Parolin bíboros: válságban a demokrácia, a katolikusok feladata is, hogy értékekkel töltsék meg azt
Antonella Palermo / Gedő Ágnes - Vatikán
„Olykor úgy tűnik, hogy a diplomáciai munka apró eredményeket hoz csak, de nem szabad belefáradnunk, vagy engedni a csüggedés kísértésének”. A béke valamennyiünk feladata, a mindennapi élettől kezdve, városainkban, országainkban, a világon. Pietro Parolin ezt hangsúlyozta kedden, a szentszéki olasz nagykövetség római székhelyén, ahol ötödször adták át a szentszéki nagykövetek irodalmi díját, mellyel olyan szerzőket jutalmaznak, akik olasz nyelvű könyveikben a keresztény kultúrát és értékeket elemzik, a keresztény egyházak történetét és az államokkal való kapcsolatát, valamint a vallásközi párbeszédet vizsgálják. Ezúttal a Rai olasz közmédia újságírója, Piero Damosso volt a kitüntetett, könyvének címe: „Megállíthatja-e az egyház a háborút? Oknyomozás hatvan évvel a Pacem in Terris után”.
A Pacem in Terris mai öröksége
Parolin bíboros felidézte azt a történelmi hátteret, amelyben megszületett XXIII. János enciklikája, majd leszögezte: az egyetemes béke olyan érték, ami mindenkit érint. Emlékeztetett arra a rádióüzenetre is, amelyet 1963. április 13-án, Nagyszombaton mondott a pápa, aki a békét sürgette Istennel, minden néppel, a családokban. Enciklikája olyan örökség, amit őriznünk és fejlesztenünk kell, felvállalva saját felelősségünket – mondta Parolin bíboros, aki a diplomácia szerepét hangsúlyozta a világban zajló konfliktusok megoldására. Meggyőződése, hogy a diplomáciai erőfeszítések gyümölcsöt hoznak. Legyünk a béke kézművesei, ahogy Ferenc pápa kéri, törekedjünk az egyetértésre, az összefogásra. A vatikáni államtitkár a díjazott könyvet méltatva elmondta, hogy újra felvirágoztatta a békevágyat, egy érdekes módszert alkalmazva, különböző szereplőket és akadémikusokat szólaltatva meg. Az egész kötet a békét járja körül.
A testvériség mint az igazságosság távlata
A zsűri is értékelte a több, mint ötven interjút tartalmazó kötet módszerét, értékelésében megállapította: „Jóllehet az egyháznak nincs valós hatalma arra, hogy megállítsa a konfliktusokat, képes megszólítani az egyetemes emberi lelkiismeretet, hogy ledöntse a gyűlölet és az ellenségeskedés falait, a testvériséget jelölve meg mint az igazságosság, a szolidaritás, az inklúzió és a föld gondozásának biztos távlatát. Oknyomozó könyvén keresztül a szerző bemutatja az ima erejét, amellyel Isten népe bátor terveket hozhat létre a találkozásra és a tárgyalásokra”.
Revideálni kell az igazságos háború fogalmát
A díjátadót megelőzően Parolin bíboros válaszolt a jelen lévő újságírók kérdéseire az ukrajnai és a Közel-keleti konfliktusokkal kapcsolatban. Kijelentette, hogy a háború soha nem lehet igazságos. Utalt a szentföldi Igazságosság és Béke Bizottság által közzétett dokumentumra, amely vitatja az „igazságos háború” kifejezés helytelen használatát a gázai erőszakkal kapcsolatban. „Tudjuk, hogy az igazságos háború fogalma körül ma sok vita zajlik, és hogy az igazságos háború a védelmi háború. Ma azonban a rendelkezésre álló fegyverekkel igen nehézzé válik ez a fogalom. Azt hiszem, hogy nincs még végleges álláspont erről, a kifejezés újrafogalmazás alatt áll”.
Libanonban új elnökre van szükség
Parolin bíboros nemrég tért vissza libanoni útjáról, ezzel kapcsolatban is kérdezték az újságírók: Milyen megoldást képzel el a cédrusok földjén, mely Izraellel határos? Az elsődleges megoldás a köztársasági elnök sürgős megválasztása, mivel az intézményes válság az egész országra rossz hatással van. Kívánatos, hogy a keresztények aktív szerepet vállaljanak a libanoni politikai vezetésben. Rai pátriárka is az összefogást szorgalmazza a keresztény pártok között.
Ukrajna: várhatóan tovább foglyokat is elengednek
A sajtó képviselői Ukrajnáról is kérdezték a főpásztort, különös tekintettel arra, hogy az EU-elnök Orbán Viktor a tűzszünet lehetőségének végiggondolását kérte az ukrán elnöktől Kijevben, azzal a céllal, hogy így megkezdhetné Ukrajna a béketárgyalást Oroszországgal. „Amennyire én tudom, eddig az ukránok ezt mindig visszautasították” - mondta erről Parolin bíboros, hozzátéve, hogy ha az ukrán kormány számára nincs garancia, akkor ez csak egy megtorpanás lehet, ami után még kegyetlenebben, keményebben kezdődik újra a konfliktus. „Mi tényleg reméljük, hogy tűzszünet lesz, és aztán tárgyalások”. Ami a sikeres fogolycserét illeti, amelyben a Szentszék közvetítői szerepet vállalt, a főpásztor szerint lehet számítani további sikerekre, mert egy működő mechanizmusról van szó – ami nem olyan, mint a gyerekek esetében. A hadifoglyok ügyében a két fél listát cserél, úgyhogy várhatóan folytatódik ez a nagyon pozitív tevékenység, ami a vatikáni államtitkár reményei szerint megteremtheti a feltételeket a béke és a tárgyalások elősegítéséhez is.
Válságban a demokrácia, meg kell tölteni értékekkel
Szóba kerül végül az újságírókkal a trieszti Társadalmi Hét, amelyre Ferenc pápa július 7-én utazik. Az esemény témája a demokrácia, amely Parolin bíboros szerint a világ sok részén válságban van. A katolikusok feladata is, hogy rámutassanak a demokrácia fontosságára és szükségességére, valamint, hogy értékekkel töltsék meg azt. A demokrácia nem pusztán matematikai példa, kinek van több, vagy kevesebb, hanem elsősorban értékek gyakorlása, melyek lehetővé teszik a társadalmi együttélést. Ezzel kapcsolatban a vatikáni államtitkár jelentősnek tartja a katolikusok szerepét, és reméli, hogy a trieszti Társadalmi Héten ez kiderül majd.
