Nagyszülők és unokák egy pápai audiencián Nagyszülők és unokák egy pápai audiencián  (Vatican Media)

Pápai üzenet a Nagyszülők világnapjára: Az idősek jelentik a jövő „szilárd alapját”

Az idén július 28-án megrendezésre kerülő Nagyszülők és idősek 4. világnapjára írt üzenetében Ferenc pápa a sok idős ember mai helyzetéről szól, és biztosítja őket: „Isten soha, soha nem hagyja el gyermekeit”.

Francine-Marie Cooper nővér / Somogyi Viktória – Vatikán

„Öregkoromban se taszíts el magadtól!” (vö. Zsolt 71:9). Ez a 71. zsoltárból vett őszinte könyörgés a július 28-án megrendezésre kerülő Nagyszülők és idősek 4. világnapjának témája. Ferenc pápa választotta az emléknap témáját, amelyet a vatikáni Világiak, Család és Élet Dikasztérium szervez. Ferenc pápa a Nagyszülők és idősek negyedik világnapjára írt üzenetében megnyugtatta az érintetteket, hogy „Isten soha, soha nem hagyja el gyermekeit”. Az időseket „szilárd alapnak” nevezte, amelyre „új” kövek épülhetnek, hogy csatlakozzanak egy lelki ház felállításához” (vö. 1Péter 2:5).

Félelem a magánytól

Ferenc pápa hangsúlyozza: „Isten közelségének bizonyossága az élet minden szakaszában, és az elhagyatottságtól való félelem, különösen idős korban és a fájdalmak idején” megtalálhatók a Bibliában. És ezek a szavak „egy teljesen nyilvánvaló valóságot tükröznek”. „A magány túl gyakran az idősek és nagyszülők életének sivár kísérője” – vallja Ferenc pápa. „Sok oka van ennek a magánynak. Sok helyen, mindenekelőtt a szegényebb országokban az idősek egyedül vannak, mert gyermekeik emigrációra kényszerülnek. A háború sújtotta országokban maradt idősek helyzetét úgy írja le, mint „az élet egyetlen jelét azokon a területeken, ahol úgy tűnik, az elhagyatottság és a halál uralkodik”. A pápa elítéli egyes helyi kultúrák hiedelmeit is, ahol az időseket „boszorkánysággal gyanúsítják, akik elszívják a fiatalok létenergiáit”, és ezért őket hibáztatják a fiatalokat érő sorscsapásokért. Kifejti, hogy „az a vád, hogy az idősek »megfosztják a fiatalokat a jövőjüktől«, manapság mindenhol jelen van. Más-más álarcok alatt még a legfejlettebb és legmodernebb társadalmakban is megjelenik.”

Összeesküvés az idősek élete körül

„A fent idézett zsoltár – írja a pápa – az idősek életét érintő összeesküvésről beszél. Rámutat, hogy „az idősek elhagyása nem véletlen vagy elkerülhetetlen, hanem olyan politikai, gazdasági, társadalmi és személyes döntések gyümölcse, amelyek nem ismerik el minden ember határtalan méltóságát bármely körülmény, állapot vagy helyzet közepette, amelyben a személy találhatja magát”. A Szentatya nehezményezi, hogy „ma sok nő és férfi keresi a személyes beteljesülést a lehető legfüggetlenebb és a többi embertől elszakadt életben”. „A „mi”-től az „én”-hez való átmenet korunk egyik legnyilvánvalóbb jele” – írja. „A magány és az elhagyatottság visszatérő elemmé vált a mai társadalmi környezetben” – ismeri el a pápa.

Ruth nyomdokaiba lépve

A Szentatya az ószövetségi Ruth könyvéből idézi Naomi történetét. Naomi, aki megöregedett, sürgette két lányát, hogy hagyják el őt, és térjenek vissza szülővárosukba és otthonaikba. Naomi tehernek tekinti magát, és jobbnak tartja, ha félreáll. Az egyik lánya úgy tesz, ahogy az anya javasolja. A másik, Ruth „nem hagyja el Noémit, és meglepetésére azt mondja neki: „Ne unszolj engem, hogy elhagyjalak” (Ruth 1:16) – idézi a Szentatya. „Ruth nem fél kihívni a szokásokat és a belterjes gondolkodási mintákat.” A Szentatya üzenete felhívással zárul: „A magányhoz és elhagyatottsághoz vezető önközpontú hozzáállás helyett mutassuk meg azoknak a férfiaknak és nőknek a nyitott szívét és örömteli arcát, akiknek van bátorságuk kimondani: „Nem foglak elhagyni téged, és elindulni egy másik úton.” Áldásáról és imáiról biztosít mindenkit, a kedves nagyszülőket és időseket, és mindazokat, akik közel állnak hozzájuk.

16 május 2024, 18:18