A pápa a fiatal pápuáknak: válasszátok a harmóniát, és emeljétek fel az elesetteket!
Alessandro Di Bussolo / Gedő Ágnes - Vatikán
A Szentatya előre megírt beszéde helyett mosolyogva, kötetlenül szólt a fiatalokhoz, akiktől azt kérte, hogy válasszanak a szétszéledés és a harmónia modellje közül, emlékezve arra, mi történt Mózes leszármazottaival Bábel tornyánál. A tízezer fiatal kórusban felelte: a harmóniát választjuk. A pápa arra is emlékeztetett, hogy az Úr arra teremtette őket, hogy jó kapcsolatban legyenek a többiekkel. Egy olyan országban, ahol több, mint 800 nyelvet beszélnek, szükség van egy közös nyelvre, amely egyesít mindenkit. Melyik ez? – kérdezte a pápa, majd valaki így válaszolt: „a szeretet”.
A ti közös nyelvetek a szív nyelve, a szeretet, a közelség és a szolgálat nyelve. A közöny csapásával szemben maradjon mindig nyugtalan a szívük és gondoskodjanak másokról. Ami pedig szintén nagyon fontos egy fiatal életében, az a nagyszülőkkel való közeli kapcsolat – tanította őket a Szentatya.
Ha valaki elesik, emeljék föl
A számára oly kedves témát is megosztotta a pápua fiatalokkal Ferenc pápa: Mindenki tévedhet, mindenki követ el hibákat. A lényeg az, hogy belássuk, tévedtünk, és aztán kijavítsuk a hibát. Nem az a fontos, hogy ne essünk el, hanem az, hogy ne maradjunk a földön fekve. Ha pedig egy kortársuk, barátjuk elesik, mi a teendő? Kinevetni? – kérdezte a pápa, mire a fiatalok kórusban rávágták: „Nem!”. Észre kell venni és segíteni neki fölállni. Soha nem szabad senkit lenézni életünkben, az egyetlen kivétel az, amikor azért nézünk le rá, hogy fölemeljük – figyelmeztetett a Szentatya.
Bábel tornya
A pápa megköszönte a szép előadást, amellyel a fiatalok megelevenítették Pápua szépségét, ahol az óceán találkozik az éggel, ahol az álmok születnek és a kihívások erednek, majd egy fontos kívánságot fogalmazott meg feléjük: mindig a remény mosolyával nézzenek szembe a jövővel. A fiatalok a jövő reménységei, ezért fontos, hogy közösen elgondolkodjanak azon, hogyan épüljön ez a jövő, milyen értelmet akarnak adni életüknek. Ezzel kapcsolatban szólt a pápa a bábeli torony bibliai elbeszéléséről, ahol két ellentétes látásmód ütközik egymással, az egyik a zűrzavarhoz és a szétszéledéshez vezet, a másik az Istennel és a testvérekkel való találkozás harmóniájához.
John Bosco püspök és a pápua fiatalok kihívásai
Húsz fiatal üdvözlő tánccal köszöntötte a pápát, színes tradicionális és tollakkal ékesített öltözetükben, majd John Bosco Auram püspök, ifjúságért felelős főpásztor üdvözölte a pápát. Elmondta, hogy a pápua fiatalok számára a legnagyobb kihívás az, hogyan fedezzék föl Krisztust egy olyan valóság közepette, amely mély kihívások elé állítja őket a keresztény értékek megélésére akár a családban, akár a társadalomban. Kevés a lehetőség a kiteljesedésre és a fejlődésre, várakozásaikat sokszor sem a társadalom, sem a kormány, de még olykor az egyház sem tudja kielégíteni.
A remény szigetei
A Port Moresby stadionban tartott találkozó igazi ünneppé változott a „Remény szigetei” – című előadással, amelyet négy fiatal mutatott be Pápua Új-Guinea és a Salamon-szigetek képviseletében. Egyikük a családból, a másik a környezetvédelemből, a harmadik a helyi kultúra értékeléséből, míg az utolsó a nevelés támogatásából kiindulva mutatta föl, hogyan építhetik a jövőt a remény mosolyával.
Fiatal katolikusok a pápua társadalomban
Kórusének után tanúságtételek következtek a pápa előtt. Elsőként Patricia Harricknen-Korpok beszélt a katolikus értelmiségiek nevében. Ő elmondta, hogy milyen nehéz tanúságot tenni a katolikus hitről és erkölcsről egy olyan társadalomban, amelyet negatívan befolyásol a sport- és a szórakoztatóipar, a közösségi média és a technológia. Ezek ugyanis nagyon vonzók, emellett pedig az országban számos érték és vallási hiedelem vetélkedik egymással. Ennek dacára a fiatal katolikus értelmiségiek a közjóért és a nép jólétéért dolgoznak, különösen azokért, akik a társadalom peremén élnek, még akkor is, ha nem mindig könnyű katolikusként állást foglalni társadalmi, politikai, gazdasági, környezeti és emberi jogi kérdésekben.
Széthullott családok
Ryan Vulum ezután a széthullott családok miatt szenvedő fiatalokról szólt, saját példájából kiindulva, míg végül az egyházban lelt menedékre. A szigetvilágban élő fiatalok nagy része hasonló problémákkal küzd, nehezen tudnak kommunikálni szüleikkel, mert vagy nincsenek együtt, vagy elváltak. Sokan ártalmas szerekhez nyúlnak, törvénytelen dolgokba keverednek, és elveszítik minden reményüket az életben. A katolikus párokat arra bátorítja, hogy tartsanak ki a házasság szentségében, az egyház pedig fogadja be a fiatalokat és vonja be őket a helyi egyházi közösség döntéseibe.
Családon belüli erőszak
Végül Bernadette Turmoni tanúságtételét hallgatták meg, aki egy sokgyermekes családba született, ma a Mária Légiója tagja. Ő a családon belüli erőszak drámájáról beszélt, ami tönkreteszi a fiatal férfiak és nők életét. Aki ennek áldozatául esik, az úgy érzi, hogy nem szeretik és nem tisztelik. Elveszti a reményt, lehet, hogy öngyilkos lesz, vagy ott hagyja a családját – mondta. A szegénység is nehezítő tényező, hiába olyan gazdag ásványkincsekben az ország. Sok fiatal ezért nem fejezi be tanulmányait, vagy lemond álmairól és vágyairól. Ehelyett úgy keresnek pénzt, hogy kábítószert árulnak, lopnak vagy kéregetnek. Hogyan lehet ezzel a problémával szembenézni? – kérdezte a pápát. A válasz a Christus vivit – k. apostoli buzdításban található: „Isten mindig él, és ezért nekünk és élnünk kell”. Fiatalként képes vagyok élni az életemet, minden harc ellenére, amin keresztülmentem. Nincsen semmim: Isten a minden” – zárta tanúságtételét Bernadette Ferenc pápa és a pápua fiatalok találkozóján.
