A tudomány és az őslakosok együttes tudásával védjük meg bolygónkat! - kéri a pápa
Adriana Masotti / Gedő Ágnes – Vatikán
A klímaváltozás, a biodiverzitás elvesztése, az élelmiszer- és egészségbiztonságra nehezedő fenyegetések és más kihívások jelentik ma a legégetőbb problémákat, amelyekkel úgy tudunk eredményesen szembenézni, ha figyelembe vesszük az őslakos népek és a tudomány által képviselt tudást. Ezt állapította meg Ferenc pápa az audiencián, amelyen a Pápai Tudományos, illetve Társadalomtudományi Akadémia székhelyén zajló konferencia résztvevőit fogadta. A tanácskozáson az őslakos népek ismerete és a tudományok összefüggésével foglalkoznak, vagyis, hogy elismertessék a bennszülött népek bölcsességének értékét, segítsék átfogó és fenntartható emberi fejlődésüket. Céljuk az is, hogy üzenjenek a kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek, hogy támogassák az igazságosságot és a testvériséget.
Jobban odafigyelni egymásra
Ferenc pápa megfázása miatt megkérte Pierluigi Giroli atyát az államtitkárságról, hogy olvassa föl beszédét. Ebben elismerésének ad hangot a Pápai Tudományos Akadémia és a Társadalomtudományi Akadémia kezdeményezése miatt, valamint köszönetet mond a FAO-nak, mely egy új platformot indított el az őslakos és nem őslakos tudósok, szakértők bevonására, hogy párbeszéd induljon az őshonos lakosság élelmezési rendszereinek biztosításáért. A pápa meggyőződése, hogy e lehetőség révén fejlődhetünk egymás kölcsönös meghallgatásában. Meg kell hallgatni az őslakosokat, tanulni bölcsességükből és életmódjukból, ugyanakkor meg kell hallgatni a tudósokat is és felhasználni tudományos eredményeiket.
Meg kell óvni a hagyományok és kultúrák gazdagságát
A vatikáni konferencia felhívással fordul a kormányokhoz és nagy szervezetekhez, hogy ismerjék el és tiszteljék a nagy emberi családon belül meglévő változatosságot. A hagyományok, kultúrák és spiritualitás elvesztése mindenkit szegényebbé tenne. Ezért szükséges, hogy a tudományos kutatási projektek és a befektetések egyre határozottabban az emberi testvériség, az igazságosság és a béke előmozdítását szolgálják. Ezáltal az erőforrásokat koordináltan azokra a sürgető kihívásokra lehet irányítani, amelyek közös otthonunkat és a népek családját érintik.
A konfliktusos látásmódot párbeszédre kell cserélni
Ennek a célkitűzésnek az eléréséhez arra van szükség, hogy egy alternatív látásmódot dolgozzunk ki a világban egyre növekvő konfliktusos megközelítés helyett. A párbeszéd, melyet a kezdeményezés javasol, hozzájárulhat a jelenlegi válságok megoldásához, melyek egymással összefüggnek, mint például a víz, a klímaváltozás, az éhezés, a biodiverzitás kérdései. Hála Istennek pozitív jelek is mutatkoznak – emelte ki a pápa, példaként említve az ENSZ kezdeményezését, mely az őslakosok tudását is beépítette a fenntartható fejlődést szolgáló nemzetközi tudományos évtized központi alkotóelemei közé. Olyan jel ez, melyet együttes erővel támogatni kell.
Egyetemes testvériség és ökológiai megtérés
A konfliktusok erőszakmentes megoldása, a szegénység és a rabszolgaság új formáinak feltartóztatása – ezekre a célokra kell összpontosítanunk minden tudásunkat. Ma valamennyiünk hivatása az egyetemes testvériség, a találkozás, a párbeszéd és a béke, mellyel elkerülhetjük, hogy növekedjen a gyűlölet, a harag, a megosztottság, az erőszak és a háború – vallja Ferenc pápa, majd a föld sorsára irányítja a figyelmet. Isten a bolygót ránk bízta, hogy gondozzuk, ne pedig uralkodjunk rajta. Ökológiai megtérésre van szükség, meg kell védenünk közös otthonunkat. A generációk közötti szolidaritás révén az életet tovább kell adnunk az utánunk jövőknek, ahelyett, hogy kiszipolyoznánk az erőforrásokat és növelnénk az egyenlőtlenséget, a kizsákmányolást és a pusztítást.
Az egyház az őslakosok és a tudomány szövetségese
Ferenc pápa beszéde végén támogatásáról, imáiról és áldásáról biztosítja a konferencia résztvevőit, majd megerősíti: „Az egyház veletek van, szövetségben az őslakos népekkel és tudásukkal, szövetségben a tudománnyal, hogy növekedjen a világban a testvériség és a társadalmi barátság”.
