Parolin bíboros: A Kúria reformja a pápa szolgálatának eszköze
Vertse Márta – Vatikán
Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár néhány nappal azután adott interjút a francia katolikus napilapnak, miután visszatért strasbourgi útjáról. Látogatásának az volt a célja, hogy a pápa képviseletében ünnepi szentmisét mutasson be Elzász védőszentje, Szent Ottília halálának századik évfordulója alkalmából.
Vatikáni bírósági eljárás: „Reméljük, hogy kiderül az igazság”
Mint már a strasbourgi sajtókonferencián, Parolin bíboros most a La Croix napilapnak adott interjújában is válaszolt egy kérdésre, amely a vatikáni Törvényszéken július 27-én kezdődő eljárásra vonatkozott. A per a vatikáni Államtitkárság londoni pénzügyi befektetéseit tárgyalja. „Remélem, hogy valóban a felszínre kerül az igazság az eljárás során, mindenki javát szolgálva” – mondta Parolin bíboros, pontosítva, hogy „bírósági igazságra” utalt, mert az „igazi igazságot az Úr ismeri”, miközben „a bíróságon bebizonyított igazság emberi igazság”.
Szembe kell nézni a szexuális visszaélések kálváriájával
Franciaországban hamarosan közzéteszik annak a Független Bizottságnak a jelentését, amely a klérus által az országban elkövetett szexuális visszaélések feltárásával foglalkozik. „Valószínűleg a nagy szenvedés pillanata lesz, de nem szabad félnünk az igazságtól” – állapította meg a bíboros. Elismerte, hogy a visszaélések nagy szomorúságot keltenek és sok katolikus megbotránkozik majd, amikor a jelentést olvassa. Azonban szembe kell néznünk ezzel a kálváriával. A valóság feltárásából születhet egy új tudat a jelenség leküzdésére és annak a megelőzésére, hogy hasonló esetek megismétlődjenek.
Kerülni kell mindazt, amely idáig elhomályosította az egyház képét
Ami a Kúria reformjáról szóló Apostoli Konstitúciót illeti, és amelyet jelenleg a Bíborosi Tanács tanulmányoz, Parolin bíboros, a tanács tagja, mindössze annyi mondott, hogy a dokumentumot, amely II. János Pál Pastor Bonus konstitúciójának a helyébe lép, jelenleg kánonjogászok vizsgálják felül, hogy a terminológiát a dokumentum jogi jellegéhez alakítsák. Ami a közzététel időpontját illeti, ez a pápától függ – mondta a vatikáni államtitkár, majd hozzátette: „Egy olyan összetett és többévszázados szervezetben, mint a Római Kúria, a változás okozhat némi nehézséget. Azonban fennáll a valós akarat, hogy a dokumentum váljon a Szentatya szolgálatának eszközévé, az egész egyház javára. Mostantól kezdve mindent kerülnünk kell, ami idáig elhomályosíthatta a múltban az egyház szolgálatainak képét” – fejtette ki Pietro Parolin bíboros.
Ferenc pápa pillanatnyilag nem tervez franciaországi látogatást
A pápa legközelebbi munkatársa megállapította, hogy legalább is pillanatnyilag nem szerepel egy franciaországi út Ferenc pápa programjai között, akkor is, ha „tervbe van véve”. A pápa már kifejtette érdeklődését Emmanuel Macron elnöknek, de még nem határozták meg a látogatás időpontját. Parolin bíboros reméli, hogy az útra minél hamarabb sor kerül, hiszen „Franciaország megérdemli a Szentatya látogatását”. A bíboros emlékeztetett a Franciaország és a Vatikán közötti diplomáciai kapcsolatok száz évére, amelyeket pozitív jelzővel illetett. A két fél ugyanis osztozik közös aggodalmakban, mint az ökológia, amely a Szentszék nemzetközi tevékenységének központi témájává vált, valamint a világjárvány kezelése. Azonban továbbra is fennállnak különbözőségek, mint például a leszerelés és a nukleáris kérdések.
A francia laicizmus érzékeny téma
A Nemzetgyűlésben, a francia Parlament Alsóházában folytatódik a vita a „vallási szeparatizmusra” vonatkozó törvényjavaslatról, amely nagyobb állami ellenőrzést biztosítana vallási szervezetek és istentiszteleti helyek felett. Ezzel kapcsolatban Parolin bíboros leszögezte, hogy Franciaországban nagyon érzékeny témáról van szó. A francia laicizmusnak ugyanis olyan jellemzői vannak, amelyek máshol nem találhatók meg. Ezek szorosan kapcsolódnak a francia történelemhez, különösen a francia forradalomhoz, de azokhoz a különféle történelmi állomásokhoz is, amelyek az egyház és az állam különválasztásához, olykor a vallás erőteljes visszautasításához vezettek. Mindezek az epizódok nyomot hagytak és hozzájárultak a társadalmi életben a vallási dimenzió háttérbe szorításához. Ez nincs jól – állapította meg a vatikáni államtitkár. Az az ideális, ha a politikai közösség autonómiával rendelkezik, de egészséges együttműködés jön létre az egyház és a politika között. Az egyháznak és az államnak közös célja, mégpedig az, hogy mindketten hozzájáruljanak a közjóhoz. A bíboros ugyanakkor azt is kifejtette, hogy nem aggódik a választási kampányokat megelőző feszültségek miatt, amelyek olykor szükségesek az előrehaladáshoz, fontos azonban, hogy ne váljanak erőszakos konfliktusokká, személyes támadásokká, amelyek pusztító légkört teremtenének.
Bioetikai törvény és a katolikusok hangja
A La Croix francia katolikus napilapnak adott interjújában Parolin bíboros kifejtette véleményét az országban a közelmúltban elfogadott bioetikai törvényről is, amelyet a katolikus lakosság erőteljesen bírált. A vatikáni államtitkár fontosnak tartja, hogy a katolikusok ilyen kényes kérdésekről szóló vitákban is hallathassák hangjukat olyan érvekkel, amelyek hitükön alapulnak. Akkor is, ha a törvényt már jóváhagyták, mert a hívek minden emberi élet méltóságának és értékének védelmében szólalnak meg. Vigyázni kell azonban, hogy a vita az értelem szintjén maradjon és ne csússzon le az ideológia szintjére – figyelmeztetett rá Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár a La Croix francia katolikus napilapnak adott interjújában.
