Nur-Szultanban a vallási vezetők kongresszusának célja, „hogy segítsen megoldani a világ konfliktusait”
Deborah Castellano Lubov / Somogyi Viktória – Vatikán
A Világ- és hagyományos vallások vezetői VII. kongresszusának a középpontjában a vallások fontossága a béke előmozdításában téma áll. A nemzetközi tanácskozást szeptember 14-én és 15-én, Kazahsztán fővárosában, Nur-Szultanban rendezik meg Ferenc pápa részvételével. A kongresszus 2003-ban született Nurszultan Nazarbajev akkori kazah elnök kezdeményezésére „közvetlen válaszként a vallási feszültségek és a szélsőségesség fokozódására az Egyesült Államokban a szeptember 11-i tragikus események után”, valamint azt követően, hogy II. János Pál összehívta 2002 januárjában az Assisi vallásközi találkozót, amelyen részt vettek a vallások képviselői, hogy elkötelezzék magukat a béke mellett és a terrorizmus ellen. Így fogalmazott Didar Temenov, a kazah külügyminisztériumban a többoldalú együttműködések osztályának igazgatója a Vatikáni Rádiónak adott interjújában. Kiemelte, hogy azok az évek fontos szerepet játszottak abban, hogy „lehetőséget teremtsenek a vallási vezetők számára az együttműködésre annak megakadályozása érdekében, hogy a vallást emberek, közösségek és nemzetek megosztására használják fel”.
A párbeszéd előmozdítása
„A Kongresszus küldetése, hogy tovább erősítse a felekezetek és az etnikumok közötti harmóniát az egész világon, különösen ezekben a nagy kihívást jelentő időkben” – szögezte le a kazah külügyminisztérium munkatársa. Egy olyan világ esetében, amely jelenleg nagy megpróbáltatásokon és nehézségeken megy keresztül „nagyon fontos, hogy a vallási vezetők nagymértékben hozzájáruljanak a vallások és nemzetek közötti párbeszéd előmozdításához”. A vallások köztudottan „nagyon fontos szerepet töltenek be emberek milliárdjainak életében”, bár néha „a politikai nézeteltérések vallási elemeket is tartalmaznak”. A különböző vallások és országok közötti párbeszéd előmozdítása ezért alapvető fontosságú, mert a vallási vezetők befolyásukkal és tekintélyükkel segíthetik a konfliktusok megoldását szerte a világon. Temenov hozzátette, hogy a Kongresszus szerepe „a vallások és etnikumok közötti harmónia megerősítését célozza szerte a világon”, és segíthet a világnak, hogy közelebb kerüljön a nagyobb megértéshez és párbeszédhez. Ezen a VII. Kongresszuson vesz részt eddig a legnagyobb számú vallási képviselet. A mintegy húsz évvel ezelőtti első kongresszuson 17 delegáció volt jelen, idén pedig mintegy száz résztvevő lesz 50 országból. A legjobban várt vendég Ferenc pápa, akit „izgatottan várunk, hogy vendégül láthassuk” – jegyezte meg a kazah külügyminisztérium munkatársa. A résztvevők között van az Al-Azhar főimámja, Ahmed Al Tayyeb; Antonij volokolamszki ortodox metropolita, a Moszkvai Patriarchátus Külkapcsolati Osztályának vezetője; Izrael askenázi főrabbija, David Lau; Izrael szefárd főrabbija, Yitzhak Josef, és III. Theophilus görög ortodox jeruzsálemi pátriárka.
A vallások szerepe a békében
A Kongresszus feladata, hogy békeüzenetet küldjön a világnak, amelyben erősödőben van a vallási fundamentalizmus. Temenov szerint az elmúlt években „több válság alakult ki, beleértve a konfliktusokat, a világjárványokat és a természeti katasztrófákat”, ezért a vallásoknak „mérföldkövet kell jelenteniük a társadalmakban, hogy segítsenek leküzdeni a nehéz időket”. Ennek érdekében szükség van arra, hogy a vallási vezetők fontos szerepet játsszanak a spirituális és társadalmi fejlődésben, és hogy foglalkozzanak a fontos, sürgető kérdésekkel. A Kongresszus továbbá hozzájárulhat a keleti és nyugati civilizációk közötti kölcsönös megértés útjához. A tanácskozás végén a résztvevők zárónyilatkozatot írnak alá, amelyet Ferenc pápa Nur-Szultanban tett látogatásának utolsó napján olvasnak fel.
Hogyan lehet békét építeni a tisztelet konkrét gesztusaival
Giorgio Marengo, Ulan Bator új bíborosa, apostoli prefektusa is jelen van a nur-szultani vallási vezetők kongresszusán. A Vatikáni Rádiónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: „Nagyon örülünk ennek a találkozónak, amely testvéri légkörben összehozza a világ számos vallásának vezetőit. Örülünk, hogy a Szentatya is részt vesz a tanácskozáson, éppen azért, mert jelenléte fontos az ilyen típusú találkozókon. Számunkra, a kis mongóliai egyház számára a pápa közelsége alapvető, ezért nagyon örülünk annak is, hogy Mongólia elnöke meghívta a Szentatyát, hogy hivatalosan is látogasson el az országba. Reméljük, hogy ez az út nem túl hosszú időn belül megvalósul. Minden bizonnyal mindannyiunk számára kegyelmi élmény lesz. Keddi első hivatalos beszédében a pápa egy hangszer képét (a dombra, kazah hangszer – a szerk.) használta, hogy utaljon a harmónia fontosságára, annak tudatára, hogyan lehet békét építeni a tisztelet konkrét gesztusaival és elősegíteni azokat az értékeket, amelyeket minden vallás magában hordoz. Ezért úgy gondoljuk, hogy a világnak ez a része sokat taníthat az emberiség többi részének, és nagyon örülünk, hogy a pápa jelen van ezen a kongresszuson” – állapította meg Ulan Bator új bíborosa.
