A pápa a Telemundo TV-nek: A béke akkor lesz, ha Oroszország és Ukrajna beszél egymással

Vertse Márta – Vatikán

A béke azon a napon fog megvalósulni, amikor beszélni tudnak egymással ők ketten (a harcban álló orosz és ukrán felek), vagy másokon keresztül – mondta Ferenc pápa utalással arra a drámára, amely Ukrajnában zajlik már több mint egy éve. A Szentatya az Egyesült Államokbeli tévécsatorna, a Telemundo spanyol nyelvű műsorának adott interjújában a párbeszédet jelölte meg a konfliktus lehetséges megoldásaként. A Julio Vaqueiro újságíróval folytatott beszélgetésre a római Augustinianum Patrisztikus Intézet egyik termében került sor, mindössze 200 méterre a Vatikántól. Ferenc pápa itt találkozott a latin-amerikai és európai polgármesterekkel, akik részt vettek a Scholas Occurentes által szervezett „Öko-nevelő városok” konferenciáján. A találkozót Julio Vaquiero moderálta. Az interjúban a pápa a háborún kívül a következő témákat érintette: abortusz és cölibátus, a pápa egészségi állapota, a szülőföldjüket „kényszerűségből” elhagyó migránsok, a hívek pápáért mondott imája, amely olyan, mint egy „védőpajzs”.

A Zelenszkijjel való találkozó

Az egyik kérdés az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel nemrégiben folytatott találkozóra és az elnök médiának adott szavaira vonatkozott, miszerint nincs szüksége közvetítőkre. „Nem ilyen volt a beszélgetés hangneme” - tisztázta Ferenc pápa, rámutatva, hogy Zelenszkij „egy nagyon nagy szívességet kért tőle”, mégpedig azt, hogy foglalkozzon az Oroszországba hurcolt gyermekek sorsával. A pápa kifejtette, hogy az ukránok nem álmodnak különösebben közvetítésekről, mert a valóságban az Ukrajnát támogató blokk nagyon erős, mellettük áll egész Európa és az Egyesült Államok. Tehát nagyon nagy saját erővel rendelkeznek. Ami nagy fájdalmat okoz nekik - és ezért segítséget kérnek -, az az, hogy megpróbálják visszavinni a gyermekeket Ukrajnába - magyarázta a pápa. A mexikói újságíró, Julio Vaqueiro feltette a kérdést: „Ön szerint a béke érdekében Oroszországnak vissza kellene adnia azokat a területeket?”. „Ez egy politikai probléma” - válaszolta Bergoglio pápa.

A migránsok, akik „kényszerből” menekülnek

Egy másik komoly probléma a pápa számára a migráció kérdése, amellyel kapcsolatban az interjúban ismételten leszögezte, hogy olyan stratégiára van szükség, amely elősegíti azoknak az országoknak a fejlődését és fenntarthatóságát, ahonnan az emberek menekülnek. Mindenekelőtt Afrikáról szólva idézte „egy asszony, egy nagy államfő” szavait, aki szerint az afrikai migráció problémáját Afrikában, Afrikát segítve kell megoldani. Ferenc pápa szerint azonban sajnos Afrika egy kollektív tudattalan rabszolgája, amely szerint Afrikát ki kell zsákmányolni. A segélyeknek azt kellene szolgálniuk, hogy felemeljék és függetlenné tegyék a földrészt – fejtette ki a pápa, majd megemlítette Dél-Szudánt, amelyet tavaly februárban látogatott meg, és amelynek „csodálatos népe nemrégiben újból felfegyverkezik”. „A külföldi hatalmak azonnal oda telepítették iparukat, de nem azért, hogy az országot gyarapítsák, hanem hogy elvigyék (a termelt javakat)” - ítélte el a pápa ezt a politikát. „Nem mondom, hogy mindenki, nem akarok országokat megnevezni, de Afrika problémája az, hogy a becstelen politikai öntudatlanság szerint Afrikát ki kell használni, és ez ma sem változott. És ezért van az összes migráció” – foglalta össze gondolatait a migrációról Ferenc pápa, a Telemundo amerikai Tv-csatorna spanyol nyelvű műsorának.

Utalt a „Fratellino - Kistestvér” című könyvre, amelyet május 22-én adott át az olasz püspöki konferencia főpásztorainak a Vatikánban. A könyv egy fiú életét meséli el, aki Guineából indult el, hogy megkeresse kisöccsét, és három évbe telik, amíg eljut Spanyolországba, ahol rabszolgaságot, börtönt és kínzásokat kell elszenvednie. „Olvassátok el, látni fogjátok a drámát, egy migráns drámáját Líbia partjainál” – javasolta a Szentatya. 

