A pápa latin nyelvű tweetjeinek újabb kötete jelent meg a Vatikáni Könyvkiadónál

Vertse Márta – Vatikán

Ha van egy hely, amely bebizonyítja a sztereotípia alaptalanságát, amely szerint a latin egy holt nyelv, az éppen Vatikánváros. Itt ugyanis az Államtitkárság Latin Betűinek Hivatala minden nap megújítja az egyház hivatalos nyelvét, azáltal, hogy lefordítja Ferenc pápa Tweet-üzeneteit.

Breviloquia - tömör beszéd - Tweet

Az ún. „Breviloquia Francisci Papae” üzeneteket 2017-től kezdve az @pontifex_ln, fiókon teszik közzé. Most a 2018/19 évekre vonatkozó tweeteket gyűjtötte egybe a Vatikáni Könyvkiadó. Az új kiadvány folytatása a három évvel ezelőtt megjelentetett kötetnek, amely a pápa addig közzétett Tweet-üzeneteit tartalmazta és ebben az esetben is olaszul olvasható a „tükör szöveg”. A kötetet gazdagítja Edgar Peña Parra érsek, helyettes államtitkár latin nyelvű előszava.

A Prefatio-ban a főpásztor, annak a reményének ad hangot, hogy a „közösségi oldalakon ma naponta közzétett szótömegben”, a pápai breviloquia tanításai és javaslatai elvezethetnek egyfajta, az életet üdvözítő hasznossághoz. A könyv a vatikáni Hivatal két jeles és a közelmúltban elhunyt latinistája, Reginald Foster és Cleto Pavanetto atyáknak szóló dedikációval kezdődik.

A Salesianum folyóirat különkiadása

A kiadói újdonság egybeesik egy másik szöveg közzétételével, amely hozzásegít, hogy felmérjük az ún. „kuriális latin” jelenlegi helyzetét. A Szalézi Pápai Egyetem háromhavonta megjelenő Salesianum nevű folyóiratának legutóbbi, 2021. április-júliusi számában Waldemar Turek prelátus, a Latin Betűk Hivatalának felelőse írt egy cikket, amelynek címe: „A Lexicon recentis latinitatistól a latin nyelvű tweetekig. Néhány észrevétel a zsinat utáni időszak kuriális latinját illetően”. A cikkben utal rá, hogy a Hivatal és a Vatikáni Rádió/Vatican News együttműködik a Hebdomadae Papae és az Anima Latina hetente jelentkező rovatok elkészítésében. Turek prelátus a közelmúltban szólt a Vatikáni Rádió mikrofonjai előtt a két kiadványról.

Mi a Hivatal tevékenysége?

Az első kérdés a Hivatal tevékenységére vonatkozott. Erre válaszolva Turek prelátus elmondta, hogy néhány éve, mint a Latin Betűk Hivatala, rendszeresen lefordítják Ferenc pápa Tweet-üzeneteit és nagy örömet jelent számukra, hogy csaknem egy millió követőik száma. Kissé meglepő ez az adat mindazoknak, akiket érdekel a latin nyelv. Ezért a mai latin nyelvvel közvetlen kapcsolatot kívánnak felkínálni azoknak is, akik nem használják a Twittert vagy nem navigálnak interneten. Sokan ugyanis azt gondolják, hogy a latin immár egy holt nyelv, mert nem írnak ma már latin nyelven dokumentumokat.

„Azonban az egész világon talán egyedül it van példa egy latinra, amely minden nap él, amelyet minden nap felkínálunk az olvasóknak, nem csak keresztényeknek, hanem mindenkinek az egész világon, olyan kifejezésekkel, amelyek visszautalnak a klasszikus és keresztény hagyományra, de olykor neologizmusokkal is, egyes kifejezésekkel, amelyek leírják a mai mentalitást és technológiát” – mutatott rá az interjúban a Latin Betűk Hivatalának felelőse, majd így folytatta:  „Tehát nekünk is, akik ezeket a tweeteket latinul elkészítjük, egy jó alkalom, egy ösztönzés arra, hogy napjaink egyes tipikus koncepcióit is ki lehet fejezni, le lehet írni éppen latinul is.

Mondhatnánk, hogy Ferenc pápa tweetjeinek latin fordítása az egyik új kihívás, amellyel az önök hivatala szembenéz? – tette fel a kérdést a Vatican News munkatársa.

Turek prelátus válaszában utalt rá, hogy Ferenc pápa tweetjeinek latinra fordítását négy-öt évvel ezelőtt kezdték el. Ez fontos kihívást jelent számukra, amely bizonyos hozzáértést és türelmet igényel. A pápa tweetjeiben ugyanis gyakran találhatók olyan szavak, amelyek nincsenek benne sem a klasszikus, sem a keresztény latin szótárban.

Fontos kihívás a mai koncepciók latin nyelvre fordítása

A hivatal munkatársai számára kiváló ösztönzést és alkalmat jelent, hogy folytassák elődjeik nagy munkáját, vagyis, hogy latinul fejezzék ki mindazt, ami a mai világot érinti, azokat a szavakat, amelyek részét alkotják a mai gondolkodásnak. Ez az egyik legfőbb kihívás, azután itt van a Vatikáni Rádió/Vatican News heti hírösszefoglalója, a Hebdomada Papae, ami a tweethez hasonló munkát igényel a munkatársak részéről.

Mind a heti hírösszefoglaló, mind a Twitter-üzenetek esetében pusztán fordítói munkáról van szó, amelyhez azonban különösen nagy figyelemre van szükség, mivel gyakran olyan szavakat, fogalmakat kell lefordítaniuk, amelyek a mai mentalitást tükrözik, vagy egy új szóval kell kifejezni olyan dolgokat, amelyekről húsz-harminc évvel ezelőtti elődeik nem beszéltek – fejtette ki Turek prelátus, olyan koncepciókat hozva fel példának, amelyek az informatikára, az ökológiára vagy az emberi jogokra vonatkoznak. Tehát munkájuk arra is szolgál, hogy egyre inkább kibővítsék a közelmúlt latinjának szókincsét.

Turek prelátusnak egy cikke jelent meg a Salesianum folyóirat utolsó számában „A Lexicon recentis latinitatistól a latin nyelvű tweetekig” címmel. Mivel a cikkben utalás történik a Latin Betűk Hivatalának a Vatikáni Rádióval való együttműködésére is, a következő kérdés arra vonatkozott, hogy hogyan született meg ez az együttműködés?

Waldemar Turek prelátus elmagyarázta, hogy a Salesianum a Pápai Szalézi Egyetem hivatalos folyóirata. A szalézi egyetemen működik a Keresztény és Klasszikus Irodalmi Fakultás is, amely arra törekszik, hogy folytassa a tanulásnak és a kutatásnak ezt a nagy hagyományát, amely a görögre és a klasszikus latinra, de a keresztény latinra és a mai, ún. „kuriális latinra” is vonatkozik. Olykor, mint ebben az esetben, a szalézi professzorok közzétesznek monografikus számokat, amelyek a klasszikus vagy a keresztény irodalomra vonatkoznak – fejtette ki Turek prelátus, aki cikkében leírta azt a meglehetősen gazdag és összetett útvonalat, amelyet a „kuriális latin” tett meg a II. Vatikáni Zsinattól napjainkig. A zsinat alatt ugyanis a latin volt az egyház hivatalos nyelve és számos egyházi személy naponta beszélte naprakész szókinccsel. Az elmúlt ötven évben a helyzet nagyon megváltozott. Ma a latin nyelv továbbra is az egyház hivatalos nyelve, de ami az ismeretet illeti, a kutatás és a tanulás szempontjából is, egészen más helyzettel állunk szemben – hangsúlyozta Waldemar Turek atya, majd így folytatta: „Mint a latinisták hivatala azonban nagyon elégedettek vagyunk, mert bizonyos érdeklődést tapasztalunk mind a világi, mind az egyházi körök részéről a latin nyelv és a mi munkánk iránt, tehát a dokumentumok iránt is, amelyeket készítünk, szemünk előtt tartva a mai világ igényeit. Örülünk, ha valaki azt mondja, hogy látott valamilyen dokumentumot latinul az Acta Apostolicae Sedis lapjain közzétéve. Ebben a cikkben megpróbáltam leírni ennek a folyamatnak egyes állomásait, hangsúlyozva egyes szótárak fontosságát, amelyeket az utóbbi évtizedekben a Római Kúria készített el, együttműködve néhány tudományos központtal, pápai egyetemmel és más intézményekkel. Örülünk, mert tudjuk folytatni a kuriális latinnak ezt a nagy és gazdag hagyományát, amely részét alkotja a keresztény latinnak, de amely rendelkezik saját jellemzőivel, amelyeket régen, de a közelmúltban is kidolgoztak. Tehát mind a Salesianum folyóiratnak ez a száma, mind a Vatikáni Könyvkiadó új könyve, amely a pápa tweetjeit tartalmazza, két alkalom, hogy ellenőrizzük a mai latin és különösen a kuriális latin status quaestionis-át, vagyis kérdésének a helyzetét, tehát a latinét, amelyet a Római Kúria környezetében termelnek ki” – fejtette ki Waldemar Turek prelátus, a vatikáni Latin Betűk Hivatalának felelőse.