A pápa a francia katolikus kommunikátorokhoz: szívvel közvetítsétek az Evangéliumot

Lisa Zengarini / Somogyi Viktória – Vatikán

Ferenc pápa pénteken a Vatikánban üdvözölte a franciaországi egyházat szolgáló katolikus kommunikátorok csoportját, akik egy négynapos lelkigyakorlaton vettek részt Rómában.

Az egyházi kommunikátorok egyetemei

Az egyházi kommunikátorok egyetemeit (Universités des communicants en Église – UCE) a Francia Püspöki Konferencia Kommunikációs Tanácsa (CEF) szervezi meg rendszeresen, különböző helyszíneken olyan katolikus kommunikátoroknak, akik egyházmegyéknél, szerzetesi kongregációknál vagy katolikus szervezeteknél és egyesületeknél dolgoznak, hogy megosszák egymással, hogyan tehetik hatékonyabbá munkájukat. Ennek a római továbbképzésnek a célja az volt, hogy felkészítse a francia egyházi kommunikátorokat a 2025-ös szentévre, amelyet a remény témájának szentelnek.

Római tartózkodásuk folyamán találkoztak több vatikáni képviselővel, köztük Rino Fisichella érsekkel, az Evangelizációs Dikasztérium Új Evangelizáció Szekciójának korábbi prefektusával, akit a jubileumi rendezvények megszervezésével bíztak meg, és Nathalie Becquart nővérrel, a Püspöki Szinódus Főtitkárságának altitkárával. Ferenc pápa az Apostoli palota Kelemen-termében tartott audiencia elején beszédét átadta a csoportnak, mondván, hörghurutja miatt nem tud rendesen beszélni.

A jó kommunikáció kihívása a mai nagyon összekapcsolt világban

Az előre elkészített beszédében a pápa kiemelte a katolikus egyházi kommunikátorok küldetésének kulcsfontosságú jelentőségét „egy nagyon összekapcsolt és hírekkel bombázott világban”. Fontosnak nevezte azt is, hogy néhány nap szabadságot kivettek a munkájukból, hogy „megoszthassák tapasztalataikat, imádkozzanak és meghallgassák a többieket”. Ez segít nekik elgondolkodni arról, hogy miként lehet jobban kezelni azokat az új összetett kihívásokat, amelyekkel az egyházi kommunikációnak ma szembe kell néznie. „Ezek a pillanatok arra szolgálnak, hogy újra felfedezzük annak a gyökerét, amit közvetítünk, az igazságot, amelyről tanúságot kell tennünk, a közösséget, amely egyesít bennünket Jézus Krisztusban” – fogalmazott Ferenc pápa. „Ezek segítenek abban, hogy ne essünk abba a hibába, hogy azt gondoljuk, kommunikációnk tárgya az egyéni stratégiáink vagy vállalkozásaink; hogy ne zárjuk be magunkat magányunkba, félelmeinkbe vagy ambícióinkba; hogy ne összpontosítsunk mindent a technológiai fejlődésre.” „A jó kommunikáció kihívása ma sokkal összetettebb, mint valaha, és fennáll a veszélye annak, hogy világi mentalitással kezeljük: az irányítás, a hatalom, a siker megszállottságával; azzal a gondolattal, hogy a problémák elsősorban anyagi, technológiai, szervezeti, gazdasági jellegűek.”

A katolikus kommunikáció nem propaganda, hanem a többiekről való gondoskodás

A pápa ezután felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a katolikus kommunikátorok szívvel kommunikáljanak, „felforgatva a világ perspektíváját és kategóriáit”. Idézte Lisieux-i Szent Terézt, aki születésének 150. évfordulója és boldoggá avatásának 100. évfordulója alkalmából tartott szentév nemrég zárult le Franciaországban. A szentet az „evangéliumi radikalizmus” példájaként említette, amelyre a pápa szerint nagy szükség van az egészséges kommunikációhoz korunkban, amely „hatásvadász szavakkal, a hatalomról és a nagyságról szóló álmokkal szennyezett”. A katolikus kommunikátorok számára a kommunikáció nem propaganda vagy marketing – hangsúlyozta a pápa. Ehelyett inkább jelenlét a világban, hogy gondoskodjunk másokról, és megosszuk az események keresztény olvasatát. Azt is jelenti, hogy nem engedünk az agresszió és a becsmérlés kultúrájának” – figyelmeztetett a pápa. Ezt követően három kulcsszót jelölt meg munkájukhoz.

Keresztény tanúságtétel

Az első szó a tanúságtétel volt, ami hitelessé teszi a katolikus kommunikációt. Ferenc pápa arra buzdította a katolikus kommunikátorokat, hogy ne habozzanak megosztani a kommunikáció útján mindazt a jó dolgot, amit egyházmegyéikben, szerzetesi kongregációikban és szervezeteikben végeznek, és legyenek kreatívak és barátságosak, mutassák meg az Egyház szerető arcát. „A társadalom akarja és szüksége van arra, hogy meghallja az Egyház, mint mindenkit szerető anya szavát.”

Bátorság az Evangélium közvetítéséhez

Ferenc pápa ezután arra kérte a francia katolikus kommunikátorokat, hogy ne féljenek megosztani az Evangélium örömét, még akkor sem, ha a közönségük közömbösnek, szkeptikusnak, vagy nyíltan ellenségesnek tűnik az Egyházzal szemben. „Korunk embere szomjazza Istent, keresi a találkozást Vele, és keresi Őt rajtatok keresztül is” – mutatott rá a pápa.

Szélesítsük ki látókörünket és tekintsünk távolra

Végül Ferenc pápa felszólította a katolikus kommunikátorokat, hogy szélesítsék ki a látókörüket, „tekintsenek az egész világra a maga szépségében és összetettségében”. Összpontosítsanak inkább arra, ami összeköt bennünket, nem pedig arra, ami elválaszt. Ezt kell közvetíteni „a szeretetből fakadó kreativitással”. A pápa hangsúlyozta: „Minden világosabbá válik – még a kommunikációnk is –, ha olyan szívből indulunk ki, amely szeretettel lát.”