Ferenc pápa a római olimpiai stadionban a gyerekekkel: Újítsuk meg a világot!

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán               

Itt vagyunk! Itt vagyunk! Megkezdődött a Gyermekek I. Világnapja: Összejöttünk itt az Olimpiai Stadionban, hogy „kezdőrúgást” adjunk a gyermekek mozgalmának, akik  a béke világát akarják építeni, melyben testvérek vagyunk és a jövő ígéretét hordozó világot, mert gondunkba vesszük a környezetünket. Egy „szép világot” építünk – ahogyan énekeltétek. Köszönet érte – szólt Ferenc pápa első gondolata a kezükben színes zászlókat lobogtató gyermeksereghez.

A megkezdett beszélgetésüket most folytatni kellett

Bennetek, gyerekek, minden az életről és a jövőről beszél. Az Egyház pedig, amely anya, szeretettel és gyöngédséggel fogad és reménnyel kísér benneteket. Tavaly november 6-án abban az örömben volt részem, hogy több ezer gyermeket köszönthettem a Vatikánban, akik a világ számos pontjáról érkeztek. Azon a napon az öröm óriási hullámát hoztátok és elmondtátok a jövőt érintő kérdéseiteket. Az a találkozó mély nyomot hagyott a szívemben, és megértettem, hogy a veletek folytatott beszélgetést folytatni kell, mégpedig úgy, hogy egyre több gyereket is be kell vonni abba. Pontosan ezért vagyunk ma itt, hogy folytassuk a párbeszédet, hogy kérdezzünk és válaszokat várjunk. Ferenc pápa eddig olvasta a kész beszédét, majd ettől kezdve párbeszédbe fogott a gyerekekkel.  

A háború szomorúságot okoz, imádkozzunk a bajba jutottakért  

Tudom, hogy szomorúak vagytok a háborúk miatt. Most megkérdezem: Tényleg szomorúak vagytok a háborúk miatt?. A gyerekek hangosan válaszolnak: „Igen!”. Ma olyan gyerekekkel találkoztam, akik Ukrajnából menekültek, és akiknek oly sok szenvedést okozott a háború. Közülük néhányan meg is sérültek. Kérdezem: Szép dolog a háború? Nem - válaszolták a gyerekek. És béke, az szép dolog? – kérdezett tovább a pápa. „Igen!” – jött a gyerekek válasza. Tetszik nekem, hogy ilyen gyerekek vagytok. Szomorúak vagy, mert sok társatok nem tud iskolába járni, hiszen vannak kislányok és kisfiúk, akik nem mehetnek iskolába. Ezeket a dolgokat én is a szívemben hordozom és imádkozom értük. Imádkozzunk a gyerekekért – kérte a pápa –, akik nem tudnak iskolába járni, a háborúktól szenvedőkért, a gyerekekért, akiknek nincs mit enniük, a betegekért, akikkel nem törődnek.        

A világnap mottója: „Íme, én mindent újjáalkotok”          

Ekkor újabb kérdést tett fel a pápa: Figyeljetek csak! Tudjátok, hogy mi a mottója a Gyermekek Világnapjának? A választ ő maga adta meg: A mottó a Biblia egyik kifejezése: „Íme, én mindent újjáalkotok”. Értettétek? – kérdezte majd  háromszor megismételték együtt: „Íme, én mindent újjáalkotok”. Ez a találkozó mottója, nagyon szép, ugye? Gondoljátok csak meg: „Isten akarja ezt: minden elmúlik, ami nem új. Isten  pedig új. Az Úr mindig újat ad nekünk”. Kedves Gyerekek, haladjunk tovább, örvendezzünk! Az öröm egészségessé teszi a lelket. Kedves gyerekek! Jézus az evangéliumban azt mondta, hogy szeret titeket. Kérdem tőletek: Jézus tényleg szeret titeket? A gyerekek igennel válaszolnak, majd a következő kérdésre, hogy „az ördög szereti-e őket?”, hangos nemmel válaszoltak. Nem! Derék dolog! Bátorság és előre. És most együtt, ha ti is akarjátok, imádkozzunk égi Édesanyánkhoz: Üdvözlégy Mária…

Ferenc pápa beszélgetése a gyerekekkel: Kezdjük magunkon a világ megjavítását!

A Szentatya bevezető köszöntése, énekek és különféle műsorok után kilenc, különféle országból való gyermek kérdésére válaszolt. Elsőként a kolumbiai Jeronimo kérdezte a pápát, hogy a béke mindig lehetséges-e. Válaszként a pápa az iskola példáját vette, mit kell tenni, ha ott valami baj támad? Az egyik gyerek azt felelte, hogy „meg kell bocsátani és bocsánatot kell kérni”. A pápa megismételtette velük hangosan, majd azt kérte, hogy a megbocsátás, a béke jeleként mindenki fogjon kezet a szomszédjával.

Lia Marise Burundiból azt kérdezte, hogy a gyerekek mit tehetnek egy jobb világért. A pápa visszakérdezett és a gyerekek együtt felelték, hogy a veszekedés nem segít, de ha kedvesen társalognak, ha együtt játszanak és ha segítenek egymásnak, akkor az jobbá teszi a világot.

A nápolyi Riccardo cigány fiú kérdezte, hogy lehet-e szeretni mindenkit. A pápa szerint nem könnyű mindenkit szeretni. Először is a legközelebbi embereket kell szeretni, a szomszédomat az iskolában és így kell tovább haladni, de előbb a kevéssel kell kezdeni. Egy kislányka kérdése: Tényleg mindenki a testvérünk? A pápa szerint ez egy nehéz kérdés, de a gyerekek mégis igaznak tartják. Ha pedig egymás testvérei vagyunk, akkor egymás barátai is.

A nicaraguai Luis Gabriel azon csodálkozott el, hogy miért vannak emberek lakás és munka nélkül. A gyerekek szerint ez igazságtalanság. De a pápa szerint is igazságtalan dolog a másik fölé kerekedni, önzőnek lenni, fegyvereket gyártani és vásárolni. A pápa azt kérte a gyerekektől, hogy minden nap imádkozzanak azokért a gyerekekért, akik ezektől az igazságtalanságoktól szenvednek. Ferenc pápa ekkor csendet kért, hogy mindenki gondoljon magában azokra, akik éheznek.

Az olasz Federico a gyermekek közti egyenlőtlenségre tért ki: Sok gyermek szenved a körülmények miatt, hogyan lehet őket segíteni? Az igazságtalanság a pápa szerint az önzés miatt van, ezért nekünk kell először igazabbnak lenni. Egy indonéz kislány a pápát arról kérdezte, hogy ha tehetne egy csodát, az mi lenne. Egyszerű – válaszolta – azt kérném, hogy minden gyereknek legyen mindene, ami kell az élethez, hogy legyen mit ennie, hogy tudjon játszani és iskolába menni. Iolanda az egyedül hagyott idősekről érdeklődött. A Szentatya sok idős emberről szólt, akik életükben nagyon sokat dolgoztak a gyerekeikért és az unokáikért és most egyedül vannak egy otthonban. Ez nem jó így, éppen ezért meg kell őket látogatni, figyelni kell rájuk, meg kell hallgatni, amit mondanak nekünk, különösen a nagyszülőket. Azt kérte a gyerekektől, hogy vele együtt hangosan mondják: Viva i nonni, éljenek a nagyszülők!

A gyerekekkel folytatott beszélgetés után megnéztek egy rövid filmet, majd a pápa így folytatta: „Az Úr segítsen benneteket, mert ti gyerekek ezekkel a kérdésekkel és aggodalmakkal igazi forradalmat tudtok csinálni. Előre és bátorság! Most örömmel kell hazatérnünk e találkozás után. Köszönöm mindenkinek, lányoknak és fiúknak, hogy eljöttetek. Köszönöm a szervezőknek, akik sokat tettek, azoknak, akik segítettek. Most együtt, csendben fogjuk megkapni az áldást – zárta a háromórás hosszú programot Ferenc pápa.