Ferenc pápa fiatal papokkal találkozott: a válságból nem tudunk egyedül kilábalni
Salvatore Cernuzio / Gedő Ágnes – Vatikán
Isten hozott nálunk, Ferenc pápa! – Kitörő örömmel, őszinte szeretettel vették körül ma püspökét az Isteni Mester Kegyes Leányai kongregáció (Piae Discipulae Divini Magistri) tagjai, akik Róma nyugati részén várták a Fiat 500 L gépkocsiból kiszálló pápát. Négy óra tíz perckor érkezett a találkozóra Ferenc pápa, hogy az idős atyák után most a maximum tíz évvel ezelőtt szentelt, 90 fiatal pappal beszélgessen. Legközelebb június 11-én a római egyházmegyés papok középső generációjával találkozik majd – amint arról a vikariátus tájékoztatott.
Száz éves alapítás
Ferenc pápa előbb az apácákat köszöntötte, kezet fogott velük, majd egy kisgyerektől egy fehér léggömböt kapott, amit ő áldással és egy cukorkával köszönt meg. Ezután egy kosárból édességgel kedveskedett a szerzetesnőknek is, akik megszólították, áldását kérték. A Kegyes Leányok kongregációja februárban ünnepelte alapítása centenáriumát, ez alkalomból egy miseruhát és az alapítónő történetéről szóló könyvet ajándékoztak a pápának.
A papi szolgálat első tapasztalatai
Az Isteni Mesternek szentelt templomba lépve a fiatal papok tapssal fogadták a Szentatyát, aki egy imával és a napi evangélium felolvasásával nyitotta meg a találkozót. Michele Di Tolve püspök, a diakonátusért, papságért és szerzetesi életért felelős delegátus kísérte a pápát, aki Szent VI. Pál pápa emléknapja miatt egy tőle tanult imádságot választott. Ezután következett a párbeszéd, kérdés-felelet formájában, jórészt lelkipásztori témákról. Ezek között volt a papság első éveinek tapasztalata, az emberek hitének örömteli felfedezése, de egyben a betegekkel való kapcsolat, az ő szolgálatuk a közelség, az együttérzés és a gyengédség gesztusaival, valamint a papi életben előforduló válságok – amint arról a szentszéki sajtónyilatkozat tájékoztatott.
Egyenes beszéd
A válságból sosem tudunk egyedül kilábalni – jelentette ki a pápa, aki a római egyházmegye helyzetéről cserélt eszmét papjaival. A fejlődésről, a szépségekről, de a gyengeségekről is, amelyekkel nem úgy lehet megküzdeni, hogy kibeszéljük a másik háta mögött, hanem nyílt párbeszédet vállalva. Hasonlóképpen a most zajló szinodális folyamat se korlátozódjon egyfajta szlogenre, hanem az egyházban való életmód megtapasztalása legyen. A Szentatya itt idézte VI. Pál Evangelii nuntiandi – kezdetű apostoli buzdítását, melynek tanítása ma is időszerű. „Egy gyöngyszem, mely támasza lelkipásztori szolgálatunknak”. Városi magány, közelség, atyai gondoskodás, nehéz kapcsolatok... ez mind előkerült a beszélgetésben. Ferenc pápa ismét arra buzdította paptársait, hogy álljanak az idősek mellé, hallgassák meg őket, legyenek velük tapintatosak. A fiatal papokat meghívta, hogy vegyenek részt június másodikán az úrnapi szertartáson, majd köszönetet mondott az imáért és az őszinte párbeszédért.
Háború, pandémia, fiatalok
A vatikáni sajtónak nyilatkozva Di Tolve püspök elmondta: a Szentatya nagyon óhajtotta ezt a találkozót. Azt is elárulta, hogy néhány pap bocsánatot akart kérni a pápától a haszontalan pletykálkodásért, amit az ő kárára tett. Aztán a papok megkérdezték a pápát, mit jelent átélni az emberek válságát, akik nehéz helyzetben vannak: a háború, a pandémia követkeményei miatt, vagy hogyan segíthetnek a fiataloknak, akiket összezavarnak a mai gondolkodásmódok. Szó esett olyan 5-6-7. emeleten élő idősekről is, akik évek óta nem tudnak elmenni otthonról, mert nincs lift az épületben.
Közel Istenhez, a püspökhöz, papokhoz, az emberekhez
Di Tolve püspök kiemelte, hogy a pápával való találkozó bátorítást jelent azoknak a papoknak, akik csak nemrég kezdték meg szolgálatukat. Nem elég a szemináriumi képzés, hiszen a papságba a szolgálat gyakorlása alatt rázódnak bele. Ferenc pápa azt tanácsolta nekik, hogy legyenek közel Istenhez, közel a püspökükhöz, egymás között a paptestvérekkel, és Isten népével.
A találkozó végén a papok egyesével odamehettek a pápához, hogy köszöntsék őt, váltottak vele pár szót, tréfálkoztak, ajándékot vittek neki. Ferenc pápa is hasonlóan, a maga természetességével fogadta őket. Az egyik mianmari pappal beszélve – amint arra a szerdai általános audiencián is utalt – megerősítette, hogy minden nap imádkozik Mianmarért és külön áldást küld nekik. Egy rövid kis videóüzenetet is fölvettek a pápával mobiltelefonon az egyik plébániai hívőnek: „Örvendjetek... és imádkozzatok értem!”