Ferenc pápa levele Grech bíborosnak a 2024-es őszi szinódus témáiról és a tanulmányi csoportokról

Gedő Ágnes – Vatikán

A püspöki szinódus XVI. rendes közgyűlésének első szakaszát lezáró összefoglaló jelentés számos fontos teológiai kérdést vetett föl, amelyek különböző mértékben kapcsolódnak az egyház szinódusi megújulásához, valamint nem nélkülöznek jogi és lelkipásztori vonatkozásokat sem. Természetüknél fogva olyan kérdések ezek, amelyek alapos tanulmányozást kívánnak, ugyanakkor a 2024. október 2-27-e között megtartandó második ülésszak idején ezt nem lehet megvalósítani – állapítja meg levelében a pápa, ezért úgy rendelkezik, hogy ezt a feladatot meghatározott tanulmányi csoportokra bízzák. Ez lesz a 2021. október 9-én elindított szinódusi folyamat egyik gyümölcse.

„Hogyan legyünk szinodális egyház a misszióban?”

A február 16-án kelt pápai kirográfban leírt rendelkezések március 14-én léptek érvénybe, melyek értelmében a szinódusi főtitkárság feladata lesz az illetékes vatikáni dikasztériumokkal egyetértésben ezeknek a csoportoknak a létrehozása, melyekbe minden földrészről hívnak lelkipásztorokat és szakértőket, figyelembe véve nemcsak a már meglévő tanulmányokat, hanem a helyi egyházak tapasztalatait is. Fontos, hogy a tanulmányi csoportok valóban szinódusi módszer szerint dolgozzanak, ennek garantálását a pápa Grech bíborosra bízza. Ez lehetővé teszi majd a második ülésszak számára, hogy hatékonyabban összpontosítson az általános témára, amelyet a pápa annak idején kijelölt és ami most egy kérdésben foglalható össze: „Hogyan legyünk szinodális egyház a misszióban?”

Tíz témát mélyítenek el a tanulmányi csoportok

A tanulmányi csoportok a második ülésszakon számot adnak addigi tevékenységükről, és lehetőség szerint küldetésüket 2025 júniusáig befejezik. Ferenc pápa úgy rendelkezik, hogy a szóban forgó csoportok a következő 10 témának szenteljék munkájukat, az összefoglaló jelentés tartalmának fényében:

1. A keleti katolikus egyházak és a latin egyház kapcsolatainak egyes aspektusai, elősegítve egymás megismerését és a párbeszédet a növekvő migráció és a keleti keresztény közösségek diaszpóráinak kontextusában;

2. A szegények kiáltásának meghallgatása, vagyis mindazoké, akik kirekesztés, abúzus és elnyomás áldozatai, akár a keresztény közösségen belül is;

3. Misszió a digitális környezetben, mely nem kockázatmentes, de kulcsfontosságú az egyház tanúságtétele számára a kortárs kultúrában – különös tekintettel a fiatalokra;

4. A papi hivatás ajándékának (a 2016-ban megjelent Ratio Fundamentalis Institutionis Sacerdotalis rendelkezés) felülvizsgálata a missziós szinodalitás távlatában. Szemináriumok és képzési folyamatok, valamint azok kapcsolódása a mindennapi élethez, a liturgikus, teológiai, spirituális és fegyelmi örökség;

5. Egyes teológiai és kánoni kérdések a papi szolgálat specifikus formáival kapcsolatban; (pl. A diakonátus megnyitásának lehetősége a nők számára, ennek teológiai és lelkipásztori tanulmányozása. Emellett a világiak részvételének megvalósítása, a papi szentségen kívüli egyházi szolgálatok meghatározása);

6. A püspökök, a megszentelt élet és az egyházi csoportosulások közötti kapcsolatokat szabályozó dokumentumok felülvizsgálata a missziós szinodalitás távlatában;

7. A püspök alakjának és szolgálatának egyes aspektusai (különös tekintettel a püspöki jelöltek kiválasztásának szempontjaira, a püspök ítélethozó szerepére, az ad limina Apostolorum – látogatások természetére és lebonyolítására) a missziós szinodalitás távlatában;

8. A pápai képviselők (nunciusok) szerepe a missziós szinodalitás távlatában;

9. Teológiai szempontok és szinodális módszerek egy közös megkülönböztetésért vitatott doktrinális, lelkipásztori és etikai kérdésekről. A feladat a hagyományos antropológiai, megváltástani és teológiai etikai kategóriák újragondolása azért, hogy világosabban lássuk a szeretet és az igazság közötti kapcsolatokat, híven Jézus életéhez és tanításához, következésképpen lelkipásztori és erkölcstani vonatkozásban is;

10. Az ökumenikus út gyümölcseinek fogadtatása az egyházi gyakorlatban, vagyis az eucharisztikus vendégszeretet kérdése teológiai, kánoni és lelkipásztori szinten, a különböző felekezetű párok és családok tapasztalata, az ún. független keresztény közösségek jelensége, valamint a pünkösdi-karizmatikus mozgalmak újraébredése.

A szinódus főtitkárságára hárul a feladat, hogy előkészítse a munkavázlatot és pontosítsa a tanulmányi csoportok küldetését a pápa útmutatásai alapján.