Mária az első „katedrális”, ahol Isten és az ember találkozik – A pápa Úrangyala imája
Vertse Márta / Vértesaljai László – Vatikán
Január elsején, Szűz Mária, Isten Anyja ünnepén, a Béke 57. Világnapján kérjük Máriát, hogy növekedjünk a szelíd, csöndes szeretetben és megnyithassuk a világban a béke és a megbékélés útjait – buzdított rá Ferenc pápa az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszéde végén.
Mária csendje Isten iránti áhítattal van tele
Ezen a napon, Szűz Mária, Isten Anyja ünnepén helyezzük gondoskodó tekintete alá a nekünk adományozott új időt, hogy ő őrizze azt számunkra ebben az új esztendőben – kezdte beszédét Ferenc pápa. Az evangéliumi szakaszt elemezve rámutatott: Mária nagysága nem abban áll, hogy valamilyen nagy tettet hajtott végre, hanem abban, hogy miközben a pásztorok az angyaloktól kapott híradás után Betlehem felé sietnek (vö. Lk 2,15-16), ő hallgat, csöndben marad. Az Anya csendje nagyon szép jellemvonás. Nem pusztán a szavak hiányáról van szó, hanem egy olyan csendről, amely tele van áhítattal és imádattal a csodák iránt, amelyeket Isten visz végbe – fejtette ki a pápa, idézve Szent Lukács evangéliumának sorait: „Mária” […] szívébe véste szavaikat és el-elgondolkodott rajtuk” (2,19). Ily módon helyet készít önmagában annak, aki megszületett; csendben és imádatban Jézust helyezi a középpontba, és tanúságot tesz róla, mint Üdvözítőről.
A Szűzanya a csend „katedrálisa”
Így tehát Mária nemcsak azért Anya, mert Jézust méhében hordozta és világra hozta, hanem azért is, mert őt helyezi a középpontba, anélkül, hogy elfoglalná a helyét. Csöndben marad majd a kereszt tövében is, a legsötétebb órában és továbbra is helyet ad majd Jézusnak, hogy megteremtse őt számunkra. A pápa itt idézett egy XX. századi olasz szerzetes költő, David Maria Turoldo (1916-1992) írásából: „Szűzanya, a csend katedrálisa, testünket a paradicsomba viszed és elhozod Istent a testbe”. (D. M. Turoldo, A Szűzanya dicsérő éneke „Via pulchritudinis”, „A szépség útja”, Bologna 1980). A csend katedrálisa: ez egy gyönyörű kép – mondta a Szentatya, rámutatva, hogy a Szűzanya csöndjével és alázatával Isten első „katedrálisa”, az a hely, ahol Isten és az ember találkozhatnak.
A földi édesanyák is gyakran a csend csodálatos katedrálisai
Ferenc pápa ezután a mi édesanyáinkról szólt, akik rejtett gondoskodásukkal, figyelmességükkel, szintén gyakran a csend csodálatos katedrálisai. Ők hoznak minket a világra, majd követnek minket, sokszor észrevétlenül is, hogy mi növekedhessünk. Emlékezzünk erre – buzdított rá a Szentatya: a szeretet soha nem fojtogató, a szeretet helyet ad a másiknak, és a szeretet növekedésre késztet.
A valódi szeretet elutasítja a birtoklás minden formáját
Az új év kezdetén tekintsünk Máriára, és hálás szívvel gondoljunk és tekintsünk az édesanyákra is, hogy megtanuljuk azt a szeretetet, amelyet mindenekelőtt a csendben ápolnak, amely tud helyet adni a másiknak, tiszteletben tartva méltóságát, meghagyva az önkifejezés szabadságát, elutasítva a birtoklás, a másik feletti uralkodás és az erőszak minden formáját. Erre ma nagyon nagy szükség van! Nagy szükség van a csendre, hogy tudjunk meghallgatni! – mondta nyomatékkal Ferenc pápa, majd utalt a Béke 57. Világnapjának üzenetére, amely „A mesterséges intelligencia és a béke” témájával foglalkozik és amely arra emlékeztet, hogy a szabadság és a békés együttélés veszélybe kerül, amikor az emberek engednek az önzés, az önérdek, a nyereségvágy és a hatalomvágy kísértésének”. A szeretet ezzel szemben a tiszteletről és a kedvességről szól: ledönti a korlátokat, és segít, hogy testvéri kapcsolatokat éljünk, hogy igazságosabb és emberibb, békésebb társadalmakat építsünk – szögezte le Ferenc pápa, majd azért fohászkodott Isten Szent Anyjához és a mi Anyánkhoz, hogy az új évben növekedhessünk ebben a szelíd, csendes és diszkrét szeretetben, amely életet teremt, és megnyithassuk a világban a béke és a kiengesztelődés útjait.
Ferenc pápa köszöntései és felhívásai az Úrangyala imádság után
Mindenekelőtt megköszönte a pápa az olasz köztársaság elnöknek hozzá intézett év végi jókívánságait. A pápa azokat szívből viszonozza azáltal, hogy az Úr áldását kéri az államelnöknek az ország javára végzett szolgálatára.
Imádkozzunk ma Nicaraguáért!
Mély aggodalommal követem, ami Nicaraguában történik – folytatta a pápa – ahol püspököket és papokat fosztottak meg szabadságuktól. Imádságomban fejezem ki irántuk a közelségemet, de éppúgy családjuk és az ország egész egyháza felé. Kitartó imára hívok minden itt jelenlévőt és Isten népét, miközben remélem, hogy a nehézségek leküzdéséhez mindig a párbeszéd útját kell keresnünk. Imádkozzunk ma Nicaraguáért!
A zarándokok köszöntése
A legjobbakat kívánom különösen nektek, kedves rómaiak és zarándokok, akik ma itt vagytok a Szent Péter téren. Köszöntöm a Szent Egyed Közösség által szervezett „Béke minden országban” rendezvény résztvevőit a világ más városaiban is, valamint az „Európai Erőszakmentes Cselekvési Mozgalom” képviselőit. A pápa hálával emlékszik az imádság és a béke iránti elkötelezettségük számtalan kezdeményezéseire, amelyek a mai napon zajlanak minden kontinensen, és amelyeket egyházi közösségek is támogatnak, különösen megemlítve azt a nemzeti eseményt, amelyre tegnap este Goriziában került sor.
Ne feledkezzünk meg Ukrajnáról, Palesztináról és Izraelről!
Kérem továbbá, hogy ne feledkezzünk meg Ukrajnáról, Palesztináról és Izraelről, amelyek háborúban állnak. Imádkozzunk mindannyian együtt, hogy jöjjön el a béke! Köszöntöm a lengyel és ukrán gyerekek kórusát, akik a béke üzenetét vitték Toszkána, Umbria és Lazio régiók ferences kegyhelyeire, valamint a New York-i „Manhattan College” diákjait, a Fraterna Domus csoportot és a La Valletta Brianza és Casatenovo híveit.
Szűz Mária, Isten Szent Anyja támogassa anyai közbenjárásával azt a célt és elkötelezettséget, hogy minden nap, az új év minden napján béketeremtők legyünk: minden nap béketeremtő, békét hozó emberek! – zárta az újév első Úrangyala imáját Ferenc pápa.