A pápa fogadta két lyoni székhelyű francia katolikus karitatív szervezet tagjait
Lisa Zengarini / Somogyi Viktória – Vatikán
Ferenc pápa szerda reggel az általános kihallgatás előtt találkozott a Foyer Notre-Dame des Sans-Abri és a Gabriel Rosset Barátai Társulat küldöttségével, amely két lyoni székhelyű francia katolikus intézmény. A hajléktalanok megsegítésében és menedékének biztosításában vesznek részt. A Foyer Notre-Dame des Sans-Abri-t (Hajléktalanok Szűzanyja menhely) a XX. század közepén alapította Gabriel Rosset, egy francia katolikus világi hívő és tanár, aki életét a szegényeknek és a peremre szorultaknak szentelte. 2023-ban a menhely 8360 rászoruló embernek nyújtott segítséget a Rhône megye déli részében. Az őket segítő egyesület ma több mint 1000 önkéntest és 420 alkalmazottat foglalkoztat.
Isten közelségének, együttérzésének és gyengédségének tanúságtevői
Beszédében Ferenc pápa hálásan köszönte a csoport folyamatos elkötelezettségét a marginalizáltak megsegítésében, amely – mint mondta – konkrét tanúbizonyságot tesz Isten három tulajdonságáról: „közelségéről, együttérzéséről és gyengédségéről”. Utalt arra, hogy Rosset professzor, akire idén, halálának ötvenedik évfordulóján emlékeznek, mélységes együttérzést tanúsított azzal, hogy bátran és hittel válaszolt a „szegények legszegényebbjei” szükségleteire, minden szenvedő egyént Krisztus jelenléteként kezelve. „Meghallotta a szegények kiáltását, nem nézett másfelé, és nem hunyta le a szemét” – mondta a pápa, megjegyezve, hogy a szegények megsegítése „szent cselekedet” az Egyházban, amely megfelel az irgalmasság küldetésének. „(Gabriel Rosset) tudta, hogyan kell felismerni Krisztus jelenlétét a szegényekben – ők a mi testvéreink. Mindig emlékezzünk: „E legkisebbek mindegyikében maga Krisztus van jelen.”
A szegények emberi méltóságának helyreállítása a közönytől sújtott világban
A pápa elismerését fejezte ki az egyesület tagjainak, hogy követték Rosset példáját azzal, hogy nemcsak anyagi támogatást – menedéket, étkezést és kedvességet – kínálnak a hajléktalanoknak, hanem visszaadják méltóságukat is a szenvedéseik iránt gyakran közömbös világban. Kiemelte továbbá annak jelentőségét, hogy küldetésüket Mária, az „Irgalmasság Szűzanyja” oltalmába ajánlották, aki mindenkit szívesen fogad, karjait menedékként tárja szét, és előre látja az emberek szükségleteit, és nem riad vissza az emberi szenvedéstől sem.
Figyelve Mária együttérző példájára
„Irgalommal és együttérzéssel, testvériséggel és nyitottsággal, kinyújtott kézzel és a pazarlás kultúrájának elutasításával az Egyház Isten gyengédségének élő jelévé válik minden gyermeke iránt” – hangsúlyozta Ferenc pápa. Beszéde végén méltatta a Foyer Notre-Dame des Sans-Abri szervezetet, mint Mária „anyai együttérzésének élő képét”, mivel erőfeszítéseik lehetővé teszik, hogy az emberek visszanyerjék méltóságukat és reményüket. „Jelenlétetekkel és a meghallgatás által megmutatjátok, hogy Mária és Jézus soha nem hagy fel azzal, hogy testvéreik és nővéreik mellett járjanak, különösen azokkal, akiket túl gyakran elfelejtenek. A pápa végül munkájukat a Szűzanya anyai imájába ajánlotta, aki vigyáz rájuk és mindazokra az emberekre, akiket elkísérnek.
