91 éves korában elhunyt a nagy olasz zeneszerző, Ennio Morricone

Gedő Ágnes – Vatikán

A filmtörténet egyik legnagyobb zeneszerzőjét veszítette el a világ július 5-én, hétfőn. Hajnalban hunyt el egy római klinikán, a hit vigaszával – adta hírül a család ügyvédje. A mester az utolsó pillanatait is tiszta elmével, nagy méltósággal élte meg. El tudott búcsúzni feleségétől, Máriától, aki magánéletében és szakmai karrierjében egyaránt hű társa volt egy életen át, elkísérve őt a végsőkig. Temetését szűk körben tartják, tükrözve Ennio Morricone szerényégét, mely élete minden pillanatát jellemezte.

Mattarella elnök részvétnyilvánítása

„Ennio Morricone halálával egy érdemes és zseniális művészt veszítettünk el” – írja Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök. Kifinomult és népszerű zenészként jellemzi a nyilatkozatban, aki mély nyomot hagyott a XX. század második felének zenetörténetében. „Filmzenéin keresztül hozzájárult Olaszország presztízsének terjesztéséhez és erősítéséhez a világon.”

Zene és hit

2019-ben Ferenc pápától kitüntetést kapott: pápasága arany medáljával jutalmazta rendkívüli művészi munkásságát, amelynek vallásos mozzanatai is voltak. Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke nyújtotta át a díjat az idős mesternek. A bíboros most egy Twitter-üzenetben fejezte ki részvétét Morricone özvegyének. Szerető együttérzéséről biztosította Máriát és a hozzátartozókat, akik az elhunyt zeneszerzőt gyászolják. „Isten oltalmára bízom őt, hogy fogadja be őt a mennyei harmóniába, talán megbízva egy partitúra elkészítésével az angyalok kórusa részére”. Ennio Morricone tavaly mondott búcsút a színpadnak, majd váratlanul elfogadta a karmesteri felkérést egy vatikáni hangversenyre, a VI. Pál-teremben. „Nem mondhattam nemet” – mondta akkor a világhírű mester.

Zenei pályája és a kezdetek

Zenei érdeklődését trombitás édesapjától örökölte. Első darabjait hatévesen írta, kedvence Weber A bűvös vadász című operája volt. Konzervatóriumi tanulmányait trombita és zeneszerzés szakon végezte. Előbb a színház, majd a tévé és a rádió számára dolgozott, filmzenét az ötvenes évek közepén kezdett írni. Egykori iskolatársa, a rendező Sergio Leone 1964-ben kérte fel, hogy komponáljon zenét Egy maréknyi dollárért című filmjéhez.

Egy év, 26 filmzene

A mozik 1968-ban mutatták be a Volt egyszer egy Vadnyugatot, s ez az év lett pályafutásának legtermékenyebb esztendeje, még 25 filmet láthatott a közönség az ő muzsikájával. Ez a műve lett minden idők egyik legkelendőbb instrumentális filmzenéje, amelyből több mint tízmillió példány kelt el, A Jó, a Rossz és a Csúf filmzenéje a második helyen áll a valaha komponált legjobb filmzenék Top 200-as listáján, A misszió kísérőzenéje pedig 1986-ban aratott világsikert.

Meghódította az amerikai filmipart

Bár sohasem hagyta el végleg a hazáját, a legnagyobb hollywoodi rendezőkkel dolgozott együtt. Írt zenét filmdrámához, vígjátékhoz, kalandfilmekhez, horrorhoz, akciófilmhez, politikai krimihez, hollywoodi szuperprodukcióhoz, történelmi és életrajzi filmekhez egyaránt.

Díjak, elismerések

Öt alkalommal jelölték Oscar-díjra mielőtt 2007-ben megkapta az amerikai filmakadémia kitüntetését életművéért. 2016-ban negyven év elteltével visszatért a western műfajához, és nyolcvanhét évesen, hatodik jelölését sikerült a kategória Oscarjára váltania, megkoronázva ezzel több, mint hat évtizedes, hosszú és sikeres pályafutását. Művészeti tevékenységét az Oscar-díj mellett számtalan kitüntetéssel ismerték el. Több BAFTA- és Golden Globe-díja van, megkapta a Grammy-, a Polar-díjat, az Európai Filmakadémia (EFA) életműdíját, a francia Becsületrend lovagi címét. 2016 óta csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek Sétányát. Magyarországi koncertje alkalmával 2017-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.

Több magyar filmhez is írt zenét

Pályafutása során nem egy alkalommal dolgozott magyar művészekkel: zenét szerzett Gyarmathy Lívia A csalás gyönyöre című alkotásához, a Perlasca című olasz-magyar háborús drámához, a Koltai Lajos által fényképezett Malena és Az óceánjáró zongorista legendája című olasz filmhez, valamint az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című regényéből készült, Koltai által rendezett filmdrámához. Több koncertturnéján dirigált magyar zenekarokat, fellépett a Győri Filharmonikus Zenekarral, a Modern Art Orchestrával és a debreceni Kodály Kórussal is.

Nemcsak filmzenéket szerzett

Minden idők egyik legnagyobb hatású filmzeneszerzője több mint száz klasszikus zeneművet komponált, egyebek közt Kantátát Európáért, szimfonikus műveket, továbbá versenyművet trombitára, vonósokra és ütősökre. 2015-ben misét írt Ferenc pápa tiszteletére, a bemutatón maga vezényelte a művet a jezsuiták Róma belvárosában lévő főtemplomában. 2016-ban Morricone 60 címmel jelent meg válogatás pályafutásának elmúlt hatvan évében komponált műveiből. Az idős mester – aki még néhány éve is úgy nyilatkozott, kottapapírt tart az éjjeli szekrényén, hogy ha eszébe jutna egy dallam, le tudja jegyezni – 2017 szeptemberében bejelentette, felhagy a komponálással, s utolsó kísérőzenéjét Giuseppe Tornatore filmrendezőnek írja, a karmesteri pálcát viszont még nem teszi le. (Forrás: MTI)