Az új gazdaság legyen földbarát és teremtsen békét – Ferenc pápa beszéde Assisiben

Vertse Márta - Vatikán

A pápa beszédében emlékeztetett rá, hogy több mint három éve várta ezt a pillanatot, hiszen 2019 májusában írta a fiataloknak levelét, amely most Assisibe hívta őket. „Ferenc gazdasága” felébresztett bennük valamit, ugyanis már előzőleg elkötelezték magukat egy új gazdaság megteremtésében. A pápa annak a reményének adott hangot, hogy a hasonló módon érző fiatalok százai, ezrei meg tudnak változtatni egy olyan óriási és összetett rendszert, mint amilyen a világgazdaság. „Ti fiatalok, Isten segítségével képesek vagytok rá, meg tudjátok tenni” – biztatta őket a pápa.

A fiatalok legyenek a közös otthon építői

„Fiatalságotokat nem könnyű korszakban élitek meg” – folytatta beszédében a pápa, felsorolva a problémákat, mint a környezeti válság, a pandémia, az ukrajnai háború és egyéb háborúk, amelyek évek óta tartanak különböző országokban. „A mi nemzedékünk sok gazdagságot hagyott örökségbe rátok, de nem tudtuk megőrizni bolygónkat és nem őrizzük a békét. Arra kaptatok meghívást, hogy legyetek a közös otthon mesteremberei és építői” – mondta a pápa, hozzátéve, hogy ez az otthon „romlásba dől”. Egy új gazdaság, amely Assisi Szent Ferencből merít ihletet, legyen földbarát és legyen a béke gazdasága. Át kell alakítani egy olyan gazdaságot, ami öl az élet gazdaságává, annak minden dimenziójában – utalt a pápa Evangelii gaudium k. apostoli buzdításának 53. pontjára. Elismeréssel szólt arról, hogy a találkozót a prófécia szellemében hozták létre, hiszen Assisi Szent Ferenc élete, megtérése után prófécia volt, amely folytatódik korunkban.

Szent Ferenc kozmikus testvérisége az összes élőlénnyel

A prófétai dimenzió által ihletett gazdaság ma a környezetről és a Földről alkotott új jövőképben jut kifejezésre. Tovább kell haladni az ökológiai megtérés már megkezdett útján. Nem várhatunk a következő nemzetközi csúcstalálkozóra, mert Földünk ma ég. A pápa felidézte, hogy az elmúlt évben a fiatalok a növénygazdaság innovatív témájával foglalkoztak. Az ökoszisztéma érdekében a növények együttműködnek az egész környezetükkel. Tanuljunk a növények szelídségéből – buzdított rá Ferenc pápa. Nem beszélhetünk ökológiai megtérésről, ha a XX. század gazdasági paradigmáján belül maradunk, amely kirabolta a természeti erőforrásokat és a Földet. A pápa emlékeztetett rá, hogy Szent Ferenc kozmikus testvériségben élt minden élőlénnyel. Az elmúlt két évszázad környezetpusztítása után most bátran fel kell hagyni a fosszilis energiaforrások használatával, felgyorsítva a nulla vagy pozitív hatású energiaforrások fejlesztését. El kell fogadnunk az egyetemes etikai alapelvet, miszerint a károkat helyre kell hozni. Bolygónk és a légkör kihasználása után most áldozatokat kell hoznunk életstílusunkban is, különben gyermekeink és unokáink fizetik majd meg az árát, ami túlságosan magas és igazságtalan lesz.

A Föld kiáltása a szegények kiáltása

A fenntarthatóság többdimenziós valóság – szögezte le a pápa, majd emlékeztetett a társadalmi, kapcsolati és spirituális dimenziókra, idézve Laudato si’ k. enciklikájából, miszerint a szegények kiáltása és a föld kiáltása ugyanaz a kiáltás (49). Ezért szem előtt kell tartanunk, hogy egyes környezeti döntések milyen hatással vannak a szegénységre. Nem csak a széndioxid gyilkol, hanem az egyenlőtlenség is halálosan szennyezi bolygónkat, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a társadalmi igazságtalanság ősi és mindig jelenlévő katasztrófáit.

Kapcsolataink fenntarthatatlanságáról szólva a pápa megjegyezte, hogy sok országban elszegényednek az emberi kapcsolatok. Különösen Nyugaton a család és az élet befogadása is súlyos válságban van. A jelenlegi fogyasztói társadalom az emberi kapcsolatok ürességét igyekszik egyre kifinomultabb árukkal kitölteni, de ezáltal a boldogság éhségét generálja.

