Növekvő közösségben: Ferenc pápa üzenete a migránsok és menekültek világnapjára
Gedő Ágnes – Vatikán
A Szentatya utalt Fratelli tutti – kezdetű enciklikájára, amelyben a világjárvány utáni félelmeiről beszélt. A legrosszabb, ami bekövetkezhet, a még mohóbb fogyasztási láz, újabb önző önvédelmi formák megjelenése. Adja az ég, hogy már ne legyenek „mások”, hanem csak „mi”. A migránsok és menekültek világnapjára írt üzenetében a pápa a „mi”, vagyis közösségi érzésünk kitágításáról beszél, melybe az egész emberi család beletartozik.
Az üdvtörténet és mi
A minket jelző személyes névmás, a „mi” története Isten teremtő tervében gyökerezik, amikor Isten saját képére férfinak és nőnek teremtette az embert, azért, hogy sokasodjék. A szentháromságban megvalósuló különbözőség egysége tükröződik vissza az emberekben, akiket egymástól különbözőnek, mégis szeretetközösségre teremtett. Amikor pedig az ember eltávolodott az isteni irgalmasságtól, az Atya nem egyenként, hanem népként, nekünk kínálta föl a kiengesztelődést. Ez a közösségi összetartozás azonban sokszor sérül, mint ahogy most is a pandémia idején. A bezárkózó és agresszív nacionalizmusok, a szélsőséges önzés felmorzsolják közösségünket, megosztottságot eredményeznek az egyházon belül is. A legmagasabb árat pedig éppen azok fizetik meg, akikre úgy tekintünk, hogy „mások”: a külföldiek, a migránsok, a kitaszítottak, akik a lét perifériáján laknak. Valójában azonban mind ugyanabban a csónakban evezünk, ezért az a dolgunk, hogy lebontsuk a köztünk lévő falakat, és ne másként tekintsünk egymásra, hanem érezzük, hogy „mi” vagyunk, összetartozunk, az egész emberiség. Ezzel a felhívásával Ferenc pápa elsősorban a katolikusokhoz, majd a világ egész lakosságához szól.
Színes kultúrák, közös otthon
A katolikus egyház a maga egyetemességében arra törekszik, hogy a Lélek vezetésével megvalósítsa a különbözőség egységét, harmóniába hozza azokat anélkül, hogy uniformizálna. Az egyház kölcsönösen gazdagodhat a találkozásban a külföldiekkel, migránsokkal, menekültekkel, és a kultúrák, vallások közti párbeszéddel. Befogadó egyházat építsünk, gyógyítsuk a sebesülteket, keressük meg az elveszetteket, előítélet vagy félelem, prozelitizmus nélkül. Az egész emberi családdal együtt építsük az igazságos és békés jövőt, ahol senki nem zárnak ki. Társadalmaink jövője „színes”, a különbözőség és a kultúrák közti kapcsolatok gazdagítják – fogalmaz üzenetében a pápa. Ezért meg kell tanulnunk együtt élni békében és nyugalomban. Vigyázzunk közös otthonunkra, a földre, teremtsünk fenntartható, kiegyensúlyozott és inkluzív fejlődést. Ne tegyünk különbséget helyi lakosok és külföldiek, házigazdák és vendégek között, mert közös kincsünkről van szó, amelyről felelősen kell gondoskodnunk, és amelynek javaiból senkit nem szabad kizárni. Álmodjunk együtt félelem nélkül, mint egységes emberiség, útitársak ezen a földön, mely mindannyiunk otthona.
