Jézus ajándékba adta egész életét – Ferenc pápa Úrangyala imádsága Úrnapján
Vertse Márta – Vatikán
Úrnapja vasárnapján délben a Szentatya arra emlékeztetett, hogy Jézus egész életét ajándékba adta az emberiségért, önmagát felajánlotta a világ életéért. Az Eucharisztia révén váljunk mi is olyanokká, akik már nem önmagukért élnek, hanem testvéri kapcsolatokat építenek, osztoznak mások szenvedésében, megosztják javaikat a rászorulókkal.
Az Eucharisztia alapítása Jézus önátadásának a gesztusa
„Olaszországban és más országokban ma ünnepeljük Úrnapját” – kezdte beszédét Ferenc pápa. Felidézte az ünnep evangéliumi szakaszát, amely az utolsó vacsoráról szól (Mk 14,12-26), és amelynek során Jézus elvégzi az önátadás gesztusát: valójában a megtört kenyérben és a kehelyben, amelyet a tanítványoknak nyújt, Ő önmagát adja oda az egész emberiségért, és önmagát ajánlja fel a világ életéért.
Az Eucharisztia mindenekelőtt ajándékozás
Jézus e gesztusának, a kenyértörésnek, van egy fontos szempontja, amelyet az evangélium a „nekik adta” szavakkal hangsúlyoz – mutatott rá a Szentatya, arra buzdítva, hogy rögzítsük ezeket a szavakat a szívünkben: nekik adta. Az Eucharisztia ugyanis mindenekelőtt az adakozás dimenzióját idézi fel. Jézus nem azért veszi kezébe a kenyeret, hogy azt egyedül fogyassza el, hanem azért, hogy megtörje és tanítványainak adja, kinyilatkoztatva ezáltal identitását és küldetését. Nem tartotta meg saját magának az életet, hanem nekünk adta; nem úgy tekintett isteni mivoltára, mint féltékeny kincsre, hanem megfosztotta magát dicsőségétől, hogy osztozzon emberségünkben, és bevezessen bennünket az örök életbe (vö. Fil 2,1-11). Jézus egész életét ajándékba adta – fejtette ki a pápa, nyomatékosan arra kérve, hogy emlékezzünk erre: Jézus egész életét ajándékba adta.
Mi is váljunk megtört kenyérré mások számára
Megértjük tehát, hogy az Eucharisztia ünneplése és az, hogy tápláljuk magunkat ezzel a Kenyérrel, mint ahogy különösen vasárnaponként tesszük, nem egy élettől elszakadt istentiszteleti cselekmény vagy pusztán a személyes vigasztalásnak egy pillanata. Mindig emlékeznünk kell arra, hogy Jézus, kezébe vette a kenyeret, megtörte és odaadta nekik, és ezért a Vele való szeretetközösség képessé tesz minket arra, hogy mi is mások számára megtört kenyérré váljunk, hogy másokkal megosszuk azt, amik vagyunk és amit birtokolunk. Ferenc pápa idézte Nagy Szent Leó szavait, miszerint a „Krisztus testében és vérében való részesedésünk semmi másra nem irányul, mint arra, hogy azzá váljunk, amit magunkhoz veszünk” (XII. prédikáció a Passióról, 7).
Legyünk egy új világ prófétái és építői
A Szentatya összefoglalta, hogy mire vagyunk tehát hivatottak: váljunk azzá, amit eszünk, váljunk „eucharisztikus” emberekké, vagyis olyanokká, akik már nem önmaguknak élnek (vö. Róm 14,7), a birtoklás és a fogyasztás logikájában, hanem akik tudják, hogyan tegyék életüket ajándékká mások számára. Így az Eucharisztiának köszönhetően egy új világ prófétái és építői leszünk: amikor legyőzzük az önzést és megnyílunk a szeretetnek, amikor ápoljuk a testvéri kapcsolatokat, amikor osztozunk testvéreink szenvedésében és megosztjuk kenyerünket és erőforrásainkat a rászorulókkal, amikor mindenki számára elérhetővé tesszük adottságainkat, akkor Jézushoz hasonlóan megtörjük életünk kenyerét.
Mária segítsen nekünk, hogy a szeretet ajándékává váljunk
A pápa ezután arra kérte a híveket, hogy tegyék fel maguknak a következő kérdéseket: csak magamnak tartom-e meg az életemet, vagy odaajándékozom másoknak, ahogy Jézus tette? Szolgálok-e odaadással másokat, vagy bezárkózom a saját kis énembe? És a mindennapi helyzetekben tudok-e osztozni másokkal, vagy mindig a saját érdekeimet keresem?
Beszéde végén Ferenc pápa a Szűzanyához fohászkodott: „Szűz Mária, aki befogadta Jézust, a mennyből alászállott Kenyeret, és Vele együtt ő is teljesen odaadta magát, segítsen nekünk is, hogy a szeretet ajándékává váljunk, egyesülve az eucharisztikus Jézussal”.