Keresés

Cookie Policy
The portal Vatican News uses technical or similar cookies to make navigation easier and guarantee the use of the services. Furthermore, technical and analysis cookies from third parties may be used. If you want to know more click here. By closing this banner you consent to the use of cookies.
I AGREE
Rondeau (Andante grazioso)
Műsorok Podcast
A Szent péter-bazilika kapuja A Szent péter-bazilika kapuja 

A jubileumi év mindenekelőtt Krisztus éve: készüljünk rá együtt! - 3. rész

Folytatjuk a szentévek történetét ismertető sorozatunkat. Ez alkalommal a XVI. század jubileumait idézzük fel, amelyek zarándokai között volt Loyolai Szent Ignác, Néri Szent Fülöp, Michelangelo, Giorgio Vasari. A reneszánsz utolsó évszázadának első részében következett be a protestáns reformáció, majd az évszázad második felében megrendezett tridenti zsinattal megkezdődött katolikus megújulás.

Vertse Márta - Vatikán

A XVI. század első szentéve Rodrigo de Borja y Borja, olaszul közismertté vált nevén Borgia pápához, azaz VI. Sándorhoz fűződik. A reneszánsz pápa nagy gonddal készítette elő az új évszázad jubileumát, amelyet 1499. március 28-án, nagycsütörtökön, „Inter multiplices” k. bullájával ünnepélyesen meghirdetett.

VI. Sándor pápa
VI. Sándor pápa

„Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül…”

VI. Sándor pápa azt kívánta, hogy a jubileumi év egy erőteljes hatású szimbolikus eseménnyel vegye kezdetét. Ezt pedig a Szent Kapu megnyitásában jelölte meg, kifejezett utalással Szent János evangéliumának szavaira: „Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-be jár és legelőt talál” (Jn 10,9). Ezért elrendelte, hogy az 1500-as szentévben a négy patriarchális bazilika, vagyis a vatikáni Szent Péter bazilika, a Falakon kívüli Szent Pál bazilika, a lateráni Keresztelő Szent János főszékesegyház és a Santa Maria Maggiore-bazilika kapuját egyidejűleg nyissák ki, a Szent Péter-bazilika szent kapujának megnyitását pedig fenntartotta saját magának. Erre 1499 Karácsonyának vigíliáján került sor, megfelelve elődje, II. Pál pápa elhatározásának, amelyet az 1470-ben kiadott „Ineffabilis Providentia Summi Patris” k. bullájában tett közzé.

Megpihenő zarándokok
Megpihenő zarándokok

„Tárjátok ki nekem az igazság kapuit…”

VI. Sándort a vigília vesperása előtt Róma összes harangjának zúgása kíséretében a hordozható pápai trónszéken magasba emelve vitték el a Szent Péter bazilika oszlopos előcsarnokába. A pápát a bíborosok körmenete követte, kezükben hosszú égő gyertyákkal. Miközben a kórus a 118-as zsoltár sorait énekelte: „Aperite mihi portas iustitiae...” „Tárjátok ki nekem az igazság kapuit, bemegyek, hogy hálát adjak az Úrnak”, VI. Sándor többször kopogtatott egy kalapáccsal a Szent Kapu közepén, majd leült a trónra és várta, hogy a munkások feltárják az ajtó szárnyait. Amikor kinyitották a Szent Kaput, a pápa letérdelt, elmondott egy saját kezűleg írt imát, végül Johannes Burckardt (Giovanni Burcardo) német püspök, pápai szertartásmester kíséretében átlépte a küszöböt, bal kezében gyertyát tartva, jobbjával pedig áldást osztva.

A Szent Péter-bazilika szentkapuja kívülről és belülről
A Szent Péter-bazilika szentkapuja kívülről és belülről

Szent Kapu és alamizsnagyűjtő láda

A Szent Kapukat VI. Sándor pápa rendelkezése szerint éjjel-nappal nyitva kellett tartani. Négy egyházi személy állt őrt előttük egymást felváltva, koldusok és betegek nem tartózkodhattak közvetlen közelükben.  A pápa a Szent Péter kapu mellett egy nagy alamizsnagyűjtő ládát helyeztetett el három zárral, amelyek kulcsait a pápai udvar három méltóságára bízták. Mindenkinek, aki el akarta nyerni a bűnbocsánatot, a bűnökért járó ideig tartó büntetés elengedését és a jubileumi kegyelmeket, át kellett lépnie a Szent Kapun, és el kellett helyeznie felajánlását az alamizsnagyűjtő ládában. Ez a körülmény táplálta azt a megítélést, hogy a híveknek fizetniük kell a búcsú elnyeréséért és ez vezetett el néhány évvel később, 1517-ben Luther Márton 95 híres tételéhez, amelyekben érvelt a „pénzért adott bűnbocsánat” ellen.