Szükség van lelki tőkére

A pápa végül, kapitalizmusunk spirituális fenntarthatatlanságáról szólt. Az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember mindenekelőtt az értelmet keresi. Ezért minden társadalom első számú tőkéje a szellemi tőke, ami megteremti az élet örömét. Világunk rohamosan fogyasztja a tőkének ezt az alapvető formáját, amelyet a vallások, a bölcsességi hagyományok és a népi jámborság az évszázadok során felhalmoztak. Sok fiatal törékenysége ennek az értékes lelki tőkének a hiányából ered. Sürgős szükség van ennek az alapvető szellemi tőkének a feltöltésére, ugyanis pusztán a technológia nem ad választ a „miért” kérdésére.

A szegények álljanak a gazdaság középpontjában

Szent Ferenc városában a pápa ezután a szegénység témáját érintette, arra buzdítva a fiatalokat, hogy a szegényeket helyezzék a középpontba. Minden szegény, törékeny és kiszolgáltatott ember megbecsülése, gondozása és szeretete nélkül, a méhben fogantaktól kezdve a beteg és fogyatékos emberen át a nehéz helyzetben lévő idős emberig, nincs „Ferenc-gazdasága”. Amíg a rendszerünk hulladékot termel, és mi ennek a rendszernek megfelelően működünk, addig bűnrészesei leszünk egy olyan gazdaságnak, amely gyilkol. Új utakat kell nyitni, hogy maguk a szegények válhassanak a változás főszereplőivé, senkit se selejtezzenek le.

Mindenki számára teremtsenek méltó munkát

Szent Ferenc nemcsak a szegényeket, hanem a szegénységet is szerette – mutatott rá beszédében a pápa. Jézus Krisztust követve mindentől megfosztotta magát, hogy szegény legyen a szegényekkel. Az első piacgazdaság Európában született az 1200-as években, mindennapi kapcsolatokban a ferences szerzetesekkel. A mi kapitalizmusunk nem érti a paradox boldogmondást: „boldogok a szegények” (vö. Lk 6,20). A nyomor ellen mindenekelőtt méltó munka teremtésével kell küzdenünk - biztatta a pápa a vállalkozókat és a közgazdászokat.

Ezután a következő három útmutatással folytatta beszédét:  

Az első: a legszegényebbek szemével nézzék a világot. A ferences mozgalom képes volt a középkorban kigondolni az első gazdasági elméleteket, szolidáris bankokat is, mert a világot a szegények szemével nézte. Ehhez ismerni kell a szegényeket és barátságot kell velük kötni. Jézus mondta, hogy boldogok a szegények és övék a mennyek országa. (vö. Lk 6,20).

A második: az Assisiben összegyűlt fiatalok főleg diákok, tudósok és vállalkozók, de ne feledkezzenek meg a munkáról és a dolgozókról se. A munka kihívás napjainkban és még inkább kihívás lesz a jövőben. A közgazdászok ne feledkezzenek meg jó munkahelyek teremtésértől mindenki számára – hangzott a pápa tanácsa.

A harmadik: a megtestesítés. A történelem döntő pillanataiban azok hagytak jó nyomokat maguk után, akik az eszményeket konkrét művekben valósították meg. A fiatalok a gazdaság világát csak akkor fogják megváltoztatni, ha szívükkel és értelmükkel egyidőben konkrétan kezüket is használják. A művek kevésbé „fényesek”, mint a nagy eszmék, de napról napra megtermékenyítik a földet: a valóság az eszme felett áll – idézett a pápa Evangelii gaudium k. apostoli buzdításából (233). Köszönetét fejezte ki a fiataloknak elkötelezettségükért, arra biztatva őket, hogy Szent Ferenc nyomában és közbenjárásával haladjanak tovább a megkezdett úton, majd a következő imával zárta beszédét:

Atyánk, bocsánatodat kérjük, amiért súlyosan megsebeztük a Földet, amiért nem tiszteltük az őslakos kultúrákat, amiért nem becsültük és nem szerettük a legszegényebbeket, amiért közösség nélküli gazdagságot teremtettünk. Élő Isten, aki Lelked által ösztönözted ezeknek a fiataloknak a szívét, karját és elméjét, és elindítottad őket az ígéret földje felé, tekints jóságosan nagylelkűségükre, szeretetükre, hajlandóságukra, arra, hogy életüket egy nagy eszménynek áldozzák. Áldd meg őket erőfeszítéseikben, tanulmányaikban, álmaikban; kísérd őket nehézségeikben és szenvedéseikben, segítsd őket, hogy ezeket erényre és bölcsességre váltsák. Támogasd őket a jóság és az élet iránti vágyaikban, adj támaszt nekik a rossz példák miatti csalódásaikban, ne hagyd, hogy elkedvetlenedjenek, hanem folytassák útjukat. Te, akinek egyszülött Fia ács lett, add meg nekik azt az örömöt, hogy szeretettel, ésszel és kézzel átalakíthassák a világot. Ámen.