Óvakodjunk a képmutatás nagy kísértésétől – Ferenc pápa Úrangyala imája
Vertse Márta – Vatikán
Jézus önfeláldozásra és alázatos szolgálatra, az emberek iránti anyai és atyai gyengédségre szólítja fel a tekintéllyel rendelkezőket. Hatalmi pozíciójukat ne mások megalázására, hanem felemelésére használják fel, reményt és segítséget nyújtva testvéreiknek, főleg a leginkább rászorulóknak – fejtette ki Ferenc pápa tanításában.
Az írástudók értelmezték a Szentírást Izraelben
A vasárnapi evangéliumi szakasz (vö. Mk 12,38-44) Jézusról szól, aki a jeruzsálemi templomban a nép előtt elítéli néhány írástudó képmutató magatartását (vö. 38-40. v.) – kezdte beszédét Ferenc pápa. Emlékeztetett rá, hogy az írástudókra fontos szerepet bíztak Izrael közösségében: ők olvasták, másolták le és értelmezték a Szentírást. Ezért nagyra becsülték őket, és az emberek tisztelettel adóztak nekik.
A képmutató írástudók a törvényesség látszata mögé rejtőztek
A külsőségeken túl azonban viselkedésük gyakran nem felelt meg annak, amit tanítottak. Nem voltak következetesek. Egyesek ugyanis a tekintélyük és hatalmuk erejében a többieket „felülről lenézték” – ez nagyon csúnya dolog, a másik személyre felülről lenézni – állapította meg a pápa. Ezek a képmutató írástudók dicsekedtek hatalmukkal és a hamis tiszteletreméltóság és törvényesség látszata mögé rejtőzve kiváltságokat bitoroltak, sőt odáig mentek, hogy valóságos lopásokat követtek el a leggyengébbek, például az özvegyek kárára – utalt a Szentatya az evangéliumi szakaszban foglaltakra. Ahelyett, hogy a rájuk bízott szerepet mások szolgálatára használták volna, azt a hatalmaskodás és a manipuláció eszközévé tették. Előfordult, hogy az imádság is azzal a veszéllyel járt az ő esetükben, hogy többé már nem az Úrral való találkozás pillanata volt, hanem alkalom arra, hogy kérkedjenek hamis jóságukkal és színlelt jámborságukkal, ami arra használt, hogy felkeltsék az emberek figyelmét és megszerezzék egyetértésüket. Emlékezzünk rá, hogy Jézus mit mond a vámos és a farizeus imájáról – utalt Ferenc pápa Lukács evangéliumának példabeszédére, amelyet Jézus ezzel a tanítással zár le: „Mindazt, aki fölmagasztalja magát, megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt fölmagasztalják” (vö. Lk 18,9-14).
A korrupt írástudók mások kárára szereztek előnyöket büntetlenül
Az írástudók – nem mindnyájan - korrupt emberekként viselkedtek, táplálva egy olyan társadalmi és vallási rendszert, amelyben normális volt előnyöket szerezni mások, különösen a legvédtelenebbek kárára, miközben igazságtalanságokat követtek el és biztosították büntetlenségüket – mutatott rá a pápa.
Óvakodjunk a képmutatástól
Jézus azt ajánlja, hogy maradjunk távol ezektől a személyektől, „óvakodjunk” tőlük (vö. 38. v.), ne utánozzuk őket. Sőt, szavával és példájával, mint tudjuk, Jézus egészen más dolgokat tanít a tekintélyről – állapította meg Ferenc pápa, emlékeztetve evangéliumi szakaszokra, amelyekben Jézus az önfeláldozás és az alázatos szolgálat (vö. Mk 10,42-45), az emberek iránti anyai és atyai gyengédség (vö. Lk 11,11-13) példáira utal, különösen a rászorulók iránt (Lk 10,25-37). Az Úr arra hívja a tekintéllyel rendelkezőket, hogy hatalmi pozíciójukból ne úgy tekintsenek másokra, hogy megalázzák, hanem hogy felemeljék őket, reményt és segítséget adva nekik.
Segítünk-e törékeny testvéreinken?
A Szentatya ezután a szokásos lelkiismeretvizsgálatra buzdított. Tegyük fel magunknak a következő kérdéseket: hogyan viselkedem a felelősségi köreimben? Alázattal cselekszem-e, vagy kérkedek a pozíciómmal? Nagylelkű és tisztelettudó vagyok-e az emberekkel, vagy udvariatlanul és tekintélyelvűen bánok velük? És ami törékenyebb testvéreimet illeti, közel állok-e hozzájuk, le tudok-e hajolni, hogy felsegítsem őket?
Szűz Mária segítsen bennünket, hogy leküzdjük magunkban a képmutatás kísértését – fohászkodott beszéde végén a Szentatya, megjegyezve, hogy Jézus „képmutatóknak” nevezte ezeket az írástudókat, a képmutatás pedig egy nagy kísértés. Mária segítsen bennünket, hogy feltűnés nélkül és egyszerűen tegyük a jót.