Ferenc pápa: A „Pacem in Terris” a békére irányuló erőfeszítések megújítására hív
Sr. Nina Benedikta Krapić / Somogyi Viktória – Vatikán
Ferenc pápa kedden üzenetet küldött a Pápai Társadalomtudományi Akadémia és az Oslói Békekutató Intézet által szeptember 19-én és 20-án megrendezett nemzetközi konferencia résztvevőinek, amelynek témája: „A háború és a béke egyéb akadályai”. A vatikáni IV. Piusz palotában tartott tanácskozás megemlékezik Szent XXIII. János „Pacem in Terris” (Béke a földön) kezdetű, mérföldkőnek tekinthető enciklikája közzétételének 60. évfordulójáról. Peter Turkson bíboroshoz, az Akadémia kancellárjához intézett üzenetében a pápa kijelentette, hogy a konferenciára egy olyan kontextusban kerül sor, amikor „világunk továbbra is egy harmadik világháború szorításában van, amelyet darabokban vívnak, és Ukrajnában a tragikus konfliktus esetében a nukleáris fegyverek igénybevételének veszélyével néz szembe.” Összehasonlította a jelen pillanatot azzal, amely a „Pacem in Terris” enciklika megjelenését megelőzte, amikor 1962 októberében a kubai rakétaválság a nukleáris pusztulás szélére sodorta a világot.
A békéhez vezető utak
Ferenc pápa arra biztatta a konferencia résztvevőit, hogy szenteljék a tanácskozást a „Pacem in Terris” azon részeinek, amelyek a leszerelést és a tartós békéhez vezető utakat tárgyalják. Arra ösztönözte a résztvevőket, hogy elemezzék a jelenlegi katonai és technológiai alapú békét fenyegető veszélyeket, valamint a rendszerezett etikai gondolkodást, amely „a nukleáris fegyverek folyamatos birtoklásával járó súlyos kockázatokról, a leszerelés újbóli előre haladásának sürgős szükségességéről és a béke építését szolgáló kezdeményezések fejlődéséről szól”. A pápa 2019-ben megismételte a hirosimai békeemlékműnél tett kijelentését, amikor azt mondta, hogy „az atomenergia háborús célokra való felhasználása erkölcstelen, amint a nukleáris fegyverek birtoklása is erkölcstelen”, hozzátéve, hogy „egy nukleáris fegyverektől mentes világ lehetséges és szükséges”.
A „hagyományos” hadviselés fenyegetései
Ferenc pápa ugyanakkor leszögezte, hogy a világ nem hagyhatja, hogy a nukleáris hadviselés veszélye elfedje az úgynevezett „hagyományos” fegyverek használatát a modern hadviselésben. A hagyományos fegyvereket is „csak védelmi célokra lenne szabad használni, nem pedig polgári célpontokra irányítani”. „Remélem, hogy ennek a kérdésnek az alapos tanulmányozása konszenzushoz vezet abban, hogy az ilyen hatalmas pusztító erővel rendelkező fegyvereket nem alkalmazzák oly módon, hogy az előreláthatólag „fölösleges sérülést vagy szükségtelen szenvedést” okozzon, a Szentpétervári Nyilatkozat szavait használva – mondta Ferenc pápa. Végül felidézte elődje, Szent XXIII. János szavait a „Pacem in Terris” kezdetű enciklika befejezésekor, aki akkor azért imádkozott, hogy „Isten erejével és sugallatával minden nép testvérként ölelje át egymást, és hogy mindig virágozzon és uralkodjon közöttük az általuk vágyott béke”.
Turkson bíboros: az államok közötti bizalom nélkül nem lehet ápolni a békét
Peter Turkson bíboros, a Pápai Társadalomtudományi Akadémia kancellárja a Vatikáni Rádiónak adott interjújában kifejtette, hogy a „Pacem in Terris” enciklikában Szent XXIII. János pápa „végrendeletet hagy az emberiségnek. Ferenc pápa tanításában is jelen van egy meghívás, hogy gondoljuk át: az emberek méltóságának, szabadságának, szeretetének és bizalmának tisztelete nélkül nem lehetséges a béke kultúrájának ápolása”. A ghánai bíboros nyitó beszédében áttekintette a pápai diplomácia fejlődését IX. Piusztól Ferenc pápáig. Emlékeztetett arra, hogy ha Roncalli pápa az atomfegyverek használatának betiltását kérte, Bergoglio pápa „még az atomfegyverek gyártását és birtoklását is erkölcstelennek tartja”. Tehát már nem a „rakéták közötti egyensúlyról, hanem a szív megváltoztatásáról” van szó.
60 évvel később „még mindig a rakéták kényelmetlen jelenlétéről van szó”
A pápa üzenetét kommentálva Turkson bíboros osztja azt a gondolatot, hogy „az a helyzet, amely Szent XXIII. Jánost a „Pacem in Terris” enciklika megírására ösztönözte, nagyon hasonlít a jelenlegihez”. Most, mint akkor „a válság a rakéták kényelmetlen jelenlétével kapcsolatos. Oroszország attól tart, hogy a Nyugat-barát Ukrajna megengedi a NATO-nak, hogy rakétákat helyezzen a határára. Ez ugyanaz a félelem, mint Kennedy elnöknél 60 évvel ezelőtt Kubával kapcsolatban”. De a dolgok megváltoztak – hangsúlyozta a Pápai Társadalomtudományi Akadémia kancellárja. „Továbbra is a rakétákkal kapcsolatos probléma él, de ma már létezik olyan technológia, ami korábban nem létezett: a mesterséges intelligencia és a drónok. Reméljük, ha emlékezünk erre a nagyszerű enciklikára és arra a környezetre, amelyben megszületett, és hangsúlyozzuk a rendelkezésre álló technológiák által még szörnyűbbé vált fenyegetés aktualitását, felébreszthetjük az emberiség lelkiismeretét.”
A „Pacem in terris” továbbra is a reflexió alapja
A „Pacem in Terris: a háború és a béke egyéb akadályai” című konferencia célja, hogy „etikai gondolkodást kezdeményezzen a kortárs hadviselési technológiákról, az ezekre vonatkozó korlátozásokról, a szükséges tilalmakról és a biztosítékokról, amelyeket az emberiség védelme érdekében meg kellene teremteni”. A „Pacem in Terris” enciklika pedig értékes ütemtervet nyújt ezeknek a problémáknak a megoldásához. A IV. Piusz palotába összehívott szakértők „áttekintik a közelmúltbeli technológiai fejlesztéseket a fegyveres konfliktusokban, és etikailag értékelik a stabil béke megteremtésének lehetőségét ebben a gyorsan változó környezetben”.