A migránsok tapasztalata

„Elvándorolni annyi, mint egy kicsit meghalni” - jegyezte meg az újságíró Alejandro González Iñárritu mexikói rendezőt idézve. Ferenc pápa megerősítette ezt az állítás: „Mindig olyan, mert elhagyod a saját földedet”. A Szentatya ezt saját bőrén tapasztalta meg saját családjánál: „Én Buenos Airesben születtem, de apám migráns volt, már könyvelő volt az olasz központi banknál, amikor odament” – idézte fel a pápa. Még most is, pápaként, aki Argentínából a bevándorlók országából („koktél földjéről”) származik, és tíz éve Rómában él, továbbra is egy kicsit „migráns”: „Mindig hátra hagysz valamit. Az a mate (tipikus dél-amerikai ital), amit te magad készítesz egy termoszban, nem ugyanaz, mint az a mate, amit anyukád, nagynénéd vagy nagymamád ad neked, frissen elkészítve. Nem ugyanaz. Hiányzik belőle annak a helynek a levegője, ahol születtél” - mondta Bergoglio pápa. Utalt Nino Costa torinói költő „nagyon szép”, piemonti tájszólásban írt „Rassa nostrana”, olaszul „la nostra razza”, a mi fajtánk című versére, amely egy Amerikába kivándorló migráns sorsát meséli el, aki sok pénzt keres, de végül egy ismeretlen helyen meghal: „A migráns meggazdagodhat és jól járhat, vagy sokat szenvedhet, ha nem fogadják be” – fejtette ki Ferenc pápa.

Abortusz és cölibátus

Az interjúban szó esett az abortusz és a cölibátus kérdéséről is. Az első kérdéssel kapcsolatban a pápa az embriológiai tanulmányokat idézte fel, amelyek szerint már „egy hónappal a fogantatás után” „élő lény” van az anyaméhben. Ezután feltette a kérdést: „Szabad-e egy élőlényt megsemmisíteni egy probléma megoldása érdekében? Szabad-e bérgyilkost felbérelni egy probléma megoldására?”.

A papi cölibátusra és annak az egyházban történő gyermekbántalmazással való állítólagos összefüggésére vonatkozó kérdésre Ferenc pápa statisztikákra utalva válaszolt: „A visszaélések 32%-a, más országokban 36%-a családon belül történik, nagybácsi, nagyapa, (és mind házasok), vagy szomszédok részéről. Továbbá a sportlétesítményekben, az iskolákban...” A pápa szerint tehát „ennek semmi köze” a cölibátus kérdéséhez.

Egészség

Az interjúból nem hiányzott a Szentatya egészségére és térdproblémáira való utalás sem: „Korábban nem tudtam járni. Most újra tudok járni” – mondta mosolyogva a pápa. Derűsen emlékezett vissza arra is, hogy március végén fertőző hörghurut miatt a római Gemelli kórházban ápolták: „Valóban nagyon váratlanul ért. De időben elkaptuk, mondták, ha még néhány órát vártunk volna, súlyosabb lett volna a helyzet. De négy nap múlva kint voltam” – idézte fel Ferenc pápa.

Az ima, mint védőpajzs

A továbbiakban elmagyarázta, hogy miért fejezi be minden nyilvános beszédét azzal a kéréssel, hogy imádkozzanak érte: „Néha az emberek nem veszik észre, hogy mekkora hatalmuk van imádkozni a lelkipásztorukért. Pedig a hívek imája csodákat művel, valóban, csodákat művel – hangsúlyozta Ferenc pápa, arra kérve a híveket, hogy viseljék gondját lelkipásztoruknak! Egy lelkipásztor, bármelyik lelkipásztor, legyen az plébános, püspök vagy bármilyen lelkipásztor, olyan, mintha védve lenne, fel lenne vértezve védőpajzzsal, páncéllal, a hívek imájával” - hangoztatta az amerikai tévécsatornának adott interjújában a Szentatya.

Reformok

Az interjú egy gyors kitekintéssel fejeződik be a pápa által péteri szolgálatának tíz éve során végrehajtott reformokra. Valójában, magyarázta Ferenc pápa, nincs többről szó, mint amit a bíborosok a konklávé előtti találkozókon kértek: „a gazdasági rendszer, a Vatikáni Állam új törvényei, a vatikáni szolgálat lelkipásztori ellátása”. És a nők szerepe. A jövőre nézve azonban Ferenc pápa azt mondta, úgy érzi, hogy még „mindent” meg kell tennie: „Vicces, ahogy haladsz előre, rájössz, hogy minden hiányzik” – jegyezte meg Ferenc pápa. Hozzátette, hogy az egyik cél minden bizonnyal a „klerikalizáció” felszámolása. „A klerikalizmus perverzió... Ha klerikális vagy, nem vagy lelkipásztor. Mindig azt mondom a püspököknek, a papoknak és magamnak, hogy legyünk lelkipásztorok” – fejezte be a Szentatya a Telemundo amerikai tévécsatorna spanyol nyelvű műsorának május 25-én adott interjúját.