A pápa a szentszéki diplomatákhoz: Az atomfegyverek fenyegetésével szemben építsük közösen a békét

Vertse Márta – Vatikán

A Szentszékhez rendelt diplomáciai testület tagjaihoz intézett hosszú beszédében Ferenc pápa mindenekelőtt ismételten kérte, hogy Ukrajnában „hagyják abba az értelmetlen konfliktust”, továbbá minden országban töröljék el a halálbüntetést, kezdve Irántól. A pápa ismételten leszögezte, hogy szükség van a Szentföldön a kétállami megoldásra, valamint sürgette a teljes leszerelés folytatását. „Mindnyájan vesztesek vagyunk az atomháború fenyegetésével szemben” – hangsúlyozta. Felhívást intézett a nők tiszteletben tartása érdekében és az abortusz ellen. Aggodalmát fejezte ki többek között a Brazíliában kialakult helyzetért és a „polarizáció” következtében más térségekben tapasztalható feszültségekért.

A harmadik világháború

Az elmúlt év fontos eseményeit kiemelő beszédében Ferenc pápa összegyűjtötte az öt világrészen napjainkban dúló konfliktusok és jelen lévő feszültségek mozaikdarabjait, amiből a „harmadik világháború” képe áll össze. A konfliktusok közvetlenül bolygónknak csak egyes területeit érintik, de lényegében mindenkire kihatnak – állapította meg a pápa.

A demokrácia elhalványulása

Arra kérte a nemzetközi közösség képviselőit, hogy építsük közösen a békét és erősítsük meg a demokráciát, amely a „növekvő politikai és szociális polarizációk” miatt egyre inkább elhalványul különböző országokban. Peru, Haiti és Brazília esetét hozta fel példának, utalva az utóbbi órák eseményeire, amikor Brazíliában megrohamozták a kongresszus épületét. A polarizációk ilyen feszültségekhez és erőszakhoz vezetnek – fejtette ki a pápa, ezért hangsúlyozta, hogy „Mindig le kell küzdeni a pártos logikákat és a közjó érdekében kell tevékenykedni”.

Megállapodás Kínával

Ferenc pápa beszédében említést tett Kína és a Szentszék között a püspökszentelésekről szóló ideiglenes megállapodás meghosszabbításáról, annak a reményének adva hangot, hogy ez az együttműködés tovább fejlődhet a katolikus egyház életét és a kínai nép javát szolgálva.

Mindnyájan vesztesek vagyunk az atomfegyverek fenyegetésével szemben

Felidézte, hogy idén van hatvanadik évfordulója Szent XXIII. János „Pacem in terris” k. enciklikája kibocsátásának, amelyet elődje alig két hónappal halála előtt tett közzé. A „jó Pápa” szemében még élénken élt egy atomháború veszélye, amelyet 1962 októberében az ún. kubai rakétaválság okozott. Az emberiséget csak egy lépés választotta el saját megsemmisítésétől, és bekövetkezett volna, ha nem juttatják érvényre a párbeszédet, tudatában az atomfegyverek pusztító hatásainak.

A nukleáris fenyegetést sajnos még ma is felidézik, félelmet és aggodalmat okozva a világnak – utalt rá a pápa, majd ismételten leszögezte, hogy az atomfegyverek birtoklása erkölcstelen. Idézte Szent XXIII. János szavait, miszerint „ha nehéz meggyőzni magunkat, hogy vannak olyan emberek, akik képesek vállalni a felelősséget a pusztításokért és a fájdalmakért, amit egy háború okozna, nincs kizárva, hogy egy előre nem látható és ellenőrizhetetlen tény meggyújtja a szikrát, amely beindítja a háború gépezetét”.

Mindnyájan vesztesek vagyunk az atomfegyverek fenyegetésével szemben!

