Ferenc pápa elindult négynapos útjára Luxemburgba és Belgiumba
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Délkelet-Ázsiából és Óceániából Európa szívébe
Csütörtök reggel még a Vatikánban a pápa a Szent Márta házból való indulásakor találkozott egy tíz fős hajléktalan csoporttal, akik éjszakánként a Szent Péter tér oszlopsora tövében alszanak. Mindössze tizenhárom nappal távol-keleti látogatásáról visszatérve Ferenc pápa most ismét útnak indult, mégpedig Nyugat Európába, hogy négy nap alatt két országot is felkeressen. Amint az már a Szentatya megszokott programja, ezúttal is a Szűzanya segítségét kérte szeptember végi apostoli útjához, amikor szerda délután felkereste a Santa Maria Maggiore Pál kápolnáját, ahol a Salus Populi Romani kegykép előtt imádkozott látogatása lelki sikeréért.
A Szentatya luxemburgi programja
Luxemburgba érkezését követően Ferenc pápa délelőtt hivatalos megbeszéléseket folytat a luxemburgi nagyherceggel, az ország miniszterelnökével, majd Luxemburg polgári és diplomáciai hatóságai előtt beszédet mond. Délután pedig a főváros Notre Dame-székesegyházában intéz beszédet a helyi katolikus közösséghez. Nem sokkal 18 óra után indul tovább Belgiumba, ahol este hétre várják a Szentatyát, aki vasárnapig estig lesz vendége a Belga Királyságnak.
Luxemburgról röviden
A mindössze 2 586 km²-en fekvő Luxemburgi Nagyhercegség Európa legnagyobb „miniállama”, mely 1815-ben, a Bécsi Konferencia határozata nyomán született, de a nagyhercegi címet I. Vilmos holland királynak adták oda. Függetlenségét 1890-ben nyerte el, amikor Adolf nassaui herceg örökölte a nagyhercegi címet és megalapította a máig uralkodó Nassau-Weilbourg dinasztiát, melynek élén Henrik nagyherceg fogadja ma a Szentatyát. Az ország lakossága az év elején 672 ezer lelket számlált, akik a saját luxemburgi anyanyelvükön túl többnyire még a franciát és a németet is beszélik hivatalos nyelvként. 2010-ben az ország lakosságának 43,1%-a külföldi volt, köztük legnagyobb arányban a portugálok 15,9%-ban, a franciák 6, az olaszok 3,6, a belgák 3,3 és a németek 2,4 százalékban voltak jelen az országban. Luxemburg lakossága a katolikus nagyhercegségnek köszönhetően döntő mértékben római katolikus felekezetű (95%), a protestáns jelenlét 1%-nyi, 4%-a pedig egyéb vallási meggyőződésű.
