Az éhezés az emberi jogok elleni bűntett – a pápa felhívása
Isabella Piro / Horváth Hajnalka – Vatikán
Kihívás, botrány, bűntett, igazságtalanság: ezekkel a szavakkal illette üzenetében Ferenc pápa az éhség, az élelmezési bizonytalanság, az alultápláltság jelenségét a Covid-19 járvány idején. A római élelemzésügyi összejövetel a szeptemberi, élelmezési rendszerekről szóló, New-York-i csúcstalálkozó előrendezvénye, amelyet a Szentatya „fontos találkozónak” minősített António Gutteres ENSZ főtitkárnak címzett üzenetében. A pandémia rendszerszerű igazságtalanságok elé állított minket, amelyek aláássák az emberi család egységét. Ilyen a szegénység, és a földnek okozott folytonos károk az Isten teremtett javaival való visszaélés és azok helytelen felhasználása által – fogalmazta meg Ferenc pápa.
Gyökeres változtatásra van szükség
A pápa gyökeres változtatást sürgetett. Nem elég csak a technológiákra támaszkodni a föld termelőképességének növelése érdekében, ha az a természetet sterilizálását és elsivatagosodást idéz elő nemcsak kívül, hanem belül a lelkekben is. Nem elég megfelelő mennyiségű élelmiszert termelni, ha mégis sokan mindennapi kenyér nélkül maradnak. Ez botrány – írta a Szentatya üzenetében. Egy bűntett, amely megszegi az alapvető emberi jogokat, igazságtalanság, amellyel szemben mindenkinek az a kötelessége, hogy tényleges tettek, bevált gyakorlatok, bátor helyi és nemzetközi politikák segítségével tegyen ellene.
Az élelmezési rendszerek legyenek fenntarthatóak és környezetkímélők
A pápa megoldásként néhány elképzelést ajánlott üzenetében. Elsőként az élelmezési rendszereket figyelemmel és megfelelően át kell alakítani, hogy azok fenntarthatóak legyenek környezetvédelmi szempontból és tiszteljék a helyi kultúrát. Céljuk az legyen, hogy növeljék az ellenállóképességet, erősítsék a helyi gazdaságot, javítsák a táplálkozás minőségét, csökkentsék az élelmiszer-pazarlást és mindenkinek hozzáférhető, egészséges élelmiszerellátást biztosítsanak. Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy a változásnak belülről kell elindulnia, ugyanis az éhezés megszüntetése nem a nagymértékű élelmiszer előállítástól fog megszűnni, hanem egy új mentalitásnak, gondolkodásmódnak köszönhetően. Olyan szervezett élelemzési rendszereket kell megvalósítani, amelyek védelmezik a földet és középpontba helyezik az emberi személy méltóságát.
A mezőgazdasági és vidéki ágazat központi jellegének visszaállítása
A pápa üzenetében második pontként az élelem biztosítását sürgette világszinten, illetve a tisztességes munka támogatását kérte helyi szinten annak érdekében, hogy a jövő veszélyeztetése nélkül tudjon táplálkozni a ma embere. Sürgette továbbá a vidéki szektor központiságának és az agrárszektor kiemelt szerepének támogatását a politikai és gazdasági döntéshozatali folyamatokban, különösen is a pandémia utáni időszakban. A földműveseket és farmer családokat főszereplőnek kell tekinteni, akiknek ismereteit és hagyományait nem szabad figyelmen kívül hagyni, ugyanis segítenek a valós szükségletek megértésében.
A család az élelmezési rendszerek alapvető része
A pápa hangsúlyozta, hogy az élelmezési rendszerek egyik alapvető eleme a család, ugyanis itt tanuljuk meg a Föld adományait felhasználni anélkül, hogy visszaélnénk vele, itt fedezzük fel az személyes és közös javak tiszteletéről szóló életstílusokat. A vidéki gazdálkodással foglalkozó embereket, akik távoli és szegényebb részeken élnek, hatékony politikával kell támogatni. Ugyanakkor a Szentatya tisztában van azzal, hogy bizonyos gazdasági érdekek megakadályozzák a közjó értékeit, a szolidaritást, és a találkozás kultúráját támogató élelmezési rendszerek kialakítását. Mindennek ellenére egy gyümölcsöző multilateralizmus és egy felelősségteljes élelmezési rendszer fenntartásához alapvetően fontos az igazságosság, a béke és az emberi család egysége.
Ferenc pápa álma: senki se maradjon le a többiektől
Ferenc pápa üzenetében hangsúlyozta azt is, hogy sokak álma egy olyan világ megvalósulása, ahol kenyér, víz, gyógyszerek és munka megfelelő mennyiségben jut mindenkinek, mindenekelőtt a szegényeknek. Ez egy „nemes cél” – fogalmazott a pápa, amelyet a Szentszék és az egyház is támogat: akaratot, erőt, cselekvést és bölcs döntéshozatalt egyesítve. A pápa üzenetét azzal a felhívással zárta, hogy senkit sem szabad hátra hagyni, magunk mögött hagyni! Azt kívánta, hogy minden ember képes legyen szükségleteinek fedezésére, amellyel egy békés, termékeny és testvéries társadalom építhető.