VI. Sándor megerősítette a déli harangozás gyakorlatát

Az 1500-as szentév egyik eseménye volt, hogy augusztus 9-én VI. Sándor pápa újra elrendelte és megerősítette a déli templomi harangozás gyakorlatát. Erre azért volt szükség ötvennégy évvel III. Kallixtusz pápa imabulláját követően, mivel 1499-ben, az első lepantói csata után ismét kiújult az akkori Európát fenyegető veszedelem, az oszmán hódítás, ugyanis a török tengeri flotta győzelmet aratott a velencei hajóhad felett. Míg III. Kallixtusz 1456-ban „inter nonas et vesperas” – vagyis a három órai és az esti ima között jelölte meg a harangozás idejét, VI. Sándor a déli időpontban határozta meg a gyakorlat folytatását, imára buzdítva a keresztényeket.

VII. Kelemen pápa
VII. Kelemen pápa

1525 az egyháztörténelem kilencedik szentévi jubileuma

Már kezdett érezhetővé válni az a nagy válság, amely rövidesen a protestáns reformációval érte el Európát, amikor VII. Kelemen pápa (1523-1534) 1524. december 17-én „Inter sollicitudines” k. bullájával meghirdette a következő szentévet, amelyre az előző jubileumokhoz képest jelentősen kisebb részvétellel került sor. A pápa intézkedett a jubileumi bűnbocsánat vitatott kérdésében is, kiterjesztve azt minden Rómába zarándokló hívőre. Azt is meghatározta, hogy ha különböző okokból a hívek nem tudják Róma városában elvégezni a feltételként meghatározott ájtatossági cselekedeteket, akkor is elnyerhetik a jubileumi búcsú kegyelmét, ha szentgyónáshoz, a kiengesztelődés szentségéhez járulnak. VII. Kelemen pápa, hogy mindenki számára megkönnyítse a jubileumi bűnbocsánat megszerzését, felmentette a zarándokokat az alamizsna felajánlás kötelezettsége alól is. 1524. december 24-én aranykalapáccsal nyitotta meg ünnepélyesen az egyháztörténelem kilencedik jubileumi Szent Kapuját a Szent Péter-bazilikában.

Loyolai Szent Ignác
Loyolai Szent Ignác

Loyolai Szent Ignác, Néri Szent Fülöp, Michelangelo zarándoklatai

III. Pál pápa hirdette meg az 1550-es jubileumi szentévet, de 1549-ben bekövetkezett halála miatt utódja, III. Gyula volt az, aki megnyitotta. A zarándokok nagyszámú beáramlása sok problémát okozott a segítségnyújtás terén. Néri Szent Fülöp kezdeményezésére ekkor alakult meg 1548 augusztusában a ma is működő társulat, a „Szentháromság Testvérület”, amely a zarándokok és betegek lelki és testi gondozásával foglalkozott.  


Az 1550-es jubileumra Rómába zarándokolt Loyolai Szent Ignác is, aki 1540-ben alapította meg a Jézus Társasága jezsuita rendet, továbbá Borgia Szent Ferenc jezsuita generális 80 spanyol lovag kíséretében. Jelen volt Michelangelo, akinek világhírű remekművei közé tartozik a Szent Péter bazilikában látható Pietà szobor, a Sixtus-kápolna mennyezetfreskója, amely a világ legnagyobb egybefüggő freskója, valamint a Szent Péter bazilika kupolája. A szentév zarándokai között volt Giorgio Vasari is, a XVI. század híres itáliai humanistája, festő, építész, akit a világ egyik első művészettörténészeként tartanak számon.

Néri Szent Fülöp
Néri Szent Fülöp

A jubileumi búcsú megnyitja a mennyország kapuit

A katolikus megújulást elindító, 1545-63 között megtartott tridenti egyetemes zsinatból megerősödve kikerülő egyház számára az igazi próbatételt az 1575-ös szentév jelentette, amelyet XIII. Gergely pápa „Dominus ac Redemptor noster” k. bullájával hirdetett meg. A bullát 1574. május 10-én, áldozócsütörtökön, Urunk mennybemenetelének ünnepén tette közzé, egyértelmű utalással a mennyország kapujának megnyitására, amelyet a jubileumi bűnbocsánat biztosít a bűneiket igazi bánattal meggyónó bűnösöknek. Becslések szerint körülbelül 400 ezerre tehető az 1575-ös szentév általános zarándokforgalma, miközben Róma lakossága abban az időben mintegy 80 ezer fő volt.

Néri Szent Fülöp úgy tekintett a jubileumra, mint egyedülálló lehetőségre, hogy a legtávolabbi keresztényeket is megsegítse, mind anyagi, mind erkölcsi és vallási téren. Az általa kezdeményezett „Szentháromság Testvérület” ebben a szentévben naponta 600 zarándoknak nyújtott segítséget és számítások szerint a jubileum idején mintegy 170 ezer embert fogadott Európa minden részéből. A hívek nagyszámú részvétele megerősítette a pápa felsőbbrendűségét, a szentév elmélyítette a keresztények körében a Szűzanya és a szentek kultuszát.

26 július 2024, 13:31
Prev
February 2025
SuMoTuWeThFrSa
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
232425262728 
Next
March 2025
SuMoTuWeThFrSa
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031