Az emberek tudatára ébredtek a migráns-problémának – Ferenc pápa sajtókonferenciája

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

A migránsprobléma, az eutanázia témája a francia elnökkel folytatott megbeszélésen és végül a Szentszék béketörekvései eredményességének kérdései szerepeltek a rövid fedélzeti sajtókonferencia során. Először a francia televíziók (France Télévisions) újságírója kérdezte a Szentatyát, hogy „tíz évvel a Lampedusán tett első apostoli útja után, most ismét azt üzeni Európának, hogy legyen szolidáris, vagyis, tévedett volna?”

A migrációs probléma tudatosult, de az embercsempészet egy rémuralom   

Ferenc pápa „nem gondolja, hogy az üzenet megbukott volna, csak éppen a növekedés lassan haladt. Mára már ismertté vált a migrációs probléma, ott van az emberek tudatában, csak most éppen olyan ponton van, hogy nem tudják hogyan fogjanak hozzá, miként egy „forró krumplihoz”. Angela Merkelt idézte, aki szerint „a problémát úgy oldjuk meg, ha elmegyünk Afrikába, és megoldjuk azt ott Afrikában, vagyis emeljük az afrikai emberek életszínvonalát. Ám voltak nagyon rossz esetek, amikor a migránsokat „pingpong labdaként” visszaküldték, akik aztán lágerekbe kerülnek, és rosszabbul végzik, mint korábban voltak”. A pápa a Kistestvér, Hermanito című könyvre utalt, melyben „egy fiú szabadulni próbált, de végül felakasztotta magát, mert nem bírta tovább a gyötrelmeket”. „Az útra kelő embereket először eladják, aztán elveszik a pénzüket, majd a családjuktól még több pénzt követelnek”. A pápa „egy szemtanútól hallotta, hogy egy menekültet, aki nem akart felszállni a rozoga bárkára, egyszerűen agyonlőttek. Ez rémuralom! Nem csak attól szenvednek, ami elől menekülnek, hanem maga az útjuk ott, egy rémuralom. Ők rabszolgák”. A „dolgok ismerete nélkül nem lehet őket visszaküldeni, mint egy pingpong labdát!”. A pápa ismét leszögezte alapelvét: „a  migránsokat be kell fogadni, kísérni, előmozdítani és integrálni kell őket. Ha nem tudják integrálni az adott országba, kísérjék haza, de ne hagyják a kegyetlen embercsempészek kezében.” A migránsok drámája a pápa szerint abban áll, hogy „ha visszaküldik őket, akkor embercsempészek kezébe kerülnek, akik eladják és kizsákmányolják”. „De vannak csoportok, akik elkötelezettek a tengeren menekülők megmentésében”, egyiküket „meg is hívta” a pápa, hogy „vegyen részt a szinóduson”.

Vegyük kézbe a valóságot, mert az sokkal emberibbé és ezáltal istenibbé is tesz minket!

Visszatérve Lampedusa témájára, a Szentatya szerint „a dolgok javultak, mert mára az emberek jobban tudatában vannak, amit korábban nem ismertek. Másfelől nem mondtak nekünk igazat” – utalt a pápa a Szent Márta ház etióp származású recepciós alkalmazottjára –, aki a tévén követte a Szentatya útját, majd elmesélte neki, hogy „a fordító megszépítette az etióp menekültek pápának tett szörnyű vallomásait. Nem könnyű bizakodni, hisz oly sok a dráma”. Ferenc pápa azt ajánlotta, hogy „vegyük kézbe a valóságot, mert az sokkal emberibbé és ezáltal istenibbé is tesz minket”. A pápa szeretné világgá kiáltani: „Legyünk figyelmesek és tegyünk valamit!”. „Az emberek ma inkább tudatában vannak a problémának, mert jobban észrevették a problémát”. A Szentatya felidézte első útja motivációit: „Noha azt se tudta, merre is van Lampedusa, csak érzett valamit belülről, meghallgatta a történeteket, utána olvasott és meghallotta az imádságában, hogy „oda el kell mennie”, és valóban, mintha az Úr vitte volna oda el”.

Az emberi élettel nem szabad játszani, őrizkedjünk az ideológiai gyarmatosítástól!  

Az AFP francia sajtóügynökség tudósítója a Macron elnökkel való találkozás témájáról kérdezte, akinek az eutanáziáról vallott nézeteivel a pápa nem ért egyet. Ferenc pápa azt válaszolta, hogy „most nem beszéltek erről”, de korábban világosan elmagyarázta neki, hogy „az élet végével nem lehet játszani, sem az elején, sem a végén”. Álláspontja, hogy „az életet meg kell védeni”. Különben „mindennek a fájdalommentesség, a humanista eutanázia politikája lesz a vége”. Ennek kapcsán ajánlotta olvasásra a futurista Benson 1907-ból való „A világ Ura” a „Föld Ura” című könyvét, mely „a jövőről elmondja, hogy végül a különbségek megszűnnek, jön a kegyes halál és a születés előtti szelekció. Éppen ezért óvakodjunk az emberi életet elpusztító, az emberi élettel szembenálló ideológiai gyarmatosítástól. Manapság eltörlik a nagyszülők életét, miközben az emberi gazdagság éppen az unokák és a nagyszülők párbeszédéből születik meg. Eltörlik őket, mert nincs rájuk szükség. Az élettel nem szabad játszani”. A pápa a korábbi találkozásuk során elmondta a francia elnöknek, hogy „az élettel nem lehet játszani, akár azon törvény szerint, amely nem hagyja felnőni a gyermeket az anyaméhben, akár az eutanázia törvénye beteg vagy idős korú emberek esetében. A tudomány bár segít a fájdalom enyhítésében és sok gyógyszert alkalmaz, de az élettel nem lehet játszani”.

Ma a legtöbb nyereségre a fegyvergyárak, vagyis a halálgyárak tesznek szert  

A harmadik és egyben utolsó kérdés a spanyol ABC lap vatikáni tudósítójától az ukrajnai háborús helyzet kapcsán Zuppi bíboros kínai tárgyalásairól érdeklődött, amely küldetés szerinte nem hozott eredményt és ez vajon frusztrálja-e a pápát.

Igen, a pápa „érez némi frusztrációt, noha az államtitkárság mindent megtesz az ügyben és ezt szolgálj a Zuppi-misszió is”. „Van valami a gyerekekkel, ami jól megy”. De ez a háború a pápa szerint „nem csak az orosz-ukrán probléma érdeke, hanem a fegyvereladásnak és a fegyverkereskedelemnek is érdeke”. Valakitől hallotta pár hónapja, hogy „ma a legtöbb nyereségre a fegyvergyárak, vagyis a halálgyárak tesznek szert”. „Az ukrán nép mártír nép, a maga nagyon gyötrelmes történelmével, mint ahogy nagyon sokat szenvedett Sztálin idejében. Ám nem szabad játszani ennek a népnek a vértanúságával, segítenünk kell megoldani a dolgokat a lehető legjobb módon: a lehető legvalóságosabban és a lehető legjobban. A háborúkban a valóságos a lehetséges. Ne legyenek illúzióink, hogy a ma egymás ellen küzdő két vezető holnap majd együtt ebédel. De ameddig lehetséges, odáig jussunk el. Alázatosan, de tegyük meg, ami lehetséges”. A pápa azt is hallotta, hogy „néhány ország visszakozik és nem ad el fegyvert. Elindul egy folyamat, melyben minden bizonnyal az ukrán nép lesz a vértanú és ez egy rossz dolog”.  

A mediterrán térség öt országa szenved sok migráns érkezésétől

A pápa visszatért még az első témához: „a térségben öt ország szenved sok migráns érkezésétől. Marseille egy nagy civilizáció, nagy kultúra, a migránsok kikötője volt egykor, akik Cayenne felé tartottak. Marseille a találkozások kultúrája, ahol muszlimok, zsidók, keresztények élnek együtt. Mi együtt élünk. Ez a segítségnyújtás kultúrája. Marseille egy kreatív mozaik, a kreativitás kultúrája. Egy olyan kikötő, mely üzen Európának. Marseille befogad és tiszteletben tart, szintézist teremt, nem tagadva az egyes népek identitását. Újra kell gondolnunk ezt a problémát, más helyek kapcsán. Végül a pápa megemlítette, hogy Európában vannak üres falvak, egyre konkréten is gondol, ahol mindössze húsz idős ember él, nem több. Tegyenek erőfeszítést ezek a kis falvak az integrációért! Európának munkaerőre van szüksége. A jól megoldott migráció egy gazdagság. Gondolkodjunk el egy kicsit ezen a migrációs politikán, hogy az eredményesebb legyen és akkor sokat segít nekünk” – zárta Ferenc pápa a sajtókonferenciát Marseille-ből hazatérőben a repülőgép fedélzetén.