A pápa a szlovákiai jezsuitákhoz: Legyünk szabadok, Isten népe mellett
Gedő Ágnes / Debora Donnini – Vatikán
Szívélyes és családias légkörben folyt a beszélgetés Ferenc pápa és jezsuita rendtársai között. Mint ahogy más apostoli utazásaikor már megszoktuk, a pápa időt szakít arra, hogy a helyi jezsuita közösséget felkeresse. Nem volt ez másként Szlovákiában sem, ahol szeptember 12-én a pozsonyi apostoli nunciatúrán beszélgetett velük másfél óráig. (Két nappal később, az eperjesi isteni liturgia után is volt egy rövid találkozó a rendtársakkal a lelkigyakorlatos házukban, de akkor nem volt idő elmélyült beszélgetésre, mert készült a püspökökkel való találkozóra.)
A pápa műtétje és egészségi állapota
Ferenc pápa viccesen így válaszolt, amikor hogylétéről érdeklődtek: „Még élek, noha egyesek inkább azt szeretnék, ha halott lennék”. Egyes főpapok már a konklávéra készültek, mert azt hitték, állapota súlyosabb – mondta el a júliusi műtét kapcsán, amire egy ápoló tanácsára vállalkozott.
Közelség a lelkipásztori szolgálat kulcsa
Egészségéről a lelkipásztorkodásra tértek át a beszélgetésben szlovákiai rendtársaival, akiknek a pápa a közelséget jelölte meg fő tanácsként. Legyenek közel Istenhez, egymáshoz a renden belül, közel püspökükhöz és a pápához (akivel közvetlenül beszéljenek, ne a háta mögött), illetve Isten népéhez. A legszebb dolgot Szent VI. Pál pápa mondta a jezsuitáknak 32. rendi gyűlésükön: a jezsuitákat az útkereszteződéseknél találjuk. „Gondot fogunk okozni, de az óv meg minket attól, hogy beleessünk az ostoba ideológiákba, ha közel vagyunk Isten népéhez”.
Ne féljünk szabadok lenni
Egy kérdésre válaszolva Ferenc pápa a múltba való visszanézés kísértéséről beszélt, ami szenvedést okoz az egyházban. Ez egy ideológia, ami gyarmatosítja az elmét. Nem mindenütt jelentkezik, csak egyes országokban. A függőségek és a virtualitás uralta világunkban félünk szabadok lenni – fejtette ki a pápa. Félünk attól, hogy előre haladjunk a lelkipásztorkodásban, mint ahogy az a családszinóduson fölmerült, pl. hogy az elvált és újraházasodott párok nincsenek pokolra ítélve. Félünk a másféle szexuális irányultságú személyekkel foglalkozni. Félünk azoktól az útkereszteződésektől, melyekről VI. Pál beszélt. Ez napjaink baja. A merevség és a klerikalizmus. A Jézus Társasága merjen szabad lenni, ami nem a meggondolatlansággal egyenlő, hanem a múltba nézés helyett az előrehaladás a megfelelő megkülönböztetés és engedelmesség mentén.
A genderideológia veszélyes
A pápát az ideológiai gyarmatosításról és a gender-kérdésről is faggatták rendtársai. Egyértelműen fogalmazott: az ideológiák uralta civilizációban élünk, és ezt az ördögi vonzerejű rendszert a gyökereinél kell lelepleznünk. Veszélyes a genderelmélet, mert elvont, mintha egy valós személy tetszés szerint eldönthetné elméletileg, hogy ő akkor most férfi vagy nő legyen. Ennek persze semmi köze a homoszexuális kérdéshez – pontosított a pápa. Amikor ilyen párral találkozunk, el kell kísérnünk, Krisztushoz kell vezetnünk őket.
Kibeszélés helyett párbeszéd
A zsidó-keresztény párbeszédet folytatni kell, kerülve az esetleges félreértéseket – erősítette meg a Szentatya. Szlovákiai rendtársai azt is megkérdezték tőle, hogy érzi magát azokkal szemben, akik gyanakvással tekintenek rá? A pápa nagy őszinteséggel felelt: van egy nagy katolikus televízió, amelyik rendszeresen rosszat mond róla. „Személyesen megérdemlem a támadásokat és a sértéseket, mert bűnös vagyok”. „Az egyház azonban nem érdemli ezt: az ördög műve”. Olykor el is veszti a türelmét, amikor egyes papok negatívan nyilatkoznak róla és úgy ítélkeznek, hogy nem folytatnak valódi párbeszédet. De a pápa csak megy előre, nem foglalkozik ezzel. „Inkább prédikálok” – mondja, majd azt is megemlíti, hogy van, aki szemére veti, hogy nem az életszentségről beszél, hanem mindig szociális kérdésekkel foglalkozik, és hogy kommunista. Nekik azt üzeni, hogy egy egész apostoli buzdítást is írt az életszentségről „Gaudete et exsultate” – címmel.
A régi rítusról
A pozsonyi találkozón szó esett a régi rítus használatáról is. A pápa megállapította, hogy az automatikus használat eltörlésével – melyről a világ valamennyi püspökének megkérdezése után döntött – visszatértünk XVI. Benedek és II. János Pál eredeti szándékához. Ezentúl, aki a vetus ordo-val akar misézni, Rómától kell, hogy engedélyt kérjen. Egy epizód kapcsán rávilágított Ferenc pápa, hogy fontosabb a népnyelvet jól ismerni, mint a latint tökéletesíteni. „Én megyek előre, nem azért, mintha forradalmat akarnék csinálni. Csak azt teszem, amit kötelességemnek érzek. Nagyon sok türelem, imádság és szeretet kell hozzá”.
A migráció valós okait kell megérteni
A migrációt kapcsán végül a pápa emlékeztetett: nemcsak befogadni kell a migránsokat, hanem megvédeni, előmozdítani és integrálni, valamint megérteni a jelenség kiváltó okait. Megérteni, mi történik a Mediterráneum térségében, és azt, hogy milyen játékot folytatnak a Földközi-tengerparti országok hatalmai a térség ellenőrzéséért és uralmáért.
