Júliusban szünetelnek a szerdai pápai általános audienciák

Gedő Ágnes– Vatikán

A nyári időszakra való tekintettel szünetelnek júliusban a pápai audienciák – adta hírül a szentszéki sajtóközpont. Miután befejezte a Szent Józsefről szóló katekézissorozatát, a Szentatya az öregkorról elmélkedik szerdánként a Bibliában szereplő személyek alapján.

Az időskor szépségei és kihívásai a katekézisekben

Legutóbbi, 15. katekézisében Ferenc pápa arról beszélt, hogy nem könnyű elfogadni az öregedést és a vele járó korlátokat, önállóságunk elvesztését, azt, hogy mások segítségére szorulunk, és már nem mi vagyunk a főszereplők. Ha azonban megbékélünk ezzel és csodálattal tekintünk az új nemzedékre, kitartunk a hitben, szépen tudunk elbúcsúzni az élettől. Egy héttel korábban az élet értékét hangsúlyozta a pápa, amely független a hasznosságtól, egészségtől, életkortól. A beteg, ápolásra szoruló öregek gondozása együttes feladatunk, nekik pedig el kell fogadniuk az idő múlását anélkül, hogy elvesztenék a reményt a jövőben. Azt megelőzően a lelki újjászületés, a bölcs öregkor, az örök fiatalság illúziója, és az isteni gyengédség megjelenítése volt gondolatainak vezérfonala. Arról is tanított a Szentatya, hogy az évek múlásával törékennyé válik az ember, de ilyenkor van a legnagyobb szüksége a gondoskodásra, az elfogadó szeretetre, hogy megmaradjon méltósága. Ferenc pápa arra buzdított, hogy ne fáradjunk bele az élet értelmének keresésébe, az igazság, a jó és a rossz megkülönböztetése akkor is fontos, ha úgy érezzük, hogy nincs mindig hatásunk a világ folyására. Tanuljuk meg az idősektől az igazságosság iránti szenvedélyt, mert akkor van remény a szeretet és a hit számára is.

Ne féljünk olykor megosztani az Úrral kételyeinket, haragunkat, Ő mindig gyöngéden meghallgat bennünket. A hideg szívvel mondott, képmutató szavak helyett válasszuk az őszinteséget, melyben sok idős ember példa lehet előttünk – buzdított katekézisében a pápa tizedik elmélkedésében. A bibliai Judit alakjáról elmélkedve megállapította: az erkölcsi és lelki értékek öröksége fontos kincs, melyet az öregek utódaikra hagyhatnak. Fontos megtanulni az együtt élő generációk közös leckéjét: a gyengédség és a törékenység nem a hanyatlás jele, a fiatalok számára az emberséges jövő útja.

Tisztelni kell az öregeket, hitüket, állhatatosságukat, amivel példát mutathatnak a fiataloknak. A nemzedékek közötti szövetségé a jövő: ha fiatalok hálásan fogadják az öregektől kapott életet, az idősek pedig lendületet adnak a jövőhöz, Isten áldása kiárad a népekre – állapította meg a Szentatya. Szeretet, méltóság, tisztelet: ezzel tartozunk az idősebb generációnak. Amikor gyenge, esendő, törékeny lesz az ember öregkorára, nem szabad eltávolítani és magukra hagyni őket. A fiatalokat az idősek iránti tiszteletre, elfogadásra, szeretetre kell nevelni.

Időskorban kifinomul az Istenre várakozó lelki érzék. Az idősek hűségesen várják az eljövendő Istent, felismerik Őt. Nem zavarja őket, hogy nem főszereplői, hanem tanúi a történéseknek, felette állnak már a versengésnek, az egységre törekednek. A hit tanúságtételét és a múlt örökségét az idősek adják át a fiataloknak. Őrizzük meg az idősek értékes kincsét, melyet a fiataloknak adhatnak: életük, hittörténetük őszinte elmesélését, hogy aztán együtt léphessünk be Jézus Országába. Ferenc pápa a március 23-i szerda délelőtti audiencián az elmúlásról és az örökségről, a nagyszülők emlékezetéről és tanúságtételéről tanított.

A világnak erős fiatalokra és bölcs öregekre van szüksége. A gondoskodás, a korrupció felismerése, az önzetlen szeretet az, amit az öregek adhatnak a világnak. Erre a próféciára ma nagy szükség van a pandémia és a háború okozta szenvedés közepette. Második katekézisében a pápa arra buzdított: lassítsunk le, hogy teljes értékű életet éljünk. A különböző életkorok ritmusának összhangjára van szükség, el kell engednünk a mindennapok rohanását, odafigyelni egymásra, idősekre, gyermekekre egyaránt. Ez adja meg a teljes értékű élet szépségét.

Az időskorról szóló katekézissorozatának első részében a pápa az idő kegyelméről és az életkorok szövetségéről beszélt. Vissza kell adni a társadalmi megbecsülését az időskornak, és támogatni a párbeszédet a generációk között. A fiatalok akkor bontanak virágot, ha a nagyszülők gyökereiből táplálkoznak, irányt mutatnak nekik.