Ferenc pápa a spanyol karitász vezetőivel Ferenc pápa a spanyol karitász vezetőivel 

Ferenc pápa a spanyol Caritas képviselőihez: Legyetek Krisztus kinyújtott karja!

Szeptember 5-én hétfőn délben fogadta Ferenc pápa az Apostoli Palotában a spanyol katolikus Caritas 32 fős küldöttségét. Jézus világosan elénk tárja egész életével és művével, hogy nem elég csak „adni” valamit, hanem „önmagunkat kell adni”. A Caritas mindig feltételezi életünk felajánlását – szólt a pápa buzdításának lényegi része.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán  

Ferenc pápa nagy örömmel köszöntötte a spanyol egyházi műnek, a Cáritas España-nak a képviselőit az intézmény alapításának 75. évfordulója alkalmából. A spanyol Caritas kivívta a társadalom tiszteletét, mely túlmutat a hitbeli és ideológiai meggyőződéseken, egyszerűen annak a jegyében, hogy a Karitász, mint nagybetűs Szeretet az emberi lény leglényegesebb vonása, aki Isten képmására lett teremtve és ezért ez az a nyelv, amely leginkább összeköt bennünket.

A szeretet legyen a Karitász munkájának a vezérfonala!

Ferenc pápa szerint a szeretet isteni módja lehet a Karitász munkájának a vezérfonala. Valójában, ha Krisztus közösségre hív minket Istennel és testvéreinkkel, akkor a Caritas erőfeszítése pontosan annak az egységnek a visszaszerzésére irányuljon, mely az emberekben és a közösségekben időnként  elvész. Ez a kihívás pedig valóban erőfeszítést igényel. Mindenekelőtt „a folyamatokat kísérő képességekből és lehetőségekből kiindulva kell dolgozni”. Valójában a kitűzött célok elérése érdekében nem az eredmények mozgatnak meg bennünket, hanem az, hogy megtört emberek elé állunk, akik nem találják a helyüket. Fogadjuk őket szívesen, nyissunk meg számukra a felépülés utjait, hogy önmagukra találjanak, továbbá, hogy a korlátaink ellenére képesek legyenek megkeresni a saját helyüket az életben és megnyílni mások és Isten felé.

Nem elég csak „adni” valamit, hanem „önmagunkat kell adni!

A mások felé való megnyíláshoz pedig szükség van „jelentős cselekedetek megvalósítására”. Azok a gesztusok, amelyek megpróbálják csak kiszabadítani őket a helyzetükből,  nem elegendőek. Olyan gesztusokat kell tenni, melyek valódi változást idéznek elő az emberekben. Spanyolországban egy plébánián megkérdezték a plébánost, hogy ad-e „borítékot”, vagyis segélyt a rászorulóknak, vagyis élnek-e a „jóléti” lehetőségeikkel. De ez nem elég – szögezte le a pápa –, mert ez a támogatás a valóságban megköti őket és akadályozza fejlődésüket. Kétségtelen, hogy a szegényeket mindig be kell fogadni, el kell kísérni és integrálni kell őket. Ez egy dicséretes munka. Ám Jézus világosan elénk tárja egész életével és művével, hogy nem elég csak „adni” valamit, hanem „önmagunkat kell adni”. A Caritas mindig feltételezi életünk felajánlását. Ez akkor lesz igazán jelentős, túl a konkrét tetteken, amikor egy új életre vezető ajtót nyitunk az embereknek. János evangéliumát átfogalmazva, ha az emberek csak azért keresnének és dicsérnének minket, mert a kenyerünket ették és emiatt királynak éreznénk magunkat, akkor elárulnánk Jézus üzenetét. Az Úr azt javasolja nekünk, hogy legyünk az igazságosság, a szeretet és a béke Országának kovászai. Azt kéri, hogy az ő népét azzal a megtört kenyérrel tápláljuk, mely ő maga, miközben arra tanít minket, hogy aki igazán nagy akar lenni, az legyen mindenki szolgája.

A Caritas úgy ajánlja fel a szolgálatát, mint Krisztus kinyújtott keze!

Ferenc pápa beszéde harmadik részében arra bíztatta a spanyol Caritas vezetőit, hogy „legyenek csatornái az egyházi közösség cselekvésének”. Az Egyház, Krisztus misztikus testeként mintegy meghosszabbítja az ő művét a történelemben, ezért a Caritas úgy ajánlja fel a szolgálatát, mint Krisztus kinyújtott keze mindazoknak, akiknek szükségük van őrá, másrészt nekünk pedig lehetővé teszi, hogy arra a Krisztusra találjunk, aki jelen van testvéreink szenvedésében. Ha földre esett testvérünkre nézünk, ne felejtsük el, hogy csak akkor szabad őt tetőtől talpig végigmérnünk, ha segítünk neki felállni, egyébként soha többé! – tette hozzá szabadon a pápa. Csatornának, vagyis a szeretetszolgálat eszközének lenni nem egyszerűen az erőforrások rendezettebb kezelését jelenti, vagy azt a teret, ahol eleget lehet tenni e nehéz egyházi küldetés felelősségének. A csatorna mindenekelőtt az a lehetőség mindannyiunknak számára, hogy eljussunk az irgalmas szamaritánus tapasztalatára, amire az Úr ösztönöz minket, mintegy válaszul a példabeszéd kérdésére: Ki volt annak felebarátja? - Menj, és cselekedj hasonlóképpen”.

Végül Ferenc pápa a közelségre buzdította a vendégeit, majd a Caritas saját költségei tekintetében óvva intette őket, hogy azok olyan magas szintet érjenek el, mint az egész szeretetszolgálat alapjának 40, 50 vagy akár 60 százaléka. Ez túl sok, legyen minél kisebb a közvetítő rész és az pedig legyen igazi hivatás, ne pedig közönséges munka! – zárta Ferenc pápa a Cáritas España-nak a képviselőihez intézett beszédét, az intézmény alapításának 75. évfordulója alkalmából.  

         

05 szeptember 2022, 18:42