Keresés

Ferenc pápa és a Három királyok képviselői a vízkereszti szentmisén Ferenc pápa és a Három királyok képviselői a vízkereszti szentmisén  (VATICAN MEDIA Divisione Foto)

Vigyük el Isten szeretetének fényét a világba – a pápa homíliája Vízkereszt ünnepén

Isten azért jött el a világba, hogy találkozzon minden nemzetiségű és nyelvű emberrel, és arra hív minket, hogy „tiltsuk be az emberek kiválasztásának, kirekesztésének és leselejtezésének minden formáját” – tanította Vízkereszt ünnepén mondott homíliájában Ferenc pápa. Arra buzdított, hogy legyünk a fény és a remény jele mások számára, Isten nem exkluzív köröknek vagy kiváltságos keveseknek nyilatkoztatta ki magát, hanem mindenkiért eljött.

Vertse Márta – Vatikán

Ferenc pápa elnökölt Vízkereszt ünnepén délelőtt a Szent Péter bazilikában 268 koncelebráns részvételével bemutatott szentmisén, amelyen 5000 hívő volt jelen. A szertartáson kihirdették a következő dátumokat: Húsvét ünnepe április 20-án lesz, Nagyböjt március 5-én kezdődik, május 29. az Úr mennybemenetelének időpontja, június 8. Pünkösd ünnepe, Advent első vasárnapja pedig november 30. 

A csillag fényes, mindenki számára látható és utat mutat

„Láttuk csillagát napkeleten és eljöttünk, hogy hódoljunk neki” (Mt 2,2). Ez az a tanúság, amelyet a Napkeleti Bölcsek tesznek Jeruzsálem lakóinak, és bejelentik, hogy megszületett a zsidók királya. A bölcsek azért indultak útnak, mert új fényt láttak az égen. Gondolkodjunk el ezen a reménység jubileumi évében, amikor az Úr megjelenését ünnepeljük – kezdte homíliáját a pápa, majd a csillag három jellemzőjéhez fűzte gondolatait: fényes, mindenki számára látható, és utat mutat.

A csillag a szeretet fénye

Mindenekelőtt a csillag fényes. Jézus korában sok uralkodó hívatta magát „csillagnak”, mert fontosnak érezték magukat, azonban nem az ő fényük tárta fel a bölcseknek Karácsony csodáját. Mesterséges és hideg ragyogásuk helyett, amely hatalmi játszmák eredménye, egy másfajta fény tette ezt. Ez a csillag arról az egyetlen fényről szól nekünk, amely mindenkinek utat mutathat az üdvösséghez és a boldogsághoz: a szeretet fényéről. Ez mindenekelőtt Isten szeretete, aki emberré lett és életét feláldozva adta magát értünk. Mi is arra vagyunk hivatottak, hogy Isten segítségével a remény kölcsönös jeleivé váljunk egymás számára, még az élet sötét éjszakáiban is.

Ferenc pápa a Gyermek Jézus szoborral a szentmisén
Ferenc pápa a Gyermek Jézus szoborral a szentmisén

Szeretetünkkel vezessük el testvéreinket Jézushoz

Ahogyan ragyogásával a csillag Betlehembe vezette a Napkeleti bölcseket, úgy mi is szeretetünkkel Jézushoz vezethetjük embertársainkat, megismertetve velük az Emberré lett Isten Fiában az Atya arcának szépségét (vö. Iz 60,2), szeretetét, közelségét, együttérzését, gyengédségét. Ehhez nincs szükségünk rendkívüli eszközökre. Szívünk ragyogjon a hitben, szemünk legyen nagylelkű a befogadásban, tetteink és szavaink legyenek testvériesek. A bölcsek példája nyomán kérjük az Urat, hogy legyünk egymás számára olyan fények, amelyek a Vele való találkozáshoz vezetnek (vö. Mt 5,14-16).

Isten mindenkinek kinyilatkoztatja magát, a csillag mindenki számára látható

A Szentatya ezután a csillag második jellemzőjéhez fűzte gondolatait: mindenki számára látható. A bölcsek nem egy titkos kód jeleit követik, hanem egy égitestet, amelyet ragyogni látnak az égbolton. Mások, mint Heródes és az írástudók, észre sem veszik a jelenlétét. A csillag mindenki számára elérhető, Isten nem exkluzív, kiváltságos keveseknek nyilatkoztatja ki magát, hanem mindenkinek, aki őszinte szívvel keresi őt (vö. Zsolt 145,18). A bölcsek a jászolban minden korosztályt és fajt felölelnek a föld különböző népeinek jellegzetes vonásaival, arra emlékeztetve, hogy Isten mindig mindenkit keres. Elmélkedjünk el ezen egy olyan világban, ahol az emberek és nemzetek, az egyre fejlettebb kommunikációs eszközök ellenére, egyre kevésbé hajlandók elfogadni egymást a sokféleségben – buzdított rá a pápa.

A "Három királyok" jelmezbe öltözött gyermekek a pápa vízkereszti szentmiséjén
A "Három királyok" jelmezbe öltözött gyermekek a pápa vízkereszti szentmiséjén

Mozdítsuk elő a befogadás kultúráját

Isten emberré válva azért jön el a világba, hogy találkozzon a föld minden emberével, bármilyen népcsoporthoz, nyelvhez vagy néphez tartozzanak is (vö. ApCsel 10,34-35; Jel 5,9). Mindnyájunkra ugyanezt az egyetemes küldetést bízza (vö. Iz 60,3). Arra hív, hogy tiltsuk be az emberek kirekesztése és leselejtezése minden formáját. Mozdítsuk elő a befogadás kultúráját, amelyben a félelem és az elutasítás bezárkózását a találkozás, az integráció és a megosztás nyitott terei váltják fel.

Az emberiség alkosson egyetlen családot Isten álma szerint

A csillag azért van az égen, hogy fénye mindenki számára látható legyen, hogy eljusson minden otthonba, hogy leküzdjön minden akadályt, hogy reményt hozzon a bolygó legtávolabbi szegleteibe. Nagylelkű fényével mindenkinek elmondja, hogy Isten senkitől sem tagadja meg magát, és senkiről sem feledkezik meg (vö. Iz 49,15). Mert ő olyan Atya, akinek legnagyobb öröme, hogy gyermekeit a világ minden részéből egyesülve hazatérni látja (vö. Iz 60,4), hogy mindenki részesülhessen örömében. A csillag Isten álmáról beszél nekünk: arról, hogy az egész emberiség, különbözőségének gazdagságában, egy családot alkot, és együtt él jólétben és békében (vö. Iz 2,2-5).

A pápai szentmise Vízkeresztkor a Szent Péter bazilikában
A pápai szentmise Vízkeresztkor a Szent Péter bazilikában

Tegyük Isten szeretetét létünk értelmévé

A pápa végül a csillag utolsó tulajdonságához, az útjelzéshez fűzte gondolatait, amely különösen fontos a zarándoklatokkal teli jubileumi évben. Az út megjelölésével a csillag azt üzeni, hogy Isten ott ér el minket, ahol vagyunk, hogy növekedjünk vele együtt a szeretetben és azt létünk értelmévé tegyük. Az egyházban egyikünk sem mondhatja magát „megérkezettnek”, hanem mindannyian egy menetelő nép részei vagyunk (vö. II. Vatikáni Zsinat, Sacrosanctum Concilium, 2), amely alázatosan, napról napra az Úr Jézus nyomdokain jár. A csillag fénye belső utazásra hív, amely megszabadítja szívünket mindattól, ami nem szeretet, hogy „teljes mértékben találkozzunk Krisztussal, megvallva a belé vetett hitünket és befogadva irgalmának bőségét” – idézett Ferenc pápa Szent II. János Pál pápa leveléből, amelyet a 2000. évi nagy jubileumra írt (Levél mindazokhoz, akik hitben akarják ünnepelni a nagy jubileumot, 1999. június 29., 12). Csak megtérve és bocsánatban részesülve leszünk képesek missziós lelkesedéssel hirdetni mindenkinek „Isten országának közelségét” (uo.; vö. Evangelii gaudium apostoli buzdítás, 23).

Járjunk együtt az Úrhoz vezető Úton, mélyítsük el a szeretet kötelékeit

Az együtt járás „jellemző azokra, akik az élet értelmét keresik” (vö. Spes non confundit, 5) – idézett a pápa a jubileumot meghirdető bullájából.  A csillagra tekintve újítsuk meg elkötelezettségünket, hogy „az Út népe” legyünk, ahogyan a keresztényeket az egyház kezdetén meghatározták (vö. ApCsel 9,2), mindig keresve új lehetőségeket, hogy kitágítsuk szívünket és elmélyítsük azokat a kötelékeket, amelyek szeretetben fűznek minket egymáshoz.  Ferenc pápa homíliája végén azért fohászkodott az Úrhoz, hogy „tegyen minket Máriához hasonlóan Őrá mutató fényekké, nagylelkűvé az önátadásban, nyitottá a befogadásban és alázatossá az együtt járásban, hogy találkozzunk Vele, felismerjük és imádjuk Őt, és megújulva távozzunk Tőle, elhozva szeretetének fényét a világba”.

A vízkereszti pápai szentmise a Szent Péter bazilikában
06 január 2025, 14:23