Ebben az összefüggésben különösen aggodalomra ad okot, hogy holtpontra jutottak a közös átfogó cselekvési terv, ismertebb nevén az iráni nukleáris megállapodás újraindításával kapcsolatos tárgyalások – utalt rá a pápa, majd annak a kívánságának adott hangot, hogy találjanak minél előbb konkrét megoldásokat egy biztosabb jövő érdekében.

Szűnjön meg a háború Ukrajnában

A pápa ezután Ukrajnáról szólt és elítélte a polgári infrastruktúrák elleni támadásokat, amelyek számos ember halálát okozzák nem csak a bombák és az erőszak, hanem az éhség és a hideg miatt is. Megújította felhívását, hogy azonnal szüntessék be ezt az értelmetlen háborút, amelynek hatásai egész régiókat érintenek Európán kívül is, az energiabiztonság, valamint az élelmiszertermelés területén, főleg Afrikában és a Közel-Keleten. Idézett a Gaudium et spes k. zsinati konstitúció 80. pontjából, miszerint „Minden olyan háborús cselekmény, amely válogatás nélkül egész városok, vagy széles területek és lakóik elpusztítását eredményezheti, bűncselekmény Isten és maga az emberiség ellen, amit határozottan és minden habozás nélkül el kell ítélni”.

Töröljék el a halálbüntetést Iránban

A világ különböző területeit sújtó feszültségek színhelyei közül elsőnek Iránt említette meg, ahol tovább alkalmazzák a halálbüntetést (néhány nappal ezelőtt került sor a legutóbbi kivégzésre), a nők méltóságának fokozottabb tiszteletben tartására felszólító tüntetéseket követően. Ennek kapcsán Ferenc pápa újfent leszögezte, hogy „A halálbüntetés nem alkalmazható egy állítólagos állami igazságszolgáltatásra, mert nem jelent elrettentést és nem nyújt igazságszolgáltatást az áldozatoknak, hanem pusztán bosszúszomjat szít”. A halálbüntetés mindig elfogadhatatlan, mert a személy sérthetetlen méltóságát támadja. A pápa ezért felhívást intézett, hogy töröljék el a világ minden országának törvényhozásában. Ne feledjük, hogy bárki az utolsó pillanatig megtérhet és megváltozhat.

A kétállami megoldás

Ferenc pápa ezután a Közel-Kelet térségére irányította figyelmét, mindenekelőtt Szíria szegénységtől és szankcióktól meggyötört földjére. Az ország újjászületését a szükséges reformok valósítsák meg, beleértve az alkotmányos reformokat is – hangoztatta. Ezután arról a nagy aggodalomról szólt, amellyel a Szentszék követi a palesztinok és izraeliek közötti erőszak növekedését, amelynek következménye a sok áldozat és a totális kölcsönös bizalmatlanság. Az erőszak különösen sújtja Jeruzsálemet, a zsidók, keresztények és muzulmánok szent városát. Jeruzsálem hivatása, hogy a Béke Városa legyen, nevébe van írva, de sajnos összecsapások színhelye. A pápa bízik abban, hogy Jeruzsálem újból megtalálja ezt a hivatását és a találkozás és békés együttélés helyévé és jelképévé válik, valamint továbbra is garantálják és a status quo-nak megfelelően tiszteletben tartják a Szent Helyekre való bejutást és az istentiszteleti szabadságot. Izrael Állam és a Palesztin Állam hatóságai találják meg újból a bátorságot és az elszántságot a párbeszéd folytatására, hogy megvalósítsák a gyakorlatban a kétállami megoldást, annak minden szempontját, összhangban a nemzetközi joggal és az Egyesült Nemzetek vonatkozó határozataival.

Afrika, a Kaukázus és a Közel-Kelet drámái

Beszédében Ferenc pápa utalt a Kongói Demokratikus Köztársaság helyzetére, ahová január végén a „béke zarándokaként” érkezik majd meg és ahol remélhetőleg véget érnek az ország keleti részében zajló erőszakos cselekmények. A pápa csatlakozott a dél-szudáni nép békekiáltásához, majd sürgette a dél-kaukázusi tűzszünet tiszteletben tartását, kérve a katonai és polgári hadifoglyok szabadon bocsátását. Jemenben a fegyverszünet ellenére az aknák miatt polgári személyek veszítik életüket – folytatta a drámák felsorolását Ferenc pápa. Etiópiáról szólva sürgette a nemzetközi közösség elkötelezettségét a humanitárius válság kezelésére, majd megállapította, hogy Burkina Faso, Mali és Nigéria lakossága is drámai helyzetben él. Annak a reményének adott hangot, hogy a Szudánban, Maliban, Csádban, Guineában és Burkina Fasóban végbemenő átmeneti folyamatok tiszteletben tartják az érintett lakosság jogos elvárásait. A pápa aggódó felhívást intézett Mianmar érdekében is, ahol már két éve pusztít az erőszak, fájdalmat és halált okozva. A koreai félsziget lakosságának pedig azt kívánta, hogy találják meg a módját az olyan régen vágyott béke és jólét építésének.

Teljes leszerelés

Ferenc pápa a teljes leszerelés megvalósítására szólította fel az érdekelteket. Minden konfliktus ugyanis rávilágít az új és egyre szofisztikáltabb fegyverzetek folyamatos használatának és gyártásának halálos következményeire, amelyet olykor azzal az érveléssel indokolnak, hogy a béke csak akkor lehetséges, ha az erők egyensúlyára épül. Felül kell múlni ezt a logikát és a teljes leszerelés útján kell haladni, mert semmiféle béke sem lehetséges ott, ahol a halál eszközei burjánzanak – állapította meg Ferenc pápa.

Tiszteletben kell tartani a nőket, akiket sok helyen „másodosztályú állampolgároknak” tartanak

Róma püspöke ezután arra kérte a nemzetközi közösség képviselőit, hogy az igazság, az igazságosság, a szabadság és a szolidaritás szálaiból szőjük újra közösen a békét. Mindenekelőtt tiszteletben kell tartani az emberi személyt, a léthez és a testi épséghez való jogával együtt. Ez különösen vonatkozik a nőkre, akiket még ma is sok országban „másodrangú állampolgárként” kezelnek, vagy erőszak és visszaélés tárgyai, továbbá megtagadják tőlük az oktatáshoz, a munkavállaláshoz, a tehetségük kibontakoztatásához, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés lehetőségeit, olykor még az ételt is. A nők felkínálhatják pótolhatatlan hozzájárulásukat a társadalmi élethez és a béke első szövetségesei lehetnek – szögezte le beszédében a pápa.

Az emberi élet védelme fogantatásától kezdve, szemben a selejtezés kultúrájával

A béke azt is megköveteli, hogy megvédjék az életet, ami ma túl gyakran, már az anyaméhben veszélybe kerül, megerősítve az abortuszhoz való állítólagos jogot – mondta a pápa. Senkinek sincs joga, hogy egy másik emberi lény életével rendelkezzen, főleg akkor, ha az tehetetlen és meg van fosztva az önvédelem minden lehetőségétől. A pápa felhívást intézett minden jóakaratú férfi és nő lelkiismeretéhez, különösen azokhoz, akik politikai felelősséggel rendelkeznek, hogy munkálkodjanak a leggyengébbek jogainak védelmében és számolják fel a selejtezés kultúráját, amely sajnos érinti a betegeket, a fogyatékkal rendelkezőket és az időseket is.

Félelem az élettől

Alapvetően létezik egyfajta „félelem” az élettől – mutatott rá Ferenc pápa. Ez a félelem ugyanaz, amely aggodalmat ébreszt a családalapítás, gyermekek világra hozatala kérdésében. Olaszország példa a születések veszélyes csökkenésére - mondta a pápa, majd hozzátette, hogy a félelem, amelyet a tudatlanság és az előítélet okoz, könnyen konfliktusokká fajulhat.

Az oktatás a félelem ellenszere

A félelem ellenszerei közül elsőnek Ferenc pápa az oktatást jelölte meg. Az oktatás mindig igényli a személy és természetes fiziognómiája átfogó tiszteletben tartását és kerülni kell az emberi lényről alkotott új és zavaros látásmód másokra való erőltetését. Nyomatékosan leszögezte: elfogadhatatlan, hogy a lakosság egy részét kizárják az oktatásból, mint ahogy ez az afgán nőkkel történik. Az oktatás témájában a pápa a következő felhívást intézte az államokhoz: „Legyen bátorságuk, hogy megfordítsák a kínos és aránytalan kapcsolatot, amely az oktatásra fenntartott állami kiadások és a fegyverkezésre szánt összegek között áll fenn!”

Vallásszabadság

A pápa ugyancsak erőteljesen kérte azt is, hogy ismerjék el egyetemesen a vallásszabadságot, mert aggasztó, hogy egyes személyeket pusztán azért üldöznek, mert nyilvánosan megvallják hitüket. Ez olyan országokban is előfordul, ahol a keresztények nem alkotnak kisebbséget. A vallásszabadság nem korlátozódhat pusztán istentiszteleti szabadságra, a méltó élethez szükséges minimumkövetelmények egyike – húzta alá Ferenc pápa. A kormányok kötelessége a vallásszabadság védelmezése és a közjóval összeegyeztethetően minden személynek biztosítaniuk kell annak a lehetőségét, hogy a közéletben és hivatása gyakorlása terén lelkiismerete szerint cselekedhessen. A vallás ugyanis a különböző népek és kultúrák közötti párbeszéd és találkozás tényleges lehetősége – emlékeztetett a pápa az Abu-Dzabiban 2019-ben aláírt Emberi Testvériségről szóló Nyilatkozatra.

Multilateralizmus

A párbeszéddel napjaink megosztott világában az igazságosságra kell törekedni, amely a gyakorlatban a multilateralizmusban, az államok közötti kapcsolatokban nyilvánul meg. A multilateralizmus szintén válságban van, ahogy ezt éppen az ukrajnai konfliktus tette világossá. Szükség van azoknak a szerveknek a megreformálására, amelyek lehetővé teszik a multilateralizmus működését, hogy valóban képviseljék minden nép szükségleteit és érzékenységét, kerülve azokat a mechanizmusokat, amelyek egyeseknek nagyobb súlyt adnak mások kárára. Nem arról van tehát szó, hogy szövetségi tömböket kell kialakítani, hanem meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy mindenki tudjon párbeszédet folytatni.

Ideológiai gyarmatosítások

Sok jót tehetünk együtt – biztosította hallgatóit Ferenc pápa. Elég azokra a dicséretes kezdeményezésekre gondolni, amelyek a migránsok és a leszerelés érdekében, vagy a szegénység felszámolása és a klímaváltozások elleni küzdelem terén születtek. Ennek ellenére az utóbbi időben a különböző nemzetközi fórumokat a növekvő polarizáció jellemezte, valamint annak a kísértése, hogy mindenkire ráerőltessék az egyetlen gondolatot, amely megakadályozza a párbeszédet és háttérbe szorítja azokat, akik másképpen gondolkoznak. Ez az elhajlás veszélyével jár, amely egyre inkább magára ölti egy ideológiai totalitarizmus arcát, előmozdítva az intoleranciát azokkal szemben, akik nem csatlakoznak a „haladás” állítólagos álláspontjához. Ezek azonban a valóságban sokkal inkább az emberiség általános hanyatlásának látszanak és sértik a gondolat- és lelkiismerti szabadságot.

Az „ideológiai gyarmatosítás formái” közvetlen kapcsolatot teremtenek a gazdasági segélynyújtás és az ilyen ideológiák elfogadása között – mondta a pápa, hozzátéve, hogy a nemzetközi szervezetekben hatalmi kapcsolatokat alakítanak ki, gyengítve a belső párbeszédet. A gyarmatosításról szólva a pápa beszélt az őslakosok által megélt drámákról is, amelyeket személyesen is megtapasztalhatott tavaly júliusban, kanadai látogatása során. „A kizárások és a kölcsönös vétók csak további megosztottságot szítanak” – fejtette ki.

A migránsok segítése

Végül a pápa közös szolidaritásra szólított fel, mivel, ahogy a pandémia megtanította, „senki sem tudja megmenteni magát egyedül”. Mai világunkat a szoros összekötöttség jellemzi, ami azt jelenti, hogy mindnyájunk cselekedetei hatással vannak mindenkire. A pápa a migrációs kérdés iránti nagyobb és céltudatosabb elkötelezettségre szólított fel. Elég, ha a Földközi-tengerre tekintünk, és látjuk azokat a megtört életeket, amelyek civilizációnk hajótörésének a jelképei – fogalmazott. Ezért Európában sürgősen meg kell erősíteni a jogszabályozási keretet az Új Migrációs és Menekültügyi Paktum jóváhagyása révén, hogy megfelelő politikákat lehessen folytatni a migránsok befogadására, elkísérésére, előmozdítására és integrálására.
Méltóságot a munkának és elkötelezettség a közös otthon iránt

A pápa továbbá kérte, hogy állítsák vissza a gazdasági vállalkozás és a munka méltóságát, küzdve a kizsákmányolás minden formája ellen, amely a dolgozókat áruként kezeli, valamint munkálkodjanak a közös otthonért, tekintettel az éghajlatváltozás pusztító hatásaira, mint ahogy ez Pakisztánban történt – utalt a pápa az országban pusztító árvizekre, amelyek a klímaváltozás következtében léptek fel.

Felebarátunk nem ellenség, aki ellen harcolnunk kell

A Szentszékhez rendelt diplomáciai testület tagjaihoz intézett éveleji beszédében Ferenc pápa végül a béke megvalósítására vonatkozó javaslatait összegezte. A béke építése megkívánja, hogy ne legyen helye más nemzetek szabadsága, integritása és biztonsága megsértésének, bármilyen legyen területi kiterjedésük vagy védelmi képességük. Ez akkor lehetséges, ha minden egyes közösségben nem az elnyomás és az agresszió kultúrája érvényesül, amely oda vezet, hogy a felebarátunkra ellenségként tekintünk, aki ellen harcolnunk kell, hanem a testvért látjuk benne, akit befogadunk és átölelünk.

Tájékoztató a Szentszék diplomáciai kapcsolatairól

A január 9-én kiadott vatikáni tájékoztató szerint jelenleg 183 állam tart fenn diplomáciai kapcsolatokat a Szentszékkel. Ezekhez társul az Európai Unió és a Szuverén Máltai Lovagrend. A Szentszékhez akkreditált, római székhelyű nagykövetségi kancelláriák száma 91, beleértve az Európai Unió és a Szuverén Máltai Lovagrend kancelláriáit is. Római székhellyel rendelkezik továbbá az Arab Államok Ligája, a Nemzetközi Migrációs Szervezet és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága.

Az elmúlt év szentszéki diplomáciai eseményei

2022. augusztus 15-én a Szentszék és São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság Megállapodást írt alá.
Szeptember 14-én Kiegészítő megállapodást írtak alá a Szentszék és a Kazah Köztársaság közötti kölcsönös kapcsolatokról szóló 1998. szeptember 24-i Megállapodáshoz, amely a külföldről érkező egyházi és vallási személyzet számára szóló vízumok és tartózkodási engedélyek kiadását szögezi le.

Október 22-én a Szentszék és a Kínai Népköztársaság megállapodott abban, hogy további két évvel meghosszabbítják a 2018. szeptember 22-én rögzített és első alkalommal 2020. október 22-én megújított, a püspökök kinevezéséről szóló Ideiglenes Megállapodás érvényességét.

2022. október 4-én Vatikánváros Állam nevében és megbízásából hatályba lépett a Szentszék számára az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye és a Párizsi Megállapodás.