Ferenc pápa római papokkal találkozott a Pápai Szalézi Egyetemen: Mindenkit be kell fogadni!
Gedő Ágnes – Vatikán
Ez volt a harmadik és egyben utolsó találkozó a római egyházmegyés papokkal, akiknek első csoportjában 40 évvel ezelőtt szentelt papokkal beszélgetett május 14-én, aztán a legfiatalabb csoport, a maximum 10 éve szentelt papok következtek május 29-én. Kedden délután négy óra körül érkezett a pápa a Róma északi részén található Montesacro negyedbe, hogy papokkal, plébánosokkal, prefektusokkal, káplánokkal és kúriai hivatalvezetőkkel találkozzék, meghallgassa kérdéseiket és tanácsaival lássa el őket. Mintegy 160-an voltak jelen, sokan hiányoztak a találkozóról, mivel a plébániákon nyári programokat tartanak a gyerekeknek, fiataloknak – tájékoztat közleményében a Szentszék sajtóközpontja.
Befogadni mindenkit
Michele di Tolve püspök rövid köszöntője és egy közös imádság után zárt ajtók mögött megkezdődött a mintegy másfél órás párbeszéd Róma püspöke és papjai között. Az egyházmegyei lelkipásztorkodáshoz kötődő témák, a pap szerepe és identitása, a papi szolgálat szépsége merült föl a beszélgetés során. Kérdésekre válaszolva a pápa idézte don Milani nagyszerű példáját, szólt az elvilágiasodás veszélyéről, valamint arról, hogy a plébániákon mindenkit be kell fogadni kivétel nélkül.
Fájdalmas helyzetek
Nagy hangsúlyt kapott az emberi szenvedés kérdése, amelyet mindig nagy odafigyeléssel, együttérzéssel és gyengéden kell elkísérni – Isten stílusát követve -, különösen az idősek esetében. Ebben az értelemben szó volt a kórházlelkészség fontosságáról és a nehézségekről, amelyek Róma városában jelentkeznek a lakhatás terén. Az épületekkel rendelkező szerzetesi kongregációkat arra szólította a pápa, hogy legyenek nagylelkűek. A drogok terjedéséről, a magány tragédiájáról, arról a sok emberről beszéltek, akik láthatatlanul élik meg fájdalmukat. „Egy pap életében fontosabb a láthatatlan a láthatónál, mert sűrűbb, fájdalmasabb” – mondta a pápa, majd hozzátette: „A mi feladatunk, papként, hogy elmenjünk megkeresni ezeket az embereket”, mert „az egyház vagy prófétai, vagy klerikális: rajtunk áll a választás”.
Háborúk, politika
A párbeszéd ezután az európai és a világ más részein tapasztalható konfliktusos helyzetről folyt. Ferenc pápa fájdalommal szólt a jelenleg is zajló háborúkról a Szentföldön, Ukrajnában, Mianmarban és Kongóban; a fegyverekbe, a fogamzásgátlókba, az állatorvosi és plasztikai sebészeti beavatkozásokra fordított nagy összegekről. Ebben a tekintetben arra buzdított, hogy a papok az egyház társadalmi tanításának szellemében dolgozzanak, vállaljanak nagyobb elkötelezettséget a közjó, a béke érdekében, a politikában, mely a szeretetszolgálat legmagasabb formája.
De Donatis bíboros új megbízatása
A beszélgetés során a pápa köszönetet mondott Angelo De Donatis bíborosnak, aki 2017-től szolgálta az egyházmegyét vikáriusként, és most április óta pápai főpenitenciárius. A Szentatya kiemelte, hogy De Donatis bíboros nagyon megértőnek és megbocsátónak mutatkozott, ezek a képességei pedig különösen értékesek lesznek új megbízatásában is, ahol az Atya irgalmas arcát kell közvetítenie.
Homoszexualitás és szemináriumok
Zárásként a pápa szólt az egyházban megjelenő ideológiák veszélyéről, majd visszatért a papi szemináriumokba jelentkező homoszexuális hajlamú személyek kérdésére. Hangsúlyozta, hogy el kell őket fogadni és segíteni az egyházban, a Papi Dikasztérium azonban óvatosságra int a szemináriumi felvételükkel kapcsolatban.
Ferenc pápa végül megköszönte a jelenlévő papok munkáját, arra buzdítva őket, hogy folytassák tovább elkötelezetten szolgálatukat, a közösségi megkülönböztetést, és hallgassák meg mindazokat, akik hozzájuk fordulnak.
A pápa aláírta a vendégkönyvet
A találkozó emlékére a pápa egy-egy rózsafüzért ajándékozott a papoknak, akik sorban üdvözölték őt, imáit kérték, leveleket, könyveket hoztak neki, és közvetítették a plébániai hívek szeretetét. Ferenc pápa végül aláírta a Pápai Szalézi Egyetem vendégkönyvét, a következő szavakkal: „Nagyon örültem ennek a találkozónak a papokkal. Imádkozzatok értem! Testvéri szeretettel: Ferenc”.