mindezek együtt adták a döntést, gondolva megannyi nehézségre. De végül is eljött a döntés és én meghoztam azt. Aztán a nyolc év pápaságról?! Talán így kell csinálni? – és itt Ferenc pápa babonás gesztussal összefűzte az ujjait. Nem tudom, hogy az utak megvalósulnak-e vagy sem. Ám azt megvallom, hogy ezen az úton sokkal inkább elfáradtam, mint a megelőzőek során. 84 év nem marad következmény nélkül, de meglátjuk! Most Magyarországra kell mennem a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárószentmiséjére. Nem az ország meglátogatására, hanem csak a szentmisére. De Budapest két órányira van Pozsonytól, és miért is ne látogatnánk el Szlovákiába…? Így mennek ezek a dolgok”.

A pápai sajtókonferencia további részét keddi adásunkban sugározzuk.   

                                        

08 március 2021, 16:53