A Szentszékhez és a Szuverén Máltai Lovagrendhez rendelt magyar nagykövetség 30 éve működik a római Fraknói-villában - interjú Papp László diplomatával
Horváth Hajnalka - Vatikán
Fraknói Vilmos 1843-ban született egy zsidó származású katolizált orvos fiaként. Pap lett, majd nagyváradi kanonokká, szekszárdi apáttá, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották. Ezt követően került Rómába, hogy elkezdje nagyratörő tervét, a magyar kutatómunka megszervezését a Vatikáni Titkos Levéltárban. Célja az volt, hogy miután XIII. Leó pápa 1881-ben megnyitotta a levéltár kapuit a kutatók számára, megszervezze a magyar vonatkozású anyag feltárását. Terve teljes mértékben elnyerte a magyar főpásztorok támogatását és a Szentszék is kedvezően fogadta a kezdeményezést.
Ennek a kutatómunkának volt szinte azonnali gyümölcse az 1884 és 1891 között megjelent Vatikáni Magyar Okirattár nyolc hatalmas kötete, több neves kutató munkájának köszönhetően, így Décsényi-Schönerr Gyula, Fejérpataky László és Óvári Lipót. Ilyen kiemelkedő jelentőségű és rövid idő alatt létrehozott kiadványsorozattal még a nagy kultúrnemzetek sem álltak elő. A magyar kutatókat örömmel fogadták a Vatikánban és a források szerint még olyan belső termekbe is bejárást kaptak, ahová mások nem.
A gyümölcsöző és aktív vatikáni történeti kutatások ösztönözték Fraknói Vilmost arra, hogy egy történeti intézetet hozzon létre Rómában ezzel is támogatva a kutatómunkához szükséges feltételeket. Más nemzetek példáját is követve 1894-ben megalapította a római Magyar Történeti Intézetet. Ekkor már arbei választott püspök volt, és végleg Rómába költözött. Külső segítség nélkül végül saját jövedelemeiből vásárolta a római telket és építtetett rajta egy kétszintes villát a magyar történészek számára.
Antonio Ventura római építész tervei alapján készült a 22 helyiségből álló villa 1894-ben. A földszinten Fraknói lakása, az emeleten pedig kétezer kötetes könyvtára kapott helyet, továbbá a kutatók számára alakítottak ki szobákat. A tudományos munka végül 1895-ben kezdődött meg a villában, ahol az első tíz évben mintegy 20 kutató fordulhatott meg. A római Magyar Történeti Intézet nagy szakmai tekintélyben részesült, amelyet az is tükröz, hogy 1904-ben Fraknói Vilmos püspök köszöntötte a trónra lépő X. Piusz pápát a római külföldi kutatók nevében.
1912-ben, némi nehéz időszak után, az intézet a magyar állam kezelésébe került, és a tudományos irányítást pedig a Magyar Tudományos Akadémia kapta meg. Később, a háború kitörése miatt már nem érkeztek ösztöndíjasok Rómába, így az épület üresen maradt, majd egy rövid ideig a Szentszékhez akkreditált császári és királyi követség, majd a semleges Spanyolország római követsége lett. 1918-ban az olasz állam lefoglalta, de 1922-ben újra magyar kézbe került. Fraknói Vilmos püspök 1924-ben elhunyt, így már nem jutahatott vissza római villájába, viszont a tudományos munka ismét beindult és élénken folyt. A történeti intézet 1927-től a Falconieri Palotában folytatta működését.
A Fraknói villa azok után, hogy egy ideig a magyar konzulátusnak adott helyet, végül 1991-től a Szentszéki Magyar Nagykövetség székhelye. Az elmúlt harminc évben Keresztes Sándor, Bratinka József, Tar Pál, Erdődy Gábor, Balassa János és Győriványi Gábor váltotta egymást a nagykövetség élén, jelenleg pedig Habsburg-Lotharingiai Eduárd képviseli Magyarországot a Szentszéknél.
A Fraknói-villát a Magyar Köztársaság II. János Pál pápa magyarországi látogatásának évében, 1991-ben újította fel a Szentszéki Magyar Nagykövetség számára, ahogyan ezt a nagykövetség bejáratánál lévő emléktábla is tanúsítja.
Az ünnepélyes átadásra pedig 1991. december 4-én került sor Angelo Sodano szentszéki bíboros államtitkár és Keresztes Sándor szentszéki magyar nagykövet részvételével.
(Forrás: Molnár Antal - Tóth Tamás, A Falconieri-Palota, Róma, 2016.)
Papp László diplomata, a szentszéki magyar nagykövetség első beosztottja másfél éve szolgálja és ápolja a szentszéki-magyar diplomáciai kapcsolatok alakulását. Első beosztott úr, így másfél év távlatában, milyen tapasztalatokat szerzett, ill. milyen újdonságokkal gazdagodott a Vatikánt érintő diplomáciának köszönhetően?
A szentszéki nagykövetségre való érkezésem előtt is tudtam, hogy ez egy igen különleges állomáshely, ahol joggal mondható, hogy ezeréves kapcsolatrendszerrel rendelkezünk, hiszen II. Szilveszter pápa ismerte el független keresztény királyságnak Magyarországot, ő alapította hazánk első érsekségét is. A Vatikán tekintetében a világ egyik legrégebbi diplomáciai szolgálatáról beszélünk, sőt azt is mondhatjuk, hogy a legrégebbi, s emiatt a történelmi kapcsolatok jelentősége, mélysége a mindennapi munkában is igen érezhető. Sokszor az a benyomásom, hogy a Vatikán diplomatái azon túl, hogy tárgyi tudásban messze felkészültek, rendelkeznek egyfajta különleges látásmóddal is, ami talán a történelmi tapasztalatok náluk még meglévő ismeretéből fakad. A gyakorlatban is számos alkalommal tapasztaltam, hogy a világ vezető külpolitikai eseményeit milyen gyorsan tudták értelmezni, a folyamatok lehetséges kimenetelét előrejelezni, illetve tágabb értelmezéseket megfogalmazni. Ez a képesség pedig az évszázadok alatt megszerzett tapasztalattal és a világban való jelenléttel magyarázható. Tulajdonképpen nincs még egy olyan intézmény a világban, amely egyszerre jelen lenne a szociális, az oktatási, a humanitárius, a külpolitikai és a vallási szférában. Ezért ezt a helyet ezek a szempontok egészen egyedülállóvá teszik.
December 4-én ünnepelte a nagykövetség székhelye felavatásának 30. évfordulóját. Keresztes Sándor, a rendszerváltást követő első szentszéki magyar nagykövet ezt az eseményt „isteni gondviselésnek nevezte” 1991-ben, az avatás alkalmával mondott beszédében. Ezzel többek között a nagykövetség új helyszínére is utalt, amely a római Fraknói villa. Miért is különleges ez a helyszín?
Magyarország nagykövetségei mindenhol fontos épületek, hiszen ezekben az épületekben van jelen a magyar diplomáciai képviselet, de fogalmazhatnánk úgy is, hogy minden nagykövetség és minden főkonzulátus hazánk egy kis darabja külföldön. A szentszéki magyar nagykövetség székhelye a Fraknói Vilmos kanonok, címzetes püspök által 1894-ben épített épületben van. Ez egy olyan épület, amely mindig kizárólag magyar vonatkozással bírt. Különleges körülmény, hogy a Fraknói Vilmos püspök által épített villa végül a szentszéki magyar diplomáciai kapcsolatokért felelős nagykövetség székhelyévé vált 1991-ben. A szalonban és az irodában is ki van helyezve kép a püspökről. Fogadásaink, diplomáciai megbeszéléseink során sokszor hálával pillantok a püspökre, hogy ebben az épületben dolgozhatom, hiszen az ő személye és a villának ez a különleges története, egyfajta hitelességet ad a diplomáciai munkánknak. Egy olyan hivatkozási pont Magyarország számára, amely máig tiszteletet és elismerést vált ki a vendégeinkből.
Első beosztott úr, hogyan ünnepelték ezt a jeles évfordulót és magát a Fraknói-villát, amely Magyarország számára oly jelentőségteljes épület?
Az évforduló kapcsán szeretnénk elérni azt, hogy minél többen ismerjék meg Fraknói Vilmos püspök életművét, a nagykövetség épületének ezt a különleges történetét. Ebből az alkalomból készítettünk egy fotósorozatot, amelyet szeretnénk a magyar és a vatikáni nyilvánosság felé is bemutatni, hiszen ez egy olyan inspiráló történet, amit reméljük, hogy minél többen meg fognak ismerni Magyarországon és a Vatikánban is.
Az említett fotódokumentáció segít betekintést nyerni mindenki számára ebbe a történelmi jelentőségű magyar vonatkozású épületbe. Arra kérném, hogy röviden mutassa be a villát a rádióhallgatók számára!
A villa Róma központjába, közel a történelmi belvároshoz helyezkedik el egy kisebb nagyságú telken. Az épületet a magyar állam legutóbb 2016-ban felújította, és belülről kisebb átalakításokat is végeztek rajta. A követség nemcsak a követség székhelye, hanem a mindenkori nagykövet rezidenciája is. Az első emeleten találhatóak az irodahelyiségek és a fogadó szalonok, a második emelet a Nagykövet úr és családjának a lakosztálya. Élénk diplomáciai élet zajlik itt, ezen túl pedig a kulturális kapcsolatok építésére is sor kerül ezekben a szalonokban. A nagykövetség épületében már több alkalommal megfordul Paul Gallagher érsek, a Szentszék államközi kapcsolatainak titkára, de ebédek, fogadások és informális beszélgetések helyszíne is. Azt lehet mondani, hogy a mai napig az elmúlt harminc évben széles körű diplomáciai, tudományos és kulturális kör, valamint a magyar papság látogatta.
Photogallery
