Ferenc pápa meglátogatja a Rózsák terén a görögkatolikus templom közösségét

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán  

A Hajdúdorogi Főegyházmegye portálja április 6-án tette közzé honlapján a hírt:  

Nagy öröm, hogy a katolikus egyházfő fontosnak tartotta azt, hogy a magyarországi görögkatolikusokkal is tudjon találkozni. Imádkozzunk továbbra is, hogy ez a lelkipásztori látogatás hozzon lelki megújulást egész magyar nemzetünknek, katolikus egyházunknak és azon belül a magyar görögkatolikus egyháznak is!

E hír kapcsán tesszük közzé a Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolitával március 29-én készített interjúnkat, melyben mondatlanul is szerepel annak a vágya, hogy nagyon szívesen találkozna a Rózsák-terei görögkatolikus közösség az oda látogató Szentatyával. Ami akkor álom és vágy volt, most íme, valósággá lett.

Interjú Kocsis Fülöp metropolita érsekkel: Új prefektusunk van, bemutatkozni jöttünk   

Nagy szeretettel köszöntöm a Vatikáni Rádió stúdiójában visszajáró vendégünket, Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek metropolitát, aki szakmai útra jött, hogy a Keleti Egyházak Dikasztériumában  tárgyaljon. Nem is egyedül jött, hanem püspöktársával érkezett volt, de a többit a látogatásról a kedves Érsek atyától kérdezem.

Köszönöm szépen a megszólalás lehetőségét. Nagy szeretettel köszöntöm a kedves Hallgatókat. Igen, Ábel atyával jöttünk ki. Az volt a terv, hogy Atanáz atyával hármasban tesszük tiszteletünket itt a Keleti Egyházak Dikasztériumában, ahová ugyanis új prefektust nevezett ki Ferenc pápa Claudio Gugerotti érsek személyében. Tehát azt mondhatom, ez az első ilyen találkozásunk ővele. Jóllehet volt már vele személyes kapcsolatunk, de mégis fontosnak tartottuk azt, hogy megismerjék minél hamarabb a mi görögkatolikus egyházunkat. Ő olasz származású, tehát először is nem keleti, hanem veronai római katolikus pap volt, akik a keleti nyelveket jól ismeri, tanított is több egyetemen, Rómában doktorált, éppen a Keleti Intézetben szerezte meg doktorátusát, és az örményekkel foglalkozott behatóbban, úgyhogy mi így ismertük őt, mint örmény szakértő. Szilárd püspök úrnak is nagy barátja, munkatársa volt, sok mindenben együttműködtek. Amikor Szilárd püspök úr megszervezte először az európai görögkatolikus püspökök találkozóját, akkor ő már itt a kongregációban dolgozott, mint fölszentelt pap, vagyis van neki kapcsolata a magyarokkal. Legutóbb egyébként Ukrajnában volt nuncius, úgyhogy Ukrajnában szintén nagyon jól ismeri a görögkatolikusokat. Ez a kinevezése Londonban érte, mert Ukrajna után Londonban volt nuncius, de egyébként több helyen is, mint ahogy az ilyen nagytudású embereknél szokott lenni, főként orosz területeken és ázsiai országokban. Volt nuncius aztán Fehéroroszországban is, és onnan került át az Ukrajnába, tehát olyan ember, aki ismeri a keleti egyházakat. Elődje, Leonardo Sandri bíboros többször is mondta – én pedig büszke vagyok erre és hadd dicsekedjek vele itt ország-világ előtt –, hogy amikor mi jövünk Magyarországról ide, akkor nem a problémákat hozzuk, hanem a mi egyházunktól általában jó híreket kapnak.

Nekünk – hála Istennek – a rómaiakkal is jó a kapcsolatunk, másokkal is viszonylag, és az ortodox testvérekkel is jó a kapcsolatunk. Szépen fejlődik az egyházunk, úgyhogy ezt szeretném most is megismertetni az új prefektussal, hogy van olyan keleti egyház, ahol nem problémahalmaz az egész. Mert lássuk be, azért főleg Közel-Keleten, de Indiában, Oroszországban, Ukrajnában nagyon-nagyon súlyos körülmények között vannak a görögkatolikus testvéreink. És most pedig, még itt van hozzá földrengés is! Valóban nagyon érdekes, hogy a múlt század elején azért hozták létre ezt a kongregációt, hogy a keleti egyház sajátosságait mindig szem előtt tudja tartani és ennek megfelelően hozhassák meg a szentszéki egyház-diplomáciai döntéseket.  

Egy hónap múlva a Szentatya Magyarországra látogat, hogyan készül erre a magyarországi görög katolikus egyház?

Kis bánatunkra most nem lesz vele olyan külön találkozás, mint amikor Szent II. János Pál pápa járt Magyarországon és Máriapócsra is eljött, de azt hiszem, hogy ez most érthető, hiszen egészségügyi okok miatt csak Budapesten lesz a Szentatya. Annyi „közelségünk” mégis csak lesz, hogy a szegényekkel való találkozást a szervezők döntése értelmében éppen a Rózsát terére tették. Talán azért is, mert ott van az egyik legnagyobb budapesti római katolikus templom, és mint tudjuk ezen téren két templom is van, az Árpád-házi Szent Erzsébet templom és mellette a görögkatolikus templom. Akkor kaptuk meg ezt a római katolikus egyháztól, amikor fölépítették a Szent Erzsébet templomot és most itt lesz a Szentatya találkozója a szegényekkel és a menekültekkel. Talán az is ott lehetett a szervezők gondolataiban, hogy mi, az ukrán határhoz közel nagy számban élő görögkatolikus lakosság nagyobb számban és nagyobb súlyban kaptunk szerepet az országunkba érkező menekültek támogatásában és megsegítésében.

Egyébként a cigánypasztorációban is elég jelentős szerepet vállaltunk értelemszerűen, hiszen a mi területünkön nagyon sok cigány testvérünk él, így aztán egy tanúságtevő lesz majd Máriapócsról is. Egy édesanya fog majd beszélni a pápának az ő életéről úgy, hogy mi is bekapcsolódunk ebbe. A pápalátogatásra nagy számban megyünk, a hívek főleg nyilván majd a záró szentmisére, a papok, kispapok pedig a Szent István bazilikába, ahol a Szentatyával külön találkozón vehetünk részt.

Hogyan fogadták a görög katolikus hívek és a papság a pápalátogatás  örömhírét?

Egy szerzetes atya egy nagyon szép imádságot fogalmazott meg, amellyel készülünk a Szentatya fogadására. Ezt az imát aztán szét is osztottuk az egész országban, minden templomban. De nálunk ez az imádság a mi liturgikus lehetőségünkbe nem fér bele a szentmise keretében. Éppen ezért  mi külön Ekténiában emlékezzünk meg arról, melyben kérjük a Szentlélek segítségét, hogy a szervezés minél jobban sikerüljön. Ez így egy akrobatamutatvány, hiszen nagyon rövid időn belül kell egy nagyszabású rendezvényt megszervezni, megtervezni. Mi főleg azért imádkozunk, hogy mindez lelki megújulásunkat szolgálja és hogy Ferenc pápa magyarországi látogatása megerősítse a katolikus egyházat Magyarországon és az egész magyar népet.

Köszönöm a beszélgetést, a Vatikánban üdvös és gyümölcsöző beszélgetést, jó tanácskozást kívánok!

Köszönöm szépen